Áldott Pünkösd, jöjj el!

Elérkezett Pünkösd szent ünnepe és százezrek zarándokoltak Csíksomlyóra a közös ünnepi pünkösdi szentmisére. Pünkösd ünnepe a Szentlélek eljövetele és az Egyház születésnapja, amikor az apostolok elhagyva korábbi félelmüket a Szentlélek erejével megtelve hirdetni kezdték az Evangéliumot és szeretettel voltak egymás iránt. Erről a szeretetről ismerték meg egymást a Krisztushoz tartozásban. Nem volt többé bennük félelem, és életük árán is kitartottak a hitben, a szeretetben, a reményben és Krisztus tanításában, így lett a keresztények vére az Egyház magvetése.

Kis Szent Teréz imája egyik legszebb megfogalmazása annak a vallomásnak, ahogy magában hordozta a szent misszióját az egyház kebelén.

„Anyámnak, az egyháznak szívében szeretet leszek. Legfőbb óhajom, hogy Téged szeresselek, hogy Téged szeresselek mindhalálig!” Kis Szent Teréz imája

https://www.youtube.com/watch?v=09XX6oBCBIw

A Bibliában így olvashatunk az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetében a Szentlélek eljöveteléről: 

„A Szentlélek eljövetele.

2. 1 Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. 2 Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek.

… ez az, amiről Joel próféta szólt: 17A végső napokban – mondja Isten – kiárasztok Lelkemből minden testre. Fiaitok és lányaitok prófétálni fognak, az ifjak látomásokat látnak, az öregek álmokat álmodnak. 18 Még szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom Lelkemet ezekben a napokban, és prófétálni fognak. 19 Csodákat teszek fenn az égben, és jeleket adok lenn a földön: vért, tüzet és gomolygó füstöt. 20 A nap elsötétül, a hold vérbe borul, mielőtt eljön az Úrnak nagy és nyilvánvaló napja. 21 Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.”

Szent István Társulati Biblia Apostolok Cselekedetei 2. fejezet

„Higgy, álmodj, szeress, és soha ne add fel a reményt!” hallottuk Ferenc pápa szavait. „Soha ne add fel a reményt! Mindenki, akiben több a remény, mint az emlék, az fiatal marad egészen a haláláig. Higgy, álmodj, szeress!” - mondta Varga László megyéspüspök Homokkomáromban a Pünkösd előtti ünnepi püspöki szentmisén. Ezek a buzdítások jól kapcsolódnak az ünnephez.

 Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=BybWrbycrVU„

Soha ne add fel a reményt!” – Püspöki szentmise Homokkomáromban. Kaposvári Egyházmegyei Stúdió. 2024. máj. 14. Varga László megyéspüspök, Homokkomárom

„Megpróbálunk minden évben ide eljönni, ahogy ezt a lehetőség megengedi. Feltöltődést és boldogságot okoz az ittlétünk. Azt kérjük a Szűz Máriától, hogy békét hozzon és egyetértést a világon. Ezt jelenti számunkra Csíksomlyó.” Szakács Pap István Szászrégen

Forrás: Maszol

https://www.youtube.com/watch?v=l2n2flV_EL0

 Áldott Pünkösd, jöjj el!

Áldott pünkösdi ünnepet!

2024. május 13-án, hétfőn, Fatima emléknapján 31. alkalommal nyílt meg Budapesten a Szent István Könyvhét.

Az ünnepélyes megnyitóra a Szent István Társulat Székházában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Szent II. János Pál Pápáról elnevezett szép dísztermében került sor immár hagyományosan, ahol átadták az idei Stephanus díjakat irodalmi kategóriában Lackfi János költő, író, műfordítónak és teológiai kategóriában P. Barsi Balázs ferences szerzetes, teológus atyának.

A képgalériában látható fotók a 31. Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján és a Ferenciek terén készültek,  készültek, ahol 29 keresztény könyvkiadó várja az olvasókat több ezer kiadvánnyal, árkedvezménnyel, szerzőkkel, dedikálásokkal és könyvbemutatókkal.

További részletek és programok találhatók a Szent István Könyvhétről az alábbi hivatalos oldalakon, de legjobb személyesen ellátogatni 2024. május 13. hétfő és május 17. péntek között a Ferenciek terére, ahol mindenki személyes élményeket kaphat, életre szóló lelki bölcsességeket olvashat és rátalálhat a lelki igényének a legjobban megfelelő olvasmányokra. Minden évben sok az újdonság, és nagyszerű alkalom a testi lelki feltöltődésre, hiszen amikor a lelkünkkel is törődünk, és rendben vagyunk önmagunkkal, és lelkileg erősek vagyunk, befolyásolhatjuk környezetünket, ha szeretnénk, hogy egy kicsit jobb legyen ez a világ.

„A könyvek »ránk találnak«. Hogy milyen úton, az egy csoda, de mégis mindig akkor, amikor szükségünk van rá.” (Barsi Balázs)

https://szentistvankonyvhet.hu

https://szentistvankonyvhet.hu/programok/

https://szentistvankonyvhet.hu/kiadok/

https://szentistvankonyvhet.hu/stephanus-dij/

„Vagyok és leszek Neked”

Szeretni egyszer bolondulásig

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán

16 év megidézett története

Epizódok a legendás pár szenvedélyes kapcsolatából, levelezésük és visszaemlékezések alapján

Dráma egy felvonásban

Írta: Vészabó Noémi

Rendezte: Pánovics Rajmund

Szereplők: Farkas Viktória és Szalóczy Pál

Időpont: 2024. május 12. vasárnap 19:00 óra

Helyszín: Szent András Kastély

Bölcske Szent András puszta 10. 7025

 További részletek hamarosan ...

A program és a hely magáért beszél, de hamarosan még többet megtudhatunk első forrásból a hely életéről, mely távolságában is egészen közel van és bemutatja, hogy lesz egy álomból valóság.

Bővebben olvashatunk a helyről a Szent András Kastély közösségi oldalán és a saját honlapján. 

https://www.facebook.com/szentandraskastely

Szent András Kastély

A fotók a Szent András Kastély közösségi oldaláról, a Bajor Gizi Színészmúzeum „Embernek röpülni boldogság” című Latinovits Zoltán kiállításáról és az „Amit még nem láttatok… Keleti Éva” című kiállításból származnak, köszönet értük Keleti Évának, a Színészmúzeumnak és az MTVA  Aranytíz Kultúrházban megrendezett kiállítása szervezőinek.

Következhet a Szent András Kastély felfedezése élőben, miközben tartalmas kulturális eseményeknek is részesei lehetünk. 

Gerebics Sándor rendező-producer új magyar filmjét Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen mutatták be Erdélyben.

„A székelyudvarhelyi Művelődési Ház az elmúlt időszakban sokszor vállalta magára a mozi és a mozis szerepét is, ezért örömmel vállaltuk a felkérést, hogy a székelyudvarhelyi partnerei legyünk a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Csíki Mozi által szervezett a Magyar Film Napja eseménysorozatnak. Hétfőn este újra mozivá alakult a koncertterem és a Carte Rouge Térképpel és érvekkel című filmet nézhette meg az udvarhelyi közönség.

🎞Köszönjük a Carte Rouge alkotócsapatának, hogy nemcsak, hogy megtisztelték jelenlétükkel és meglepetés előadásukkal a film székelyudvarhelyi bemutatóját, és a közönségnek, hogy gondolataikkal gazdagították a filmet követő közönségtalálkozót.” - olvashattuk 2024. április 30-án, a Magyar Film Napján a híreket a Székelyudvarhely Művelődési Ház közösségi oldalán sok fotóval illusztrálva a CARTE ROUGE című új magyar dokumentum-játékfilm kedvező fogadtatását.

Forrás:

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid027jZDLCxsAs4ycRbPNubCrGiep8a2HS4ogks7BVk9FgmtMgvY7eKX3kSavFhUg7bEl&id=100069539463320

„A Magyar Film Napját ünnepeljük mi is a Művelődési Házban. Hétfőn, április 29-én este 18 órától vetítjük a Carte Rouge - Térképpel és érvekkel című filmet, amely a trianoni békeszerződés körüli eseményeket dolgozza fel.

🎞"Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában." - vallják a film készítői.” - adta hírül előzetesen Székelyudvarhely Művelődési Ház közösségi oldala.

Forrás:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=743491064645536&set=a.486481447013167

„Április utolsó hétvégéjén a magyar filmeké lesz a főszerep a Csíki Moziban. Április 26–28. között a magyar film napja keretében olyan filmeket láthatnak a csíkszeredaiak, melyek a terjesztési hálózatokon keresztül nagy valószínűséggel nem jutnának el a moziba.
A premier alkotásnak számító Carte Rouge – Vörös térkép, illetve a Legendárium 2. évadának öt új része mellett vászonra kerül a Magyarázat mindenre, a Látom, amit látsz és a Mesterjátszma című film. Az idei Magyar Film Napján debütál a Magyar Filmklub is, melynek keretében minden hónapban egy régi magyar klasszikus filmet mutatnak be, az elmúlt 100 év mozitermésének legjavából. „Igény van arra, hogy a blockbusterek mellett ínyencségeknek számító filmcsemegéket is vetítsünk a Csíki Moziban” – mutatott rá Korodi Attila polgármester.
🤝 Köszönjük @Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda, @Cinema Csíki Mozi!” - olvashatjuk Csíkszereda Városháza közösségi oldalán a 2024. április 22-i bejegyzésben. .

Fókuszban voltak a magyar filmek a Csíki Moziban, köztük Gerebics Sándor új filmje, a Carte Rouge.

A CARTE ROUGE című új film a nemzeti összetartozás jegyében született egy összetartó remek alkotó csapattal.

A Magyar Film Napja Erdélyben

Többek között a CARTE ROUGE című magyar filmmel ünnepelték a Magyar Film Napját Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen a Magyar Film Napja eseménysorozatában.

Nagyon szépen köszönjük.

CARTE ROUGE Térképpel és érvekkel - Igaz történet alapján

magyar történelmi dokumentum-játékfilm

Az összetartozás filmprodukciója!

„Az emberek szeretete vesz körül minket és a filmet.” válaszolt a közösségi oldalon egy bejegyzésben egy hozzászólásra a rendező.

https://www.facebook.com/sandor.gerebics/posts/pfbid082Njke6KaA8EUZgJSNkQDxQbBqyfQmFftDaELnKNxbhCMU2yNaGfHhmMpbCws7EGl?notif_id=1714337034978400¬if_t=feedback_reaction_generic_tagged&ref=notif

 Köszönet a fotókért a Carte Rouge Produkciónak és a bemutatást szervezőknek. Köszönet Antal Sándor úrnak, a Cinema Csíki Mozi vezetőjének, aki megszervezte a bemutatót és a közönségtalálkozót.

Korábban már beszámoltunk és ezután is hírt adunk a CARTE ROUGE című új magyar történelmi dokumentum-játékfilmről, amely 2024. április 11-től látható a magyar mozikban. Filmbemutatók, vetítések, közönségtalálkozók kísérik a filmet, és reméljük a film sok emberhez eljut, hiszen olyan történetet dolgoz fel, aminek a hátteréről kevesen tudnak, ami mindenki számára érthető és elfogadható és hiteles módon tárja fel a történetet, és ami már nagyon hiányzott a hiteles és lelki feldolgozáshoz sokak életében, akit érint közelről és belülről. A filmben minden szónak és képnek helye van a történetben, és segíteni tudja az összetartozást békében, amire nagy szükség van. A zenei háttér zseniálisan öleli körbe a filmet. A beszámolók azoktól, akik már látták a filmet, az elismerés szavaival szólnak. Köszönet érte a Carte Rouge alkotói stábnak, a Pannonia Entertainment forgalmazónak.

CARTE ROUGE - 2024. április 11-től a mozikban

Ajánló:

https://kepestukor.blog.hu/2024/05/12/carte_rouge_az_osszetartozas_filmprodukcioja_matol_a_mozikban

https://kepestukor.blog.hu/2024/04/15/carte_rouge_terkeppel_es_ervekkel_igaz_tortenet_alapjan

https://www.pannonia-entertainment.hu/filmek/carte-rouge-voros-terkep/

https://youtu.be/8rMHVhG_2Rk

.. és még számos megjelenés és riport, amit olvashatunk és nézhetünk a neten, de mindezek felett a legjobb, ha a teljes fimet megtekintjük a mozikban és a lehetséges vetítéseken, mert így szerezhetünk saját tapasztalatot saját kézből.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar meglepetéseket tartogató évadbemutató tájékoztatót tartott 2024. április 25-én, csütörtökön a Művészetek Palotájában az Üvegteremben, ahol az új évad programsorozatának beharangozása mellett Baráti Kristóf hegedűművész zenejátéka varázsolta el a megjelenteket.

A Nemzeti Filharmonikusok programját Herboly Domonkos főigazgató, Vashegyi György főzeneigazgató és Somos Csaba karigazgató ismertette részleteiben. A bemutatón köszöntöt mondott Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója.

Az új évad programsorozatáról ismertető kiadvány is született, amelyet minden résztvevő kézhez kapott. Az ünnepélyes bemutató alatt az érdeklődők már jegyet is válthattak a kiválasztott kedvenc zenei eseményekre és bérletekre a bőség kosarából csemegézve a gazdag ajánlatokból. A tartalmas választékból könnyedén tájékozódhat az érdeklődő a ismertető kiadványból és a hivatalos internetes oldalakról.

A zene összeköt, felemel és egyetemes, amelyről a zenetörténelem legnagyobb szereplő himnuszokat zengenek.

Idézzük fel a 100 éves Nemzeti Filharmonikusok ünneplésére született köszöntéseket csatlakozva elismeréssel  az őszinte szavakhoz.

„Száz éves története során a Nemzeti Filharmonikus Zenekar mindig tiszta szívvel és lelkiismeretes munkával nyúlt a nagy mesterek alkotásaihoz. Erre a zenekarra jómagam csak a legmélyebb tisztelettel tudok gondolni. Hálás vagyok, hogy ötven éven át az együttes tagjaitól tanulhattam a zenei gyökerek feltárásának művészetét. A ragyogó fény Magyarországról érkezett. A Nemzeti Filharmonikusok számomra maga ez a fény. A jövőben is, mindörökké…” Kobayashi Ken-Ichiro karmester

„Egy kerek évforduló nem csupán a számvetésre ad lehetőséget, de nagyszerű alkalom arra is, hogy megálljunk egy percre, felidézzük a legszebb pillanatokat, és méltóképpen megünnepeljük az elért eredményeket. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak bőségesen van oka a büszkeségre: olyan páratlan értéket képvisel hazánkban és a nagyvilágban, amelyre teljes nemzedékek gondolnak jó szívvel. Nem feledhetjük a Kocsis Zoltán nevével fémjelzett időszak kiemelkedő, Müpában színre vitt előadásait, a ritkán látható Richard Strauss-operákat: A hallgatag asszonyt, a Capricciót, A béke napját, a Daphnét vagy a József-legendát. Vashegyi György vezetésével ez a kivételes örökség most a legjobb kezekbe került, mi pedig úgy gondoljuk, elemi kötelességünk ápolni azt. Éppen ezért minket is büszkeséggel és boldogsággal tölt el, hogy a Nemzeti Filharmonikusok intézményünk rezidens együtteseként a kezdetektől egyik legfontosabb szövetségesünk abban, hogy a minőségi kultúrát minél többekhez juttassuk el. Büszkék vagyunk arra, hogy a Müpa archívuma számos emlékezetes felvételt rejt a zenekarról, ezek közül is ki kell emelnünk a zenekar etalon-értékű Bartók-felvételeit. Boldogan nézünk a zenekar életében megkezdődött új korszak elébe, és ezúton kívánunk még legalább ennyi, az eddigiekhez hasonlóan termékeny és eredményes évet!” Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója

„Az 1960-as évek végétől rendszeres látogatója voltam az Állami Hangversenyzenekar – a Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje – próbáinak és koncertjeinek. A karmesteri pultnál olyan kiválóságokat láttam, mint Ferencsik János, Erdélyi Miklós, Kórodi András, Lukács Ervin vagy például a fiatal Abbado. Később én is lehetőséget kaptam – a tapasztalt muzsikusok elviseltek, segítettek. A nagyszerű együttes Kocsis Zoltán vezetésével képes volt megújulni – azóta is rendszeres vendégük vagyok, és hálával gondolok valamennyi kiváló zenekari hangszeres művészkollégámra, akik alkalmanként baráti tanácsukkal segítik közös muzsikálásunkat. Zenei örömökkel teli újabb 100 évet kívánok ennek a kiváló magyar zenekarnak!” Kovács János karmester

„Száz évvel ezelőtt Budapesten Székesfővárosi Zenekar néven olyan együttes alakult meg, amelynek jellegzetességei – s ezt bátran állíthatjuk – minden szempontból eltérnek a mai Nemzeti Filharmonikusok fő vonásaitól. Mi az, amit az egymást követő muzsikusgenerációk egy történelmi megpróbáltatásokban sem szűkölködő, eseménydús évszázad során sikeresen adtak tovább utódjaiknak, s ami ilyenformán eljutva hozzánk s a mi gondjainkra bízva a jelenben hétköznapjaink és ünnepeink féltve őrzött kincse és meghatározó ideálja? Aligha tévedünk, ha azt válaszoljuk: a magyar klasszikus zene hagyománya, a magyar szimfonikus zenekari kultúra az az érték, amelynek őrzése és fejlesztése céljából annak idején néhány tucatnyi muzsikus szövetkezett, s amely ma nekünk, kései követőiknek is szívügyünk és növekvő büszkeségünk tárgya.

A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójaként végtelenül hálás vagyok a sorsnak azért, mert számomra jutott osztályrészül a megtisztelő lehetőség, hogy köszönthetem a zenekart születésének 100. évfordulóján, és persze úgy vélem, sokakkal osztozom ezen a kiváltságon, hiszen szerencsés a közönség is – a mi közönségünk –, hogy velünk együtt élheti át ezt a magyar zenei interpretációtörténet egésze szempontjából kivételes örömünnepet. Hálás vagyok az intézményeknek, amelyek munkájukkal és támogatásukkal segítették albumunk létrejöttét, és hiszem, hogy száz esztendő képei: a dokumentumok, melyeket e kötetben átnyújtunk az Olvasónak, a magyar művelődés történetének egy fontos és sikerekben gazdag, megismerésre méltó fejezetéről tudósítanak. Szép és tanulságos perceket kívánok mindazoknak, akik centenáriumi fotóalbumunkat lapozgatják!” Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója

Forrás:

www.filharmonikusok.hu

https://100evesekvagyunk.hu/

Örömteli zeneválogatást, programfelfedezést és gazdag zenei katartikus élményeket kívánunk a zenekedvelőknek.

Lux Ádám székfoglaló előadása a Magyar Művészeti Akadémián

„Ki verné föl lelkünkben a lelket?” Egy 20. századi rendező és egy 21. századi színész vallomása a színházról

Az alábbiakban közreadjuk Lux Ádám székfoglaló előadását, amely igaz vallomás a rendezőtől, a színésztől a színházról.

Elhangzott a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban 2024. április 23-án, kedden 10.00 órakor.

„Ki verné föl lelkünkben a lelket?”

Egy 20. századi rendező és egy 21. századi színész vallomása a színházról

József Attila: Ki verné föl lelkünkben a lelket?

A meddő dombok homlokából
Kiemeltük a csillagvizsgáló gondolatokat,
Föl, föl a magasságig
Repülőgépeket hajigálunk
És roppant, visszahulló pályájukkal
Kipányváztuk a madarak birodalmát,
Mozdonyokkal korcsolyázunk messze földre
És kantárt holnap elektromos hajókból dobunk
A sörényes, üvöltő tengerekre,
De emberek, emberek!
Ki venné újból észre,
Hogy le kell sikálni asztalainkat,
Ki mondaná meg az asszonyoknak,
Hogy kisöpörhetik a szomorúságot,
Ki ültetne kerteket szemünkbe,
Ki verné föl lelkünkben a lelket?

Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom, hogy mi a színművészet, az
előadóművészet feladata, erre esne a választásom: József Attila gyönyörű
mondatára: Ki verné föl lelkünkben a lelket?

Ma, az anyagi gyarapodást, a fizikai jólétet sulykoló világban, hihetetlenül, talán
soha nem látott mértékben van szükség a lelki megújulásra, arra, hogy az
emberek szívét, lelkét, szellemét szólítsuk meg, akár szép szóval, akár hangos,
szenvedélyes kiáltással.
Utóbbi jelző, talán a legfontosabb – véleményem szerint – a színészi
hivatásban, a szenvedélyesség.

Szenvedély nélkül semmit sem ér az egész. Ezt a szenvedélyt kerestem,
kutattam, erre törekedtem eddigi szakmai utam során, s ez eztán sem lesz
másként. A színház lényege – mondják –, hogy az emberiség érzékenységét
magasabb szintre emelje. A színház – hitem szerint – első sorban az
érzelmeinken keresztül hat az értelmünkre. Felemel, felráz, felzaklat, feltüzel,
felveri a lelkünkben a lelket. Ma az írókról, rendezőkről, színészekről, a
közönségről, ennek a nagy négyesnek az egymásra hatásáról,
együttműködéséről szeretnék szólni, mely elhozhatja a csodát, a katarzist, ami
nélkül lehet élni, de minek.

Volt pályám legelején, ez még ugye a huszadik században történt, egy színházi
alkotó, rendező, (színész,) akinek meglátásai, a színészekkel, színészettel
kapcsolatos koncepciója, véleménye drámai egyezést mutatott azzal, amit
magam is fontosnak, megkerülhetetlennek tartok abban a mesterségben, amit
úgy hívunk, színművészet.
Ez az ember: Gellért Endre. Színész, rendező, a második világháború előtti
polgári színház, színjátékstílus jeles képviselője, ugyanakkor bírálója is a
Vígszínházban.
„Ott lenni, benne lenni, az lenni, egyszersmind máshol lenni, kívül állni, másnak
maradni, méricskélő kritikai rálátással szemlélni.” – vallja erről az időszakról.
Édesapja, Gellért Oszkár, a Nyugat társszerkesztője, költő, újságíró. Az ő révén
Pest legfelső intellektuális rétegének szelleme hatotta át. Endre előbb ismerte
meg a magyar irodalom nagyjait műveiknél. Az egész Parnasszus kísérte
szemmel növekedését – írják róla. A második világháborút követően a Nemzeti
Színház sikeres rendezője, majd főrendezője, a Színi Akadémia tanára, később a
színész tanszak vezetője lett.

Ha létezik szakmai alázat a színészeknél, ugyanez az alázat várható el a
rendezőktől is. Erről így ír:

„Én a drámát akarom szolgálni az írón, a színészeken, a közönségen és
önmagamon keresztül. Az írót sohasem szabad meghamisítani, legfeljebb nem
kell előadni. Nem vagyok híve az öncélú rendezésnek. Amint az ideális színész
önmagát kövéríti a szerephez, és nem a szerepet soványítja önmagához, úgy a
drámánál sem a művet kell farigcsálni addig, amíg hasonlítani kezd saját, merev 

elképzelésünkhöz, hanem a darabból kiindulva kell megtalálni azt a
formanyelvet, amely a mű szellemét, mondanivalóját a legjobban kifejezi.”

A mai színházi paletta igazán színes, és ez így jó, de Gellért gondolatait, mint
vezérlő elvet azért jó néhány rendezőnek ajánlanám figyelmébe.
Így folytatja:
„Ha ma hozzáfogok egy rendezéshez, az első, amit meg szeretnék teremteni a
színpadon: a rend.”
Ehhez rögtön hozzáteszem: mert ha rend van a rendező gondolataiban, azonnal
rendet képes tenni a színész fejében, játékában, és végül a nézők, a befogadó
oldal lelkében (szívében) is. Gellért így vall a színészekről:

„A színész varázsló, átváltozóművész, aki elképzeli az író által megalkotott
jellemet, s addig gyötri magát, míg hozzá nem soványodik, vagy kövéredik
szerepéhez. Minél közelebb esik a szerep a színész saját egyéniségéhez, annál
könnyebb a dolog, minél távolabb, annál inkább fenyeget az a veszély, hogy
nem a színész fog átalakulni, hanem a szerep. Mert általában kétféle
színésztípus van. Az első a már említett átváltozó-művész, a másik az
úgynevezett egyéniség-színész, akinek rendkívül nagy skálája van, színes,
sokoldalú egyénisége, de hajlik arra, hogy minden szerepet önmagához
formáljon.”

Ezzel a színésztípus felosztással Gellért jóval megelőzte Popper Pétert, akinek
1979-ben megjelent Színes pokol című könyvében – ehhez rendkívül hasonló –
színművész csoportosításról olvashattunk. Varázsló, vagy komédiás? Nagy
általánosságban még egyet is értenék ezzel a kategorizálással, de picit
leegyszerűsítőnek érzem ezt a mindössze két típust, hiszen a legizgalmasabb
éppen az – és erre negyven éves színészi pályám adott néhány példát –, amikor
az egyik skatulyából egy igazán jó rendező mégis képes kirántani a színészt, és
mindenkit megdöbbentő csoda születik. De térjünk vissza Gellérthez.

„Író és színészek után a harmadik lényeges előadáskialakító erő a közönség.
Közönség nélkül nem lehet játszani. A publikum nemcsak nézője az előadásnak,
de tapsával, nevetésével, izgalmával, csendjével, vagy épp mocorgásával,
köhögésével nemcsak kíséri, hanem irányítja is az előadást. Az utolsó próbán
még a rendező a láthatatlan karmester, de az előadáson már a közönség is

dirigál. Csaknem minden darabot át kell rendezni bizonyos mértékben a
bemutató után. Főleg az előadás ritmusába van beleszólása a közönségnek.
Egyes részeket meg kell lassítani, másokat meggyorsítani, vagy esetleg kihagyni.
Néha a húzás az előadás mellett az író érdekeit is szolgálja.”

Az első gondolathoz hozzátenném, hogy még csönd és csönd között is óriási
különbség van. Életre szóló élményt jelentett az a pillanat, amikor Pozsgai Zsolt
Szeretlek, Faust című darabjában, az utolsó jelenetben a bíboros-érsek – jelesül
én – kiejti kezéből a tudatmódosító gyógyszert, ezzel mintegy megtagadva,
hogy a rendszer kollaboránsaként vallomást tegyen a kommunista hatalom
számára, szóval ez volt az a pillanat, az a döbbent csönd, az a nézővel egyazon
időpontban megélt katarzis, ami örök emlék marad, nemcsak nekem, de ahogy
a nézői levelekből megtudtam, a közönség számára is. Nézzünk most meg egy
részletet a Szeretlek, Faust – Mindszenty című filmből, ahol a pápa lemondásra
szólítja fel az érseket a világpolitikai helyzetre való hivatkozással, ám ő ezt
megtagadja.

1. bejátszó: Szeretlek, Faust – Mindszenty

Térjünk vissza Gellért második felvetésére, a bemutató utáni korrigáló próbára.
Egy kezemen meg tudom számolni, hogy ez az elmúlt negyven év alatt hányszor
történt meg velem, pedig – természetesen előadástól függően – szükség lenne
rá, elsősorban a nagyobb szereplőgárdával rendelkező előadások esetén. Nem
arra gondolok, hogy a rendező minden egyes előadáson ott üljön a nézőtéren,
de igenis fontos lenne, hogy időről időre ellenőrizze, hogy az előadás eredeti
szándékai maradéktalanul érvényesülnek-e az idő előrehaladtával.

Gellért írja:
„Rossz színészekkel nem lehet jó előadást csinálni, viszont jó színészek még
nem jelentik azt, hogy az előadás is jó lesz. A legjobb színész is képtelen
eljátszani néha egyes szerepeket. Nem mertem leírni azt a sokat használt
frázist, hogy nem neki való, vagy az egyéniségéhez nem illő szerepet, mert néha
épp az ellenkezője igaz. Hősök remekül játszanak gyávákat, fiatalok
aggastyánokat, és csúnyák sugárzó szerelmeseket.”

Az én személyes véleményem, hogy sok korszakalkotó színészi alakítás született
úgy, hogy remek, jószemű rendezők az eredeti karakterüktől a
legmesszemenőbb mértékben elütő figura ábrázolásának lehetőségét látták
meg egy-egy színészben. Csak néhány példa a régmúltból, ami hirtelen
eszembe jutott. Rátonyi Róbert, akit szinte kizárólag operett táncos-
komikusként szerepeltettek, rám talán a legnagyobb hatást egy Sándor Pál
filmben, a Szabadíts meg a gonosztól című produkcióban tette, amiben nagyon
is drámai figurát játszott, vagy Bilicsi Tivadar, aki jellemzően, de legalábbis igen
gyakran komikusi szerepkörben mozgott, mégis élete egyik legnagyobb
alakítását nyújtotta Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatásának Ill-jeként, vagy
Feleki Kamill, aki tüneményes humorával kápráztatott el egész pályáján, és
utána felejthetetlen, csodálatos élményt szerzett Gárdos Péter: Uramisten című
filmjének idős illuzionistájaként.

Hihetetlenül izgalmas, hogy amit a színpadi beszéd kapcsán Gellért ír több mint
fél évszázaddal ezelőtt, az ma is, talán még hatványozottabban érvényes és
aktuális:

„A színészi beszédkultúra terén igen sok a tennivaló. A magyar kiejtés,
hangsúlyozás és ritmus szabályaival sok színész nincs tisztában. Másképp kell
beszélni egy francia, mint egy angol darabban, másképp egy oroszban, mint egy
amerikaiban. Másképp beszélnek az arisztokraták, a polgárok, másképp a
munkások vagy a parasztok. A megfelelő beszédmodor és főként beszédritmus
megtalálása a színész legszebb feladatai közé tartozik.” Kicsit később, de még
mindig erről a témáról így ír: „Meg kell tanulni színészeinknek lélegezni, és
beszélni. Meg kell tanulniuk az anyanyelvüket. Színészeink nagy része nem
ismeri a szóhangsúlyt, a szólamhangsúlyt, a mondathangsúly törvényeit. Az
értelmi és érzelmi hangsúly közti különbséget. Nem ismerik a magyar nyelvtant.
A helytelen beszéd nem csak szakmai hiba, de meghamisítja a lényeget, a
mondanivalót.”

Nekem nagy szerencsém volt, mert olyan kiváló szakmai és emberi
tulajdonságokkal bíró beszédtanárom volt, mint Montágh Imre, aki
színészgenerációk sorát tanította meg nem csak az érthető, tiszta beszédre –
Tiszta beszéd volt leismertebb könyvének címe –, hanem az igényes művészi
beszéd művelésére is. Versek, balladák, szónoklatok, monológok tanításán
keresztül juttatott el bennünket oda, hogy – és ez egész pályánkon elkísért – ne

ijedjünk meg egy ezer fős nézőtér előtt, de tudjunk megfelelően intim
hangvételben beszélni akár egy stúdiószínpadon is. Nagyon fontos a megfelelő
intonáció. A mai fiatalokat nézve, hallgatva gyakran fordul elő, hogy bár a
színpadi jelenlét ezer fokon izzó, a színész szeme gyönyörű átéltséget mutat,
mégis mikor megszólal, a szöveg intonációja szürke, semmilyen, kopogós.
Képtelen visszaadni hangban azt, amit színpadi jelenlétben, akár mozgásban,
mimikában oly kiválóan mutat meg. Természetesen vigyázni kell az arányokra
is, hiszen a túlénekelt, túlintonált beszéd épp oly rossz és hamis, mint az
alulintonált. Egy magyar színésznek kötelessége, hogy a magyar nyelv
gazdagságát, szépségét megfelelő intonációval, kiejtéssel, helyes tagolással
interpretálja, mutassa meg. Ezzel varázsolva el hallgatóságát. Én -többek
között- magyar szakos szüleimnek és beszédtanáromnak, Montágh Imrének
köszönhetően szerettem meg életre szólóan a verseket, a versmondást. Kérem,
tekintsenek meg egy remek példát arra, hogy a társművészetek, jelen esetben a
képző- és színművészet hogyan erősítik egymást. Megtisztelő volt, hogy
akadémikus társam, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Cakó Ferenc elvállalta,
hogy csodás homokanimációval gazdagítja Dsida Jenő: Édesanyám keze című
költeményének előadását.

2. Bejátszó: Dsida Jenő – Édesanyám keze c. verse

Izgalmas, amit Gellért a színpadi mozgásról ír:

„Meg kell tanulniuk színészeinknek mozogni, mert egyelőre nincsenek tisztában
izmaikkal. A merev izmok merevvé teszik az érzéket is, állandó gátlást okoznak,
s ez megnehezíti, vagy egyenesen lehetetlenné teszi az átélést. Az
emberábrázoláshoz hozzátartozik, hogy minden szerepben a mozgás is
jellemezze a kort, a társadalmat. A színészet az átalakulás művészete. Az író
megír egy alakot, s a színésznek a saját egyéniségéből kiindulva, de mégis attól
elszakadva át kell változnia valaki mássá. Másképp kell mozognia, beszélnie,
éreznie, gondolkodnia, lélegeznie. S a nagy művész valóban ezt csinálja.”

Úgy gondolom, ezen a téren sokkal jobb a helyzet, mint Gellért korában.
Remek, valóban jobbnál jobb mesterek tanítják ma a fiatalokat tánc, színpadi
mozgás, akrobatika tantárgyakban a megfelelő fizikai jelenlétre a színpadon.

Nagyon fontos ponthoz érkeztünk. Gellért a színész-rendező viszonyról így ír:

„Azt hiszem, túl vagyunk már azon, hogy a művészeteket rangsoroljuk, és azon
is, hogy a színészetet csupán reprodukáló műfajnak tekintsük. Amióta akadt
olyan színésznő, aki az ábécét úgy tudta elmondani, hogy a hallgatóság
zokogott, amióta a kritikákban egyre gyakrabban olvashatjuk, hogy a színész
egy papiros figurából is hús-vér embert formált, azóta a színművészet
tekintélye és híre is megnőtt.”

Én ehhez azt tenném hozzá, hogy a színész-rendező közötti kapcsolat akkor
ideális, ha viszonyuk nem az alá- vagy fölérendeltségről, hanem a munkatársi
együttműködésről szól. Természetesen az a jó rendező, aki pontosan tudván,
hogy mit szeretne az előadással elmondani, kíváncsi arra, hogy a színész, akit a
konkrét szerepre kiválasztott, milyen saját gondolatokkal gazdagítja a végső
mondanivalót. Persze az is magától értetődő, hogy a végső szót a rendező
mondja ki, de akkor szerencsés a végeredmény, ha az közös, egymást segítő
munkából születik.

Sőt, Gellért ennél tovább megy:

„Az a színházi előadás jó igazában, amelyben az író játssza a főszerepet. A
rendező, a színészek művészete abban áll, hogy a síkból, a papír lapjairól a
térbe, a színpadkeretbe úgy vigyék az író alakjait, hogy azok ebben az új
közegben is tovább éljenek. Így lesz az írói mondanivaló hús-vér valósággá.”

Hihetetlenül izgalmasan elemzi tovább Gellért a rendező-színész
alkotókapcsolatot:

„Ma már tarthatatlan az az elmélet, hogy a rendező mintegy a darabon kívül
állva irányíthatja a színészi munkát. A rendezőnek mélyen át kell éreznie a
darab, és a szereplők minden problémáját. Az érzéketlen rendező, bármily
tehetséges is, csak formailag alkothat tökéleteset. A rendezőnek legyen forró a
szíve és hideg a feje. Ha nem érzi maga is mindazt, amit a színésznek éreznie
kell, nem fog tudni tanácsokat adni.”

Nagyon egyetértek Gellérttel. A rendezőnek is lelkének, elméjének legmélyére
kell leásnia a próbák alatt ahhoz, hogy aztán az előadásokon a színész tegye
majd ugyanezt, és képletesen belehaljon estéről estére alakításába, a valóban
megélt érzelmek interpretálásába.

Most egy olyan tévéfilmből szeretnék megmutatni egy részletet, ahol színész-
rendező-operatőr-a teljes stáb tökéletes összhangban, szó szerint együtt-
működésben hozta létre alkotását. Következzék Garvai Andor: Farkasasszony
című művének egy jelenete.

3. Bejátszó: Farkasasszony - filmrészlet

Nagyon fontos momentum Gellért rendező-elemzésében a forró szív-hideg fej
együttes jelenléte. Tökéletes párhuzam vonható a színész és a rendező iránti
elvárásban. Őszintén szólva a legszebb, a legösszetettebb és a legnehezebb ezt
az együttes koncentrációt létrehozni. Hadd mondjam el kedvenc példámat,
amit mindig megemlítek, ha a sajtóban erre vonatkozó kérdést kapok. Ha
Rómeót játszom, és megtudom, hogy legjobb barátomat, Mercutiót megölték –
ahogy ez Shakespeare drámájában áll –, és a vívásra kerül a sor, akkor abban az
esetben vagyok jó színész, ha a bosszútól elborult aggyal és feltüzelt szívvel, ám
a vívás koreográfiáját pontosan megvalósítva, hideg fejjel cselekszem. Forró
szív-hideg fej. Sok esetben pokolian nehéz összhangba hozni. Említek is egy
példát arra, hogy ha nincs észnél a színész, mik fordulhatnak elő. Velem történt
meg a Feljegyzések az egérlyukból című monodrámám előadása során. A főhős,
Zuvoljov magából kikelve őrjöng – szerepe szerint – a mű első felében, amit a
teljes átélés állapotában egy vértolulásos agyi állapotba való kerülés kísért. Ez
olyannyira sikerült, hogy a valószínűleg túl magas vérnyomás következtében az
agyam teljes nulla állapotra zuhant. Az önkívület körülbelül 20 másodpercig
tarthatott, ami alatt először azt sem tudtam, hol vagyok. Elsőnek az ugrott be,
hogy talán Magyarországon, aztán, hogy talán a színpadon, és végül, hogy talán
egy előadáson, amit én játszom. Pokoli fél perc volt. Forró szív-hideg fej. Csak
így lehet, de sokszor rettentően nehéz.

Gellért szerint:

„Ugyancsak helytelen, ha a rendező sokat magyaráz, ha agyonbeszéli a
színészeket. A sokat beszélés rendszerint szakmai tájékozatlanságot takar. Első
sorban gyakorlati és megvalósítható tanácsokat kell adnunk, és vigyázni kell az
adagolás kérdésére is. Először csak a szerep legjellegzetesebb tulajdonságait
tudatosítsuk a színészekben, és ha ezeket már hiszi és véli, akkor gazdagítsuk
közösen a szerep jellemét a fontosság sorrendje szerint, fokról fokra újabb és
újabb színekkel.”

Ezen a ponton vitatkoznék Gellérttel. Mi színészek nagyon különbözőek
vagyunk. Különböző műveltséggel, emberismerettel, és ami legalább ennyire
fontos: szellemi, lelki nyitottsággal érkezünk erre a pályára. Lehet közöttünk
olyan, aki annak örül, ha a lehető legalaposabb, legaprólékosabb történeti,
társadalmi, lélektani figuraelemzéssel kezdi a rendező a próbafolyamatot, így
minden a helyére kerül már az elején, és szabadabban, bátrabban
gondolkozhat, próbálkozhat a munka során, és csak később kap konkrét
instrukciókat a rendezőtől. Van persze olyan kolléga is, aki számára a Gellért
által leírt metódus a legcélravezetőbb.

Gellért három pontba gyűjti, hogy mi ellen kell küzdeni a rendezőnek:

„1. A formalista rendezői elvek ellen, amelyek a külsőségek, az öncélú rendezői
ötletek hangsúlyozásában jelentkeznek. A formalista rendező a különlegest, a
meglepőt hajhássza. Tartalom és forma nincs nála összhangban. 2. A
naturalista rendezők ellen, akik gyakran még ma is az egész rendezői problémát
katonai, rendészeti tevékenységnek tekintik. Itt mégy el, ott jössz be, leülsz,
felállsz, de hogy miért történik mindez, arra nem adnak választ. 3.
A rendezőnek küzdenie kell a száraz pedagógus rendezői elvekkel is, amelyek
iskolát akarnak csinálni a színházból, és az ötletrendezőkkel, akik egy-egy
hatásos pillanatért feláldozzák a lényeget.”

Csak egyetlen példát, megtörtént esetet hadd említsek: az az Ember tragédiája
előadás, amelynek a végén nem hangzik el az „Ember küzdj, és bízva bízzál…”
mondat, számomra értelmezhetetlen. Gellért gondolatai ma is aktuálisak.
Számtalan csodás munkaélményem mellett mindhárom rendezőtípussal
találkoztam pályám során. Most ellenpéldát szeretnék felhozni, hiszen az
elmúlt években két alkalommal is volt szerencsém Loyolai Szent Ignácot
eljátszani, előbb filmen, a Megszállottak című moziban, másodszor pedig

színházban, a Legyetek jók, ha tudtok című előadásban. Mindkét produkció
esetében elmondhatom, hogy tökéletes összhang, és együtt gondolkodás
jellemezte a munkát. Kérem, tekintsenek meg egy részletet a Megszállottak
című filmből.

4. Bejátszó: Megszállottak - filmrészlet

Számomra talán az egyik legfontosabb momentumhoz érkeztünk a színész-
rendező viszony kérdésében, amelyről Gellért így ír:

„Döntően fontos az, hogy miképpen próbál a rendező a különböző
színészegyéniségekkel. Minden fajta merev módszer alkalmazása helytelen.
Nincs két színész, akinek azonos módon lehetne instrukciókat adni. Nem csak
azért, mert különböző szerepeket játszanak, de azért is, mert értelmi
képességük, képzelőerejük más és más. Van, aki egy fél szóból is megérti, hogy
mire gondolunk, de van olyan is, akinek újra és újra el kell mondani az
instrukciókat, hogy megértse, mit miért kell csinálnia.”

Őszinte leszek, valóban ritka az a rendező, akinek erre a fajta
megkülönböztetésre érzékenysége, figyelme van. Holott csakugyan, az egyik
színész számára elég, sőt, kívánatos, ha csak a fülébe súgják a legfontosabb
instrukciókat, a másikat viszont szó szerint hangos szóval kell felrázni, vagy
kizökkenteni abból a lelki kátyúból vagy zsákutcából, amelybe éppen tart.
De folytassuk Gellérttel arról, hogy az alkotói folyamat mennyire más és más az
egyes színészeknél:

„Sok esetben ugyanazon művész sem alkot egyformán. Van koraszülés, s a
megszületett mű életképtelen, máskor a hosszú vajúdás ellenére is csenevész
alkotás születik. A művészetben a megszületett mű tartalmi és formai
egészsége, és szépsége a fontos.”

Hozzátenném: nagyon nehéz feladat a rendezőnek, és sokszor a színészeknek
is, hogy türelemmel legyenek egymás munkamódszerével, annak tempójával
kapcsolatban. Van, aki hosszú vajúdás során, apránként alakítja ki figuráját, van,
akinél hirtelen születik meg a kész alak, és van, aki ugyan hamar rátalál a

játszandó jellemre, de nem találja jónak, elveti, és végül egy egészen más
figurát alkot a bemutatón.

De hogy folytatja Gellért:

„A rendező kritikája ne bénítóan, hanem ösztönzően hasson. Adjon ötleteket,
tanácsokat, szóljon közbe, ha színészei helytelen irányban keresgélnek, de ne
vezesse kézen fogva a színészt az úton, hanem mutassa meg az irányt és a célt,
ahová el kell jutnia. Ha a színész maga találja meg az utat, alakítása színesebb
és gazdagabb lesz.”

Annyit tennék hozzá: rendkívül lényeges a magas érzelmi intelligencia. Ez
elengedhetetlenül fontos az együtt gondolkodás során mind a színész, mind a
rendező esetében. Sajnos igen gyakori a rendezőknél, hogy egy megbeszélésen
deklaráltan nem beszélnek a jó megoldásokról, eredményekről, csakis a
hiányosságokat, a hibákat taglalják, tehát kizárólag negatív kritikával illetik az
aznapi munkát. Holott egy színész, – jó esetben – a szívét-lelkét teszi ki a
színpadra, és ilyen nyílt lelki állapotban figyel a megbeszéléseken is, ezért
rendkívül fontos számára, hogy a kétség kívül jogos negatív jelzések mellett
pozitívokat is kapjon, és így építkezhessen tovább a figura alkotás folyamán.

Ismét egy rendkívül fontos ponthoz érkeztünk, amiről korábban már esett szó.
A közönséggel való kapcsolatról, ennek irányításáról Gellért így vall:

„Az igazi színházban a közönség sohasem lehet passzív szemlélője a
cselekménynek. Tetszés és nemtetszés nyilvánításával, könnyével, mosolyával,
felhördülésével, vagy épp hahotájával cselekvően részt vesz az előadásban. A
rendező kötelessége, hogy megragadja a lehetőséget az együtt játszásra, hogy
irányítani tudja a közönséget. Ott figyeljen, ott nevessen és sírjon, ott örüljön
és háborodjon fel, ott szeressen és ott gyűlöljön, ahol kell. De a közönség a
maga cselekvő jelenlétével átrendezheti az előadást. A rendező kötelessége,
hogy a helyes reagálásokat figyelembe véve kijavítsa a hibákat, és minden
erejével harcolnia kell az ellen, ha a közönség rossz partnerként a mondanivaló
kisiklatására, a feszültség meglazítására törekszik.”

Én komoly hiátusnak tartom, hogy – tisztelet a kivételnek – a mai rendezők
nem látják ennek a kérdésnek a jelentőségét, a felvetett probléma veszélyeit.
Nagyon jól látja Gellért, a néző építeni, de rombolni is tudja a színházi est

 varázsát, épp ezért rendkívül fontosnak tartanám, hogy a rendező időről időre
megtekintse korábban bemutatott produktumát, és helyre billentse a
kizökkent előadást. A lényeg, hogy a megteremtett értékek ne vesszenek kárba.
Ahogy mi fogalmazunk, ne essen szét az előadás.

Ide tartozik, és ez egész pályám mottója: Minden este úgy kell játszania a
színésznek, hogy ha az aznap esti néző életében először ül a nézőtéren, és
akkor dönti el, hogy érdekli-e vagy sem a későbbiekben ez a műfaj, akkor annak
az előadásnak a hatására ott, abban a minutumban essen végzetes és
visszafordíthatatlan szerelembe azzal a csodával, amit úgy hívunk: SZÍNHÁZ.

A tudatos emberábrázolás kapcsán így ír Gellért:

„Elengedhetetlen a színésznek önmaga minél alaposabb megismerése. A
színész csak önmagából meríthet. Minden, amit valaha átélt, rejtett tartalékává
válik, amelyet szükség esetén kibányászhat és felszínre hozhat. Minden, amit
megfigyelt, vagy megfigyel, és amit egy-egy emberábrázolásnál felhasználhat,
csak akkor nem válik utánzássá, vagy illusztrálássá, ha előbb megemészti,
magáévá teszi azt. A színész csak a saját egyénisége és a szerep egyénisége
közti különbség felmérése alapján kezdhet hozzá ahhoz a bonyolult feladathoz,
amelyet a színész átlényegülésének nevezhetünk.”

Nagyon izgalmas feladat – teszem hozzá –, amikor a játszott figura
alaptulajdonságai távol állnak a színész egyéniségétől, jellemétől. De ilyenkor
sem szabad feladni, mindig található közös pont az alakítandó figurával, a
többit pedig a külső megfigyeléseken alapulva kell hozzátennie a színésznek. Ez
utóbbi eset illusztrálására kérem, tekintsenek most meg egy részletet a
Feljegyzések az egérlyukból című Dosztojevszkij mű tévéfilm-változatából.

5. Bejátszó: Feljegyzések az egérlyukból - filmrészlet

Rendkívül fontosnak tartom, erről Gellért nem tesz említést, hogy a színész a
kiadott energiákat, saját lelkét-testét újraépítse, feltöltse, hiszen egy jól sikerült
színházi este, vagy épp forgatás után a lelkünk teljesen kiüresedik, elfogy. Nem
véletlenül kérdezik annyit a kívülállók, hogy hogyan lehet estéről estére

megújulni, lelket építeni. Nincs rá általános válasz, kinél-kinél más a módszer.
Én a Jóistentől kapott energián kívül a komolyzene hallgatásra, az olvasásra, és
a magányos sétákra esküszöm, de a testi-lelki akkukat fel kell tölteni.
Mindenáron. Hogy legyen miből újra és újra adni majd a következőkben.

Muszáj egy mondatot beszélnünk a kritikáról is, mint az alkotóművészetet
segítő, vagy épp gátló, de mindenképpen befolyásoló tényezőről.
Hogy fogalmaz Gellért:

„Kritikusaink csak a kész művet, az előadást ismerik, azt bírálják. Még a
legtárgyilagosabb kritika is nagy károkat okozhat a színház területén, ha a bíráló
nem ismeri eléggé az előadást létrehozó művészek korábbi eredményeit és
fogyatékosságait. Az ilyen bírálat képtelen felismerni a számtalan összetevőből
kialakult eredményt. Mivel nem változásukban, fejlődésükben vagy
visszafejlődésükben vizsgálja a művészeket a művészetben, kénytelen az általa
várt megoldást összehasonlítani az elért eredménnyel, s bírálatát csak erre
alapozza.”

Őszintén szólva Gellért több mint fél évszázada leírt mondatai tökéletesen
helytállóak ma is. Az azóta eltelt 50-60 év is hemzsegett – a számtalan építő
kritika mellett – az öncélú, sokszor személyeskedő, a művészi alkotáshoz eleve
vagy pozitívan, vagy negatívan hozzáálló műbírálatoktól. Sok esetben az volt a
céljuk, hogy magáról a megjelent kritikáról beszéljenek az emberek másnap, és
ne az előadásról.

„Ki verné föl lelkünkben a lelket?”

Assisi Szent Ferenc szerint az ember méltósága abban rejlik, hogy képes
munkájával, a világra gyakorolt hatásával emberibbé formálni azt.

Én azt gondolom, az embernek – amíg él – épülnie kell.
A szellemünket, a szívünket-lelkünket építő hatások által.

Ehhez építőkockákra van szükségünk.

Életünk legfontosabb építőkockái: szüleink, tanítóink, mestereink.
De ugyanilyen építőkockává kell válnunk nekünk is, hogy a művészet csodás
eszközével, a fentről kapott tálentumunkkal gazdagítsuk egymást, és – nagyon
fontos – ezáltal önmagunkat is.

Aki ezt a szakmát választja, prófétaságot vállal, a kultúra, a lélek, a nyelv, a
magyarság prófétaságát.

A magyar irodalom, költészet, drámairodalom olyan kimeríthetetlen kincsestár,
melynek felfedezése, felfedeztetése állandó feladata egy magyar színésznek.

Gellért szerint:

„Tudjuk, hogy a mi művészetünk nagy alázatot és önzetlenséget kíván, de
minden áldozat végső fokon kamatostul megtérül, mert ha jól tartjuk a tükröt a
természetnek, akkor az ma csodatükörré változhat a kezünkben, amely nem
csak a múltat és a jelent, de a jövőt is megmutathatja.”

Én hiszem azt, hogy ezt a különös és megfogalmazhatatlan valamit, amit
tehetségnek hívunk, kötelességünk arra használni, hogy szóljunk, adjunk, hogy
felhívjuk a figyelmet.

Csendes szóval, vagy ha kell, hangos kiáltással, de valóban azok legyünk, akik
felverik lelkünkben a lelket.

Ez akkor valósulhat meg, ha a magunkét is odaadjuk, teljesen, maradéktalanul.

Most, hogy akadémiai tagságom küszöbén állok, nem feledkezhetek meg arról,
hogy kitől kaptam életem során a legnagyobb erőt, bátorítást, szeretetet, ki
volt az, aki átsegített életem buktatóin, és úgy tudott örülni a sikereimnek, mint
senki más. Ki nem engedte soha, hogy feladjam a céljaimat, és ha elértem őket,
boldogabb volt, mint én: az Édesanyám.

Ő már sajnos nem lehet velem, de tudom, hogy összes Akadémikus társam
édesanyjához hasonlóan nagyon büszke most.

Ezért engedjék meg, hogy székfoglalóm befejezésképpen a mindenkori
édesanyák, testünk-lelkünk, szellemünk legfőbb támogatóinak emlékére –
hiszen a legtöbben sajnos már nem lehetnek velünk – Csukás István gyönyörű
versével búcsúzzam: Istenke, vedd térdedre édesanyámat.

Csukás István: Istenke, vedd térdedre édesanyámat

Istenke, vedd térdedre édesanyámat,
ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt,
ki adtál életet, adj neki most álmot,
és mivel ígértél, szavadat kell állnod,
mert ő mindig hitt és sose kételkedett,
szájára suttogva vette a nevedet.
Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen,
s szemem gyönge hogy a semmibe tekintsen,
hová a fény is csak úgy jut, hogy megtörve:
helyettem nézzél be a mély sírgödörbe,
próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb!
Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod,
amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel,
csak csont, csak por, ami volt valamikor ember,
mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány,
magadat operálod e földalatti ambulancián.
Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod
a semmiből a semmibe a létező világot,

anyát és gyereket, az élőt s a holtat,
s mert Te teremtetted, nem is káromolhat,
csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét,
nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét;
én sem káromollak, hallgasd meg imámat:
Istenke, vedd térdedre édesanyámat!

Köszönöm a figyelmet.

(Lux Ádám)

Lux Ádám színművész „Ki verné föl lelkünkben a lelket?" címmel tartott székfoglaló előadást a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban 2024. április 23-án, kedden 10.00 órakor.  

Laudátor Blaskó Péter színművész, az MMA rendes tagja. Levezető elnök Nagy Viktor rendező, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője. Az elnökség képviselője Rátóti Zoltán, az MMA alelnöke volt..

Képes Tükör: Köszönöm Lux Ádám Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művésznek, hogy megoszthattam a.székfoglaló előadását, amely önmagában olyan érték, ami önmagáért beszél. Gratulálok őszintén.

Anna Margit is az a festőművész, aki festőnek született és rendkívül egyedi életművet alkotott, amelyben ecsettel és szénnel írta ki magából életének tragédiákkal teli történetét. Van az a pillanat, amikor a képekkel többet mond a művész, mint a szavakkal, mert olyan időket és fájdalmakat él át, amelyekben elvész a szó és megmarad az alkotással történt kifejezés, amely tökéletesen tükrözi a gondolatát, az üzenetet, és a véleményét a történelem azon szakaszáról, amelybe született. Ezért történik, hogy a bábuk szólalnak meg, és az önarcképbe rejti a szavakat, amit már kimondani nem akart, csak a vásznon keresztül. Anna Margitnak csak kevés alkotását ismertük, de a mostani tárlat méltó módon mutatja be az alkotót és életműve gazdagságát. Egészen új Anna Margitot ismer meg a látogató, és a felfedezés lenyűgöző és elismerő. Sokkal több, mint amit korábban tudtunk róla.

A 20. század magyar festészetének kiemelkedő alakja Anna Margit, és az életmű bemutatásával sikeresen járul hozzá a művész megismeréséhez a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítása. A kiállított kétszázhúsz műalkotást befogadó tárlat minden korábbinál teljesebb életművet tár a látogatók elé, amelyet először lehet így együtt látni a maga részletességében.

A képre kattintva megnyíló képgalériában részleteket láthatunk a kiállításról és a megnyitóról.

„A stílusomat nem választottam, ő választott engem.”  mondta Anna Margit egykoron.

A bábu megszólal

Anna Margit életmű-kiállítása

2024. április 10. – 2024. szeptember 1.

Magyar Nemzeti Galéria.

Földszint, időszaki kiállítótér

2024. április 10. – 2024. szeptember 1.

 A kiállítás kurátora: Kolozsváry Marianna, művészettörténész

Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery

„Miért?" - teszi fel a tárlat egyik alkotásán a szemtanú művész a  lényeges kérdést. Van válasz? Megannyi kérdőjel és maroknyi válasz jellemzi a történelem sötét korszakát. Miért történt? Hol vannak azok azok, akik utat tudnak mutatni egy jobb világ felé? Mit ér az emberi élet? 

Az emléknapok, az emlékezet, a szemtanúk mindig fontosak. 2024. április 16-án, a holokauszt  Magyarországról elhurcolt áldozatainak emléknapján nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában az „Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain" című új kiállítás, amely mementóra és emlékezetre ad lehetőséget egy sötét korszakról, amelyre nincs épeszű magyarázat, mert az emberi élet szentségét senkinek nincs felhatalmazása elvenni. 

A szemtanú művészek alkotásai bőséges tárházat adnak a gondolatokra, arról, hogy mi történt, és minek nem szabadna megtörténnie soha. A tárlat történeteket, megtörtént eseményeket mond el, és kifejező hátteret ad az emlékezésre. A kiállított alkotók között sok az ismerős a művészetekben jártas emberek előtt, de a most megnyílt tárlat hangsúlya fókuszában egy borzalom története áll gazdagon illusztrált érzelmekkel és emlékekkel a szemtanú művészek ábrázolásával.

A Magyar Nemzeti Galéria ezzel e tárlattal a történelemnek egy olyan fejezetére hívja fel a figyelmet, ami a múltban megtörtént, és aminek a jövőben soha nem szabadna megtörténnie. Hogy a múlt fájdalmait összeköti-e  az emlékező a szükségessel, nem tudni, de a remény hal meg utoljára, és ebben bízva kell mindent megtenni azért, hogy az ember méltósága felül emelkedjen a gonosz erők felett.

Az „Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain" című kiállítás 2024. július 21-ig ad  helyet az emlékezetnek.

Részletes információ van a Magyar Nemzeti Galéria oldalán.

https://mng.hu/kiallitasok/igy-tortent-a-holokauszt-korai-emlekezete-szemtanu-muveszek-alkotasain/

Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain

Időszaki kiállítás

Magyar Nemzeti Galéria, C épület, II. emelet -

2024. április 17. – július 21. Meghosszabbítva 2024. október 13-ig, vasárnapig!

 A tárlat a nyolcvan éve történt szomorú esemény emléknapján nyílt meg Budapesten.

A képre kattintva megnyíló képgalériában részleteket láthatunk a kiállításról és a megnyitóról.

Új hír érkezett a kiállítás időpontjának a meghosszabbításáról. 

Farkas Zsófia kurátor jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Galéria 2024. október 13-ig, vasárnapig meghosszabbítja az Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című tárlatát.

Örömhír bejelentésére érkezett Budapestre Leslie Mandoki, hogy megossza a magyarokkal „A Memory of Our Future” című új album megjelenését, amely ugyanazon a napon, 2024. május 10-én fog meglenni világszerte, ahogy Magyarországon is. 2024. április 11-én, Budapesten, az Akvárium klubban jelentette be a nemzetközi zenei világban elismert Leslie Mandoki személyesen az örömhírt. A bejelentés alkalmával részleteket árult el az új albumról, amely egyben egy hitvallás és üzenet is. Az új album a jubileumi koncertsorozat után egyben válasz  a lelkes fogadtatásra, annak a megköszönése és reagálás a jelenben zajló zajongó eseményekre.

Leslie Mandoki, a világhírnevet szerzett és elismert magyar származású zenész, az egykori pesti fiú, Mándoki László a történelem egy sötét korszakában nem kapott lehetőséget arra, hogy megvalósíthassa az álmait zenei vonalon, amelyre született és megpróbálta a lehetetlent, ami szeretett hazája elhagyására kényszerítette az akkori időkben sokakhoz hasonlóan. A kezdeti nehézségek után az álom megvalósult, és olyan zenei központot hozott létre, ahova a zenei világ sokak által nagyon kedvelt zenészeit tudta egybehozni és elindulni a hírnév irányába a Mandoki Soulmates együttes megalapításával. 

A 30 éves jubilumi koncert után a Mandoki Soulmates Leslie Mandoki stúdiójában, Bajorországban, a Starnberg-tó partján újra találkozott abból a célból, hogy felvegyék „A Memory Of Our Future” című 12 új dalból (kb. 80 perc) álló albumot, amely május 10-től fog megjelenni. Erről az örömhírről Leslie Mandoki személyesen adott hírt Budapesten 2024. április 11-én, a költészet napján az Akvárium klubban szervezett találkozón.

Leslie Mandoki.rendszeresen hazalátogat szeretett szülőhazájába. A Mandoki Soulmates több alkalommal adott teltházas nagy sikerű koncertet Budapesten Magyarország államalapítása és születésnapja programsorozatához kapcsolódva. Aki már részt vett a Mandoki Soulmates koncertjén, biztos nagy lelkesedéssel várja a következő koncertet, amire remény szerint idén is készülhetünk és örömmel fogják fogadni fogadni az új albumot.

Leslie Mandoki kérdésemre elmondta, hogy kezdetben nem engedte a rendszer kiutazni az országból, ezért kényszerült sokakhoz hasonlóan más utat találni a zenei álom megvalósításához. Ezután a rendszer a hazatérését próbálta megakadályozni sokáig, de nem adta fel, és amikor már lehetett, jött és jött és nem is akármilyen formában, hiszen egyike volt azoknak a nemzetközi térben elismert zenei fellépőknek, akik a Sziget fesztivál megnyitóján szerepeltek. 

A lelkesedés azóta is töretlen, és megvalósultak az álmai a zenei téren.  A közelmúltban már a 30 éves jubileumát ünnepelte a Mandoki Soulmates lelkes csapata és a hazánkat is érintő sikeres koncertsorozat után érkezik hozzánk „A Memory of Our Future” című album, amelynek előhírnöke a Fekete hattyú mitológikus alakja, amely a legkülönbözőbb művészeti műfajokban lett ihlető szimbólummá.

„A prog-rock dalok mély mondanivalóval bontakoznak ki szinte játékos könnyedséggel és nagy dramaturgiai ívekké alakulnak. Az albumon kompozíciós érettség és a kifinomult, harmonikus szerkezetek találkoznak a tiszta öröm hangfestményeivel a jazz-rock virtuózok nagyszerű szólóiban.

Az albumkészítés úgy zajlott „akár egy kézzel és töltőtollal írt szerelmeslevél.”

A Mandoki Soulmates egy nemzetközi és intergenerációs szupercsapat, amely a rock és fusion nagymestereiből áll, többek között Ian Anderson (Jethro Tull), Mike Stern, Al Di Meola, Randy Brecker, Till Brönner, Bill Evans, John Helliwell (Supertramp), Cory Henry, Richard Bona, Steve Bailey és Simon Phillip (Toto), valamint olyan énekesekből áll, mint Tony Carey (Rainbow), Nick van Eede (Cutting Crew), Jesse Siebenberg és Mark Hart (mindketten Supertramp). Ők azok a zenészek, akik körülveszik az alapítót, zenekar vezetőt és komponista szövegírót: Leslie Mandokit.”

A zenei szabadgondolkodók dalszövegei a kortárs világválságokat célozzák meg, beleszúrva a közönyös társadalom oldalába, hogy üzenetüket közvetítsék: „Hangosak maradunk a szabadságért és a békéért!” Leslie Mandoki számára a zene mindig a szabadság iránti vágy kifejeződése, különös hangsúlyt fektetve a békére. Ennek a szabadságnak az érzését már fiatal korában átélte, amikor Magyarországon, a kommunista diktatúra árnyékában nevelkedett. A rockzene mindig is mélyen megérintette és inspirálta, hiszen azt a szabadságot jelképezte, amelyre vágyott, miközben az elnyomó rendszer alatt élt. Azóta ismétli Mandoki, hogy a rock zenésznek alázatos tisztelettel kell bánnia a közönség szeretetével, és az a feladata, hogy mindig egy tüske legyen a társadalom húsában, aki csak azt keresi, ami összeköt, ami összetart és akkor is hidakat próbál építeni, amikor már az összeomlott hídpilléreket is alig lehet látni.

„A zene összeköt.” Mandoki és társai több mint 30 éve azon az úton járnak, hogy hidakat építsenek a progresszív jazz-rockkal, olyan dalokkal, amelyek a napjaink nemzetközi, fontos és vitatott kérdéseit boncolgatják, mindig azon igyekezve, hogy pozitív üzenetet közvetítsenek egy jobb világ felé - „ez egy utópia a realisták számára” - mondta Leslie.

A Soulmates az utóbbi években igyekezett világszerte társadalmi tudatosságot is kelteni az emberekben, beleértve előző két albumát is, a „Living In The Gap” és az „Utopia For Realists” címűeket. „Lehet, hogy idealistán reméltük, hogy valóban létezik egy „Utopia for Realists”, egy láng, ami készen áll átadásra egy új generációnak, egy modell és módszer a jobb világ megteremtéséhez. Azonban most, egy globális járvány és borzalmas háborúk közepette Európában és a Közel-Keleten, mindegyikünk, függetlenül a generációnktól, elveszve találja magát több válság labirintusában… iránytű nélkül. (….) Katasztrófák, amelyek a civilizációnk alapjait rágják. Azonnal világossá vált számunkra, hogy ragaszkodnunk kell a józan ész és az emberi, odafigyelő hangokhoz. Ezért is énekeljük az albumon még hangosabban, mint valaha: „We Stay Loud!” Mandoki folytatja: „Pontosan ez a hangulata az új albumnak, az „A Memory of Our Future”-nek. Ezeknek az új daloknak a szövegei az örök lázadó nézőpontjából származnak, egy visszatekintő pillantás a jövőből, ami a jelenre és a múltra reflektál. Egy valós képet festenek a jelenlegi társadalmunkról a sorsdöntő elágazás pillanatában: az egyik út egy holnapba tekintő disztópia, a másik pedig egy utópia a realisták számára - mindenki számára!”

Az album borítóján megjelenő Fekete Hattyú egy olyan katasztrófa szcenárió ikonjává vált, amelyet korábban lehetetlen volt előre látni, mégis, ahogyan Leslie ámutat, „itt vagyunk a válságok zuhatagában háborúkkal, járványokkal, magas tétű, geopolitikai hatalmi játékokkal és emberi tragédiákkal. A Fekete Hattyú közöttünk landolt.” Olyan dalokkal, mint a „Blood In The Water” és az „Enigma Of Reason” a Soulmates visszatekint azokra az időkre, amikor a normális élet elszabadult, a bizonyosságok eltűntek, és a valóság túllépett legrosszabb félelmeinken.”  - osztották meg velünk a szervezők.

Leslie Mandoki Soulmates 

„A Memory of Our Future”

" ... írni, felvenni, énekelni és játszani a színpadon egy jobb világért ...”

Amikor a fekete hattyú fehérré változik...

Lemez bejelentőre érkezett Budapestre Leslie Mandoki.

„A gyönyörű fekete hattyú... a készülő album előhírnöke.”

 „A Memory of Our Future” című 12 új dalból álló album május 10-től fog megjelenni.

 Az új album május 10-i megjelenésének örömhírével érkezett Budapestre Leslie Mandoki.

„Amikor Los Angeles, New York, London, Berlin és Sanghai között rohangálsz, érzed, hogy a világ belekerült a krízis labirintusába. Ez az, amikor a görög mitológiában a fekete hattyú leszáll. A mi dolgunk az, hogy ebből a fekete hattyúból újra fehér legyen. Amikor a világ beindul ebbe a fekete alagútba, akkor a mi dolgunk, hogy ott álljunk az alagút végén egy fáklyával és megint fényt derítsünk rá. „ – mondta Leslie Mandoki az új albumával kapcsolatban.

„Szerintem Leslie megcsinálta élete albumát.” – nyilatkozta Joós István, a Magneoton kiadó vezérigazgatója, aki Leslies Mandoki május 10-én megjelenő új albumának a kiadója.

A képre kattintva megnyíló képgalériában részleteket láthatunk az új album bejelentésével kapcsolatban.

CARTE ROUGE - Térképpel és érvekkel

CARTE ROUGE -  Az összetartozás filmprodukciója április 11-től a mozikban

A nagy érdeklődésre való tekintettel, harmadik díszbemutatón vetítették le alkotók, a szakma képviselői, barátok, vendégek jelenlétében 2024. április 10-én, szerdán a Carte Rouge című magyar történelmi dokumentum-játékfilmet, az összetartozás filmprodukcióját közvetlenül az április 11-i nyitás előtt, amikortól már a mozikban is látható minden érdeklődő számára a Trianonhoz kapcsolódó film.

Nagyszerű és lelkes alkotói stáb és a szakma elismert képviselői köszöntötték egymást a díszbemutatón, amelyen megtekintették hazánknak, az egykori Nagy Magyarországnak kicsinyített országgá válásának szomorú történetét a trianoni békeszerződés felé vezető úton. Megismerjük az összefogás próbálkozását és esélyeit, amelyek a film megvilágításában fontos üzenetet hordoznak. Eredeti dokumentumok és korabeli gondolatok kísérik a súlyos veszteségek előzményeiről szóló Carte Rouge című magyar történelmi dokumentum-játékfilmet. Tudjuk, hogy a Vörös Térkép próbálkozása nem járt kedvező sikerrel, sok térkép készült akkoriban, de Trianon elvette hazánknak példa nélküli nagy részét és területét.

Több mint száz év után sem feledkezhetünk meg a történelem e sötét korszakáról, és ha nem is beszélünk mindig róla, el nem feledkezhetünk meg a történtekről. Sok vita és ellenállás követi napjainkban Trianont, de ennek nem kellene így történnie. Csak dicséret és köszönet illeti azokat a próbálkozásokat, amely segítik bemutatni és feldolgozni Trianont. Nem szabad elfeledkezni Magyarország születéséről, vérzivatarok időszakairól, de arról a kiemelkedő elődeinkről, akik naggyá tették a magyar nevet a nagyvilágban. Az élet nem mindig diadalmenet, de kimagasló hőseink és példaképeink mindig voltak és mindig lesznek, mert a magyarok vérében különleges gének vannak.

Az összetartozás lelkülete felülírja a határokat és egyesíti a magyar népet. Az, hogy több mint száz év után is összetartozunk, sokat mond a magyar népről.  Muszáj, hogy az emlékezet helyére kerüljön.

Gerebics Sándor rendező-producertől olvashatunk az új filmről az alábbiakban:

A trianoni békediktátum igazságtalan és megalázó részletei máig homályosak számunkra. Lássuk be, az évtizedek tudatos elhallgatásának eredményeként a mai generációk vajmi keveset tudnak erről.

A szerződés aláírását megelőző tárgyalásokon a magyar kormányzat mindent megtett az igazságosabb béke érdekében. Gróf Teleki Pál vezetésével magyar tudósokból álló csapat elkészítette a Kárpát-medence etnikai iszonyait híven bemutató vörös térképet, a Carte Rouge-t, míg Gróf Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője, 1920. január 16-án kapott lehetőséget a magyar elképzelések bemutatására a győztes nagyhatalmak vezetői előtt Párizsban, a francia külügyminisztériumban.

Filmünk 1918-től követi végig az eseményeket, mikor Teleki a bolgár front elvesztése után rájön, szükség lesz egy térképre. Ezzel már kissé megkésett a magyar vezetés, de érezték fontosságát. Különös jelentőséget éreztek, hogy elkészüljön.

Teleki minden követ megmozgatott. Nem volt könnyű dolga, hiszen a fennálló helyzetben rengeteg rázúduló nehézséggel kellett megküzdenie. Segítségül hívta a kor legfontosabb szakembereit és Popovics Sándor pénzügyminisztert. Apponyi gróf kicsit később kapcsolódott be, szerepe onnantól válik jelentőssé.

Célunk a történet objektív, pátoszmentes elmesélése. A térkép aztán 1920-ban különös jelentőséggel bírt a magyar békeküldöttség párizsi tárgyalásai során. Az ország sorsáért felelősséget érző kiemelkedő személyiségek állnak filmünk középpontjában, akik megpróbáltak mindent megtenni Magyarország egyben tartásáért. Akiket vállalkozásuk reménytelensége sem tántorított el attól, hogy végigjárják az útjukat.

Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában.

A film szakértők szokványos interjúkban történő megszólaltatása helyett két narrátorral – Reviczky Gábor és Szalóczy Pál - készült. Ők kalauzolják a nézőt, miközben megelevenedik a történet. Reviczky a nemzetközi nagypolitika történéseit ismerteti, míg Szalóczy belső hangként, autentikus forrásokra építve, Gróf Apponyi hangján szólal meg, aki visszaemlékezik a történtekre. A film egyik érzelmi csúcspontja a kivonulási jelenet, miközben Hegyi Réka megrázó erővel tolmácsolja gyönyörű zenei kísérettel Juhász Gyula Trianon című versének részletét. A filmet szomorkás fricskaként az epilógus zárja. Csuja Imre közreműködésével megtudjuk, hogy a Gróf Teleki által szerkesztett vörös térképet (Carte Rouge) 1923-ban érdemesnek találják Amerikában a publikálásra…

CARTE ROUGE

Térképpel és érvekkel

magyar történelmi dokumentum-játékfilm

Auerbach István, Kelemen Zoltán, Farkas Viktória

Pánovics Rajmund, Hegyi Réka, Csuja Imre

Narrátor: Reviczky Gábor

Forgatókönyv: Szalóczy Pál

Vágó: Geo Tóth György

Operatőr: Patócs Róbert H.S.C.

Zene Ifj. Gerebics Sándor, Palásti Kovács Zoltán (Zoohacker). Grünvald László, Riz Laura

Stúdió hangmérnök: Lukács Ferenc, Sersztnyev Csaba, Farkas László, Paul Spaanderman

Szerkesztő: Szalóczy Pál, Hegyi Réka, Gerebics Sándor

Rendező-producer: Gerebics Sándor

Már a mozikban is látható minden érdeklődő számára a Trianonnal foglalkozó film.

CARTE ROUGE -  2024. április 11-től a mozikban

Ajánló:

https://kepestukor.blog.hu/2024/04/15/carte_rouge_terkeppel_es_ervekkel_igaz_tortenet_alapjan

 https://www.pannonia-entertainment.hu/filmek/carte-rouge-voros-terkep/

https://youtu.be/8rMHVhG_2Rk

2024-ben is lehet  pályázni az Érték és Minőség Nagydíj Pályázatán 45 főcsoport több mint 100 témakörében, a Kárpát-régió egész területéről 2024. május 30-ig.

A tervek szerint a sikeres pályázók bemutatására, a kitüntetések és a tanúsított „minőség jelképek” átadására az Országház Főrendiházi Üléstermében kerül sor.2024. szeptember 12-én, a Gazdaság Ünnepén.

Az elnyerhető Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy és a kitüntető cím elismerés, garancia és inspiráció a valódi értékteremtésre és a minőség elnyerésére. Az a szellemiség, amely ennek a jegyében érvényesül, jó hatással van a díjazottra és visszaigazolás a teljesítményre, ami kézzel fogható sikerrel társul.

Részlet a sajtóközleményből:

Kiss Károlyné Ildikó, az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat alapítója elmondta: „2024-et optimizmussal és elszántsággal várom, hiszen a korábbi évek tapasztalataira építve hirdetjük meg a pályázatunkat, amely nem csak egy verseny, hanem egy közösség is, ahol a szereplők megoszthatják tudásukat és közösen építhetik a jövőt. Az idei Érték és Minőség Nagydíj Pályázat a magas színvonalú minőség és innováció elismerésére irányul. A gazdasági előrejelzések és a stabilizálódó környezet fényében különös figyelmet fordítunk arra, hogy új lehetőségeket tárjunk fel a minőségi fejlődés és innováció terén. Örömmel tapasztaltuk, hogy a hosszú távra tervező vállalkozások a nehézségek megoldásán kívül mindent megtesznek, hogy versenyelőnyre tegyenek szert, s hogy a tanúsított minőség igénye egyértelműen felmerül a termelők, gyártók, szolgáltatók részéről. Többek között ezért is vesznek részt objektív megmérettetéseken, hiszen a kiválók büszke táborához akarnak tartozni. A továbblépés lehetőségét látják abban, ha kiválóságukat egy független bíráló szervezet támasztja alá.”

A védjegyekkel történő minőségtanúsítás több mint negyedszázados múltra tekint vissza. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy elődje a Magyar Termék Nagydíj Tanúsító Védjegy 1998 tavaszán indult útjára. E védjegyet – kiterjesztve a teljes Kárpát-régióra – követte 2018-ban a korszerű, nemzetközileg is bevezethető Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy.

„Jól tudod Te édes Népem, hogy csak értelem és szorgalom árán tarthatod meg hazádat: hogy számbeli csekély voltodat csak eszed pallérozásával pótolhatod meg.” /Herman Ottó/

Forrás és további információ nagy részletességgel található a hivatalos honlapon.

https://www.emin.hu/

Vannak még csodák! A természet mindenképpen az. A Varázslatos Magyarország természetfotó pályázata a hazai természetfotósoknak izgalmas teret ad a bemutatkozásra. Egyedi arculata a pályázatnak, hogy egész évben mozgásban tartja a természet lelkes fotósait, hiszen kilenc hónapos évadban. áprilistól decemberig több kategóriában lehet pályázni elsősorban olyan képekkel, amelyek az ország nemzeti parkjainak természeti szépségeit és az ott élő állat- és növényvilágot ábrázolja. A pályázati kiírások folyamatosan motiválják az alkotókat, hogy lefotózzák a természetnek az általuk megörökítésre méltó pillanatait, ezáltal is jó küldetésben járva teszik láthatóvá és felemelő élménnyé Magyarország varázslatos állat- és növényvilágát. A Nemzeti Parkok egyre népszerűbbek, és ennek az érdeklődésnek a fókuszában nagy szerepet töltenek be a Varázslatos Magyarország természetfotói.

2024. április 5-én, pénteken ünnepség keretében kerültek átadásra a jól megérdemelt díjak, amelyek között a legkiemelkedőbb a magyar természetfotó nagydíja, amelyet idén az első díjas Daróczi Csaba, a második díjas  Hargitai László és a harmadik díjas Litauszki Tibor vehetett át az Arany Daru szoborral. Díjesőben részesültek ezen túl a kategóriák győztesei és a különdíjasok is, így igazi természetfotós ünneppé vált az este az alkotókkal, a díjazottakkal, a díjátadókkal, a szervezőkkel, és mindenkivel, aki jelen volt a kiemelkedő eseményen. A díjátadó aznap este lezárult, de a Varázslatos Magyarország - Magyar természetfotó kiállítás 2024. május 31-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A természet gyógyít, a természet simogatja a lelket, mert olyan csodákat prezentál, ami varázslatos és amire csak a természet képes. A kiállítás képei külön egységekben mutatják be a magyar nemzeti parkok állat- és növényvilágát a győztes fotókkal, így külön teret ad a nemzeti parkok felfedezéséhez. 

Sok szépséget és részletet találunk az esemény internetes honlapján és közösségi oldalán.

Varázslatos Magyarország - Magyar természetfotó kiállítás

Magyar természetfotó nagydíja díjátadó és kiállításmegnyitó ünnepség

2024. április 5. péntek

Varázslatos Magyarország természetfotó pályázat kiállítás

Magyar Nemzeti Múzeum

2024. április 5. - május 31.

https://varazslatosmagyarorszag.hu/

A képre kattintva megnyíló képgalériában részleteket láthatunk a kiállításról, a díjátadóról és a megnyitóról.

A Várkert Bazár születése

Kulturális élmények, kulturális emlékek, retro kirándulás a múltban a Neoreneszánsz kertben a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

Mesterektől élményekig - A Várkert Bazár történetei 

Szabadtéri kiállítás meséli el a hely történetét Ferenc Józseftől az Omegáig és azon is túl

Mesterektől élményekig – A Várkert Bazár történetei címmel nyílt szabadtéri kiállítás 

10 éves megújulását ünnepi a Várkert Bazár ebben az évben. A jubileumi ünnep része a visszatekintés a hely történetére. Nemzedékek nőttek fel a 2014-ben újjászületett legendás helyen, ahol Ferenc Józseftől az Omegáig sokan megfordultak.

A Várkert Bazár történetét meséli el a nyár elejéig szabadon látható tárlat, amely egy kellemes séta közben felidézi a hely szellemét és emlékezetes pillanatait. Már a nyitó napon nagy érdeklődés övezte az új kiállítást.

„A Várkert Bazár több mint száz éve meghatározó része a főváros dunai panorámájának. A kor kiemelkedő hazai építésze, Ybl Miklós tervei alapján készült el 1875 és 1883 között. Megvalósítása az egykori Királyi Palota bővítésének nyitánya lett, valamint a modern kori Budapest építészeti fejlesztésének első jelentős sikere. A kiállításon fény derül arra, hogyan nyerte el Ybl Miklós a nagyszabású építkezés vezetését és a kor híres festői és szobrászai közül kik dolgoztak a Várkert Bazár műtermeiben. Archív képek mesélnek arról is, mi történt az épületegyüttessel a második világháború idején, Budapest ostromakor.” / Forrás: Várkapitányság/

Mindeközben a tárlat mesél a legendás Ifiparkról is, amelyen nemzedékek nőttek fel és őrzik máig magukban az emlékeket. Nosztalgia, ifjúság, emlékek, mind jelen vannak a történeti kiállításon, amely látványosan mesél a helyről és annak szelleméről. A megújulás folyamatos, és a környezet kellemes. Jó ide eljönni és a séta kikapcsol a hétköznapokból. Élvezhetjük a napfényes Duna közelségét, a csörgedező vízcsobogást és a természet virágait a szabadtéri kiállítást, és mindezt szabadon. Programokban sincs hiány, egész évben minden kulturális műfajban gazdag ajánlatokkal van jelen a Várkert Bazár.

A kiállításhoz kísérőprogramok társulnak, századfordulós családi délutánnal, történelmi játszóházzal, családi tárlatvezetéssel, májusban művészeti fesztivállal, nagy koncertekkel, családi programokkal irodalmi programokkal, tárlatvezetésekkel és gasztro-meglepetésekkel.

„A Mesterektől élményekig – A Várkert Bazár történetei” című tárlat június elejéig látható a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.

Még több olvasható a kiállításról a Várkert Bazár oldalán.

https://varkertbazar.hu/mesterektol-elmenyekig

A fotógalériában a fotókon Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese, és Molnár György, az Omega együttes tagja, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, zeneszerző vezet be a tárlat részleteibe, miközben betekinthetünk a szabadtéri kiállításba a helyszínen.

Húsvéti hívogató az Állatkertbe. Húsvéti  programok is lesznek a húsvéti hosszú hétvégén.

Szezonnyitó a Fővárosi Állat- és Növénykertben

Kezdődik az új szezon a Budapesti Állatkertben, bár igazából egész évben nyitva és mindig csodás itt egy séta a csendben, a természetben, miközben számtalan érdekességet fedezhetünk fel az állatok viselkedésében.

Arany takin borjak születtek. Kis matakó született a Pálmaházban. Megérkezett Ágnes, az új tigris Csehországból. Minden nap történik valami az állatkertben. A jegesmedvéktől elbúcsúzunk, és barnamedvék érkeznek a helyükre. Nemsokára újra láthatjuk a pelikánokat. 

Egész évben gazdagok a programok és a látványosságok. Ez az a hely, ahol béke van és fény. És számos meglepetés.  Minden időszaknak meg van a maga aktualitása. Most a húsvéti ünnepek alatt húsvéti programokkal kedveskednek a szervezők. 

Részletek a Fővárosi Állat- és Növénykert terveiből ez évben:

A húsvéti hosszú hétvége négy napján sárkánytojás kereső játék vár a Tavaszi lampionvarázson, amely esténként 18 órától (illetve április 1-től 18:30-tól) 22 óráig látogatható. Bejárat a műemlék körhinta melletti kapunál.

A Tavaszi lampionvarázsról bővebben: https://zoobudapest.com/tavaszi-lampionvarazs

A tavasz beköszöntével az esték is egyre melegebbek, egyre kellemesebb az időjárás. Ezekre a tavaszi estékre kínálnak hangulatos esti programot a Tavaszi lampionvarázzsal, amelynek természetesen maguk a lampionok a legmeghatározóbb látnivalói.

A lampionok mellett állatos látnivalók is várják a lampionvarázs látogatóit. Az Állatkertnek ebben a zónájában láthatók ugyanis a háziállatok, így a Majorság és a környező karámok lakói is. Sokuknál épp a közelmúltban volt gyermekáldás, így cseperedő kiskecskéket, kisbárányokat is láthat a közönség. Ugyanitt található a Cápasuli, amely minden este egészen 21:30-ig várja a lampionvarázs látogatóit, többféle cápával, rájával, rajhalakkal és más érdekes tengeri állatokkal.

A Tavaszi lampionvarázs ideje alatt minden este működnek a Vurstli-zóna játékai is. Fel lehet ülni például az 1908 óta üzemelő falovas-hintós, Schäftner-féle körhintára, a szomszédságában található két nosztalgia körhintára, a törpekerékre, sőt még a gyerekek körében ugyancsak népszerű kisvasútra is. Minden péntek, szombat és vasárnap este gasztronómia élményekkel is készülünk, többek között kenyérlángossal és különféle rétesekkel.

A Fővárosi Állat- és Növénykert folyamatosan megosztja az oldalán az aktuális eseményeket, beszámol és színesen tárja elénk a kert szinte minden fontos pillanatát. Mindez élőben az igazi. A népszerűségi statisztika igazolja, hogy szeretik ezt a helyet az emberek, és a kicsiknek is egy életre szóló élmény marad az állatkerti látogatás.

Beindult a Biodóm, és sikeresen debütált a különleges hely. Megtudtuk, hogy további izgalmas kalandok várnak ezen a helyszínen továbbra is az évben.

Ne feledjük a sokat hallott szavakat: 

„Ha valaha az életben bánatos leszel, mindig menj ki egy közeli erdőbe és minden fában, minden bokorban, minden növényben és állatban érezni fogod Isten jóságát és mindenhatóságát.” /a Sissi filmből/

Nekem ez a hely többek között a Fővárosi Állat- és Növénykert, és gondolom, ezzel sokan vannak így. Egyben különbözöm, nem a bánat, hanem a természet és az állatok szeretete tereli a lábaimat az állatkertbe, mert tudom, hogy mindig találok érdekességeket az állatok viselkedésében, és ebben soha nem csalódtam. Csak csodálni tudom.

Trianon filmről a nagyheti csendben.

Áprilisban kerül bemutatásra a legújabb tényfeltáró dokumentum-játékfilm Trianonról, a „Carte Rouge Térképpel és érvekkel" című alkotás. Rendező-producer Gerebics Sándor, forgalmazó a Pannonia Entertainment.

Főszerepben Gróf Apponyi Albert és Gróf Teleki Pál.

Trianon fájdalom, Nagypéntek megváltás szeretetből a kereszten, Húsvétvasárnap feltámadás a hitben és a reményben.

Az élet és a történelem egy körforgás, fájdalomban és örömben. A kérdés csak az, hogy milyen módon éljük meg ezt a történetet a saját életünkben. Beszélni kell róla, és szükségesek a hiteles megközelítések.

Nem mindig mutat jó irányt a felszín, néha a megoldások a mélyben vannak, de a belső csendben felfedezhetők. A nagyheti csendben idő van ezen elgondolkodni azoknak, akiknek fontos ez a kérdés.

Nagycsütörtökön az alkotók jelenlétében volt egy sajtóbemutatója a „Carte Rouge Térképpel és érvekkel„ című filmnek, amely könnyen befogadható módon világítja meg Trianon történetének egy igen fontos részét. Igaz, hogy eltelt Trianon óta több, mint száz és, de annak feldolgozása még nem történt meg teljesen.

Gerebics Sándor filmje ablakot nyit erre a fontos történetre, és elgondolkodtat.

Trianon elválasztja, de össze is köti a népeket, és erről nem szabad elfeledkezni. A történelem felülír határokat és térképeket, de nem írhatja át egy nép igaz történetét és szenvedését.

Ennek az emlékezetnek nagyszerű formája lehet az április 11-től látható új film, amelynek a megtekintésekor hiteles tényeket láthatunk e fájdalmas történelem részleteiből. Remek alkotás, fontos üzenet és elgondolkodtató kiindulás az összefogás és a megbékélés erejéről és csodájáról, és amire oly nagy szükség van. Hiszek  Magyarország feltámadásában, és a magyar nép szenvedésekben megérett lelki közösségében, éljen bármely részén a nagyvilágban.

Köszönet a fotókért és a filmért Gerebics Sándor rendezőnek és a Pannonia Entertainment forgalmazónak, és mindazoknak, akik közreműködtek abban, hogy „Carte Rouge" film megszülessen.

A fotógaléria nyitófotón, amely 2024. március 28-án, nagycsütörtökön készült a Pannonia Entertainment sajtóvetítése után a Budapest Art+ Cinema Filmszínházban, Szalóczy Pál forgatókönyvíró, Farkas Viktória színésznő, aki Teleki házvezetőnőjét alakítja, Patócs Róbert Máté operatőr, executive producer és Gerebics Sándor rendező-producer látható.

Nagyszerű, elgondolkodtató, befogadható film hazánk történetéről. Április 11-től látható a mozikban.

https://www.youtube.com/watch?v=86xMSC0-oYg

Carte Rouge - Vörös térkép - április 11-től a mozikban! (12)

Pannonia Entertainment

Női fókusz / Women’s Focus - Eve ARNOLD, Inge MORATH, Nanna HEITMANN, Susan MEISELAS, Marilyn SILVERSTONE / A Budapest Fotó Fesztivál nyitókiállítása / Budapest Fotófesztivál / Magnum Photos / Műcsarnok

Nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Budapest Fotó Fesztivál gazdag programsorozata, amelynek nyitókiállítása a Női fókusz című tárlattal indult el a Műcsarnokban a Magnum Photos válogatásában. Öt kiemelt női fotográfust mutat be a kiállítás a nézőszögükből láttatva a fotódokumentumokban rejlő fotótörténetet, amelyekről elmondható, hogy benne van egy korszak és a történelem. Marilyn Monroe-tól Teréz anyáig mindenki megtalálja a fotók között a kedvenc témáját vagy szereplőjét vagy emlékét a fotóművészet ikonjaiból. 

A tárlat alkalmat ad a sikeres fotóművésznők megismeréséhez, és betekintést enged az általuk fókuszált világhoz, amelyből fotós szemléletet és nézőpontot is láthatunk.

Napjainkban egyre nagyobb hangsúly tapasztalható a fotóművészet értékeléséről. Sorra nyílnak a nívós fotókiállítások, és ez a sor folyamatosan növekszik. A Budapest Fotó Fesztivál jól illeszkedik ebbe a sorozatba és rendkívül gazdag tartalommal  és lelkesedéssel indítja útjára a programsorozatát.

A márciusban Női fókusz címmel megnyitott kiállítás egyfajta tisztelet a női fotográfusok előtt.

Női fókusz / Women’s Focus - Eve ARNOLD, Inge MORATH, Nanna HEITMANN, Susan MEISELAS, Marilyn SILVERSTONE

A Budapest Fotó Fesztivál nyitókiállítása a Műcsarnokban

Budapest Photo Festival

Budapest Photo Festival / Magnum Photos / Műcsarnok

2024. március 23. - május 12.

Műcsarnok / Kunsthalle

1146 Budapest, Dózsa György út 37.

További bőséges információ található a rendezvény oldalán.

Az Országos Széchényi Könyvtár nyílt nappal és gazdag programmal várta az érdeklődőket a március 15-i nemzeti ünnepen. Része volt az ünnepség sorozatnak az Egressy családdal kapcsolatos egyedi kiállítás, amelyen először  voltak láthatók olyan különleges dagerrotípiák, amelyeket még nem láthatott a nagyérdemű közönség.

A nemzeti könyvtár előadással és tárlatvezetéssel is készült a különleges kiállításhoz. Nagyszerű élmény volt belelátni egy olyan család életébe, akik sokat adtak a magyar hazának. Egressy Gábor volt az a színész, aki elszavalta 1848. március 15-én a Nemzeti dalt a Nemzeti Színházban megszakítva a Katona József Bánk bán előadását, majd a költemény elhangzott Egressy Gábor öccsének, Egressy Béninek a megzenésítésében is Erkel Ferenc vezénylésével. Egressy Béninek köszönhetjük Vörösmarty Mihály Szózatának a megzenésítését, amelyet 1839. november 2-án mutatott be a Nemzeti Színház kórusa. Megismerhettük az Egressy család különleges kapcsolatát a fényképezés művészetével, amelyről korábban nem sokat hallottunk. Azt azonban tudtuk, hogy nagy valószínűséggel Egressy Gábornak köszönhetjük azt a dagerrotípiát, amelyet Petőfi Sándorról készített, és amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum tudhat magáénak. 

Számos intézmény és utca, vagy tér hordozza elnevezésében az Egressy nevet, de még mindig vannak olyanok, akik nem ismerik az Egressy család örökségét. Éppen ezért is nagyszerű tisztelet és köszönet illeti az Országos Széchényi Könyvtár minden munkatársát, akik alapos kutatómunkájukkal és lelkesedésükkel hozzájárultak éppen nemzeti  ünnepünkön az Egressy örökség megismeréséhez.

„Az Egressy család és a fényképezés. Egressy Gábor, Ákos és Árpád dagerrotípiái.” című kiállítás

a Nemzeti Ünnepen a Nemzeti Könyvtárban volt látható.

Országos Széchényi Könyvtár

VII. szint, Történeti Fénykép- és Interjútár kutatóterme

2024. március 15.

Azoknak is, akik nem tudtak részt venni a nyílt napon, jó szívvel ajánlom a fotógalériában megtekinthető képeket és az alábbi részleteket a témáról.

Bőséges ismeretekkel ajándékozott meg bennünket a részletekről Sárközy Réka, a Történeti Fénykép- és Interjútár vezetője és Sirató Ildikó, aki tárlatvezetést tartott.

https://www.facebook.com/nemzetikonyvtar/videos/384057904423018

Eredeti dagerrotípiák, fotótörténeti kiállítás, tárlatvezetések és előadások március 15-én!

https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2024/03/13/egressy-dagerrotipiak_az_orszagos_szechenyi_konyvtarban?fbclid=IwAR0ft9BGVepyCJPA_D8dpuAhEDoSGjxKaf9HvXpFA154vq7acDH75SV4kl8

Egressy-dagerrotípiák az Országos Széchényi Könyvtárban

A nők világa olyan, mint a tenger, csodálatos, titokzatos, szeszélyes és lenyűgöző, sokszor csendes, néha haragos, kiszámíthatatlan, és megnyugtató, a nap fényét csillogó tükröződésében adja vissza minden olyan tekintetben, amely elidőzik a tenger szépségében.

A nők világa az anyaság és a gyermekség. A nők csodája a születés titka, mindenki része ennek a nagy titoknak, amely magában hordozza a csodát és a teremtést.

A nők szépsége olyan, amire érzékeny a férfi világ. A teremtés teszi teljessé ezt az érzékeny világot. Boldog, aki felfedezi azt a nagy titkot, miért jó nőnek és férfinak lenni a szó nemes értelmében. Csak akkor válik igazzá, ha mindkét világ felfedezi az egymásra találás forrását.

A nőnap csak egy nap a tavasz kezdetén, de a megbecsülés és tisztelet egész évre kitart és erőt ad. Az a szépsége az egésznek, hogy sok minden jó van a nőkben, amire a férfiaknak szüksége van, és ugyanez fordítva is igaz. Akkor tudunk ünnepelni igazán, ha felfedezzük és tiszteljük ezt a nagy titkot.

Az ENSZ 1973. március 3-án fogadta el a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt (CITES), ezzel március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította. A Vadvilág Világnapjának megünneplésére készül ezen a napon a Budapesti Állatkert is látványetetéssel egybekötött rövid gondozói előadásokkal, kézműves foglalkozással és ismeretterjesztő programokkal. Meglepetés kedvezménnyel tudnak azok a 18 év alatti diákok és gyerekek részt venni a Vadvilág napon, akik állat-, növénymaszkban vagy állatot, növényt ábrázoló plüssel érkeznek.

Az állatkert mindig tele van érdekességekkel, de vannak az évben mindig olyan napok, amelyek eredetüktől fogva sokszorozzák a különleges élményeket, miközben olyan ismeretekkel gazdagodunk, amelyek az emléknaphoz kapcsolódnak, és magunk is legalább gondolatvilágunkban állatvédő lelkületévé válhatunk. 

A vadvilág megannyi érdekességet rejt magában, amelyre fókuszálva a külön erre hangsúlyozott napon számos izgalmas történettel találkozhatunk. Aki szereti a természet vadvilágát, bizonyosan jól jár, ha eljön vasárnap a Vadvilág napra a Budapesti Állatkertbe.

Vadvilág nap

2024. március 3. vasárnap 10:00 – 16:00

Fővárosi Állat- és Növénykert

Budapesten a Városliget szívében

Részleteket láthatunk a Fővárosi Állat- és Növénykert közösségi oldalán, amelyet itt is megosztunk.

https://www.facebook.com/photo?fbid=816347567205758&set=pcb.816347837205731

https://www.facebook.com/photo?fbid=816347543872427&set=pcb.816347837205731

Aki belép a Fénydóm Biodóm titokzatos világába, maga is része lesz egy különleges helyszínen a fényjátékoknak és a fényművészetnek. A fényjáték bevonja a látogatót a fényfestésbe, és könnyen beleolvad fényművészet fényjátékának a részébe. A környezet, a fényjátékok és A HANGULATÉRZÉS EGY OLYAN VILÁGBA VISZ EL, AHOL MEGSZŰNIK MINDEN MÁS, ÉS VELÜNK MARADNAK a fényjátékok és a fényművészet.

Jól kezdődik a a tavasz annak, aki beveti magát a titokzatos Fénydómba a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában. Életre szóló élményben lehet része és részese egy olyan varázslatnak, ami egyedülálló Európa szívében, édes hazánkban Budapesten a Budapesti Állatkert Biodómjában a Fénydómban. Bő két hét áll készen arra, hogy besétáljunk egy különleges világba, amelynek a hatása kivételes élményekkel gazdagít. Kezdődjön jól a tavasz, jöjjenek a fényjátékok a Fénydómban a fényművészek művészi bemutatkozásának a jegyében. Napjainkban egyre népszerűbbek a fényjátékok a fényművészetben. Ennek ragyogó helyszíne az újranyitott Biodóm.

Kellemes időtöltést és jó szórakozást mindenkinek!

FÉNYDÓM / LIGHTDOME - Fényművészet a Biodómban / Light Art in the Biodome by Telekom

Biodóm – Budapest

Állatkerti krt. 16.

Fénydóm

Fővárosi Állat- és Növénykert

Nyitva 2024. március 1-től március 17-ig minden nap esténként 17 órától 22 óráig.

Bővebbet a részletekről a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján és közösségi oldalán találunk.

https://zoobudapest.com/fenydom?fbclid=IwAR3Qz6qdB4n0nho7_KkZmPYyz0-YAa3aJOPb3G0tgj3OoQEC3HrrEnwkths

https://www.facebook.com/events/1774642833069246/1774642843069245

A fotók valamit visszaadnak a látványból, de a fényjátékok része az állandó mobilitás, ami élőben az igazi.

Parma Fidei – Hit Pajzsa díjkiosztó ünnepséget tartottak a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából 2024. február 25-én, vasárnap az Egyetemi Kisboldogasszony Templomban. 

Budapest, V. kerület, Papnövelde utca 8.

2024. évben Parma fidei – Hit pajzsa díjban részesült Sebők Sándor fóti plébános, regnumi atya.

Laudációt mondott Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.
Ünnepi beszédet mondott Dr. Latorcai Csaba miniszterhelyettes.
Közreműködött a Don Bosco Ének- és Zenekar.
A díj Miletics Katalin Janka éremművész alkotása.
Dr. Horváth Béla, a díj alapítója
Sajgó Szabolcs SJ kurátor

A Parma fidei – Hit pajzsa díjat azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz, magyarságukhoz. A díjat a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából adják át minden esztendőben.

„Köszönöm Uram, hogy használtál..." hangzott el Sándor atya hálaimája

Zsúfolásig megtelt a templom. A Fóti Római Katolikus Egyházközség plébánosát nagy tisztelettel vették körbe. Gratulálunk a kitüntetéshez. 

A Váci Egyházmegyei Katolikus Televízió interjút készített a Hit pajzsa díjban részesült Sebők Sándor atyával, amely az alábbi oldalon tekinthető meg.

https://www.youtube.com/watch?v=MQ1qhDKj4I8

„KÖSZÖNÖM, URAM, HOGY HASZNÁLTÁL” – INTERJÚ SEBŐK SÁNDOR ATYÁVAL,  A HIT PAJZSA DÍJAZOTTJÁVAL

Váci Egyházmegyei Katolikus Televízió

A Hit pajzsa díj eddigi díjazottjai:

2002 – Bolberitz Pál professzor

2003 – Olofsson Placid bencés szerzetes

2004 – László Gábor, a Regnum Marianum papi közösségének akkor legidősebb tagja 

2005 – Szendi József nyugalmazott veszprémi érsek

2006 – Punk Gemma ciszterci apátnő

2007 – Kerényi Lajos piarista szerzetes

2008 – Bálint József jezsuita szerzetes

2009 – Kuklay Antal körömi plébános

2010 – Regőczi István atya

2011 – Rédly Elemér, pápai prelátus, kanonok, győri plébános, a Győri Hittudományi Főiskola tanára

2012 – Katona István atya, az Emmausz Katolikus Karizmatikus Közösség lelki vezetője

2013 – Brusznyai József, nyugalmazott esperes, volt dunakeszi plébános

2014 – Czike Imre János atya, ciszterci szerzetes

2015 – Györgydeák Márton, a Felső-krisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia plébánosa

2016 – Balás Béla, a Kaposvári egyházmegye püspöke

2017 – Pásztor Győző kanonok, dabas-sári plébános

2018 – Hargitai Anna M. Magna SDR nővér, a Szent Margit Gimnázium rendi igazgatóhelyettese 

2019 – Szabó Ferenc jezsuita szerzetes

2020 – Imre Margit Ágota OSBM nővér, volt bazilita tartományfőnök, az első görögkatolikus díjazott

2021 – Magyar Pálos Rend (hat legidősebb tagja: Borsos János József, Botfai József Levente, Imre János Csanád, Temesvári Károly Benedek, Tölgyes Tibor Kálmán, Udvarnoky László István) és Jakab Gábor Kolozsvár-Kerekdombi plébános

2022 – Kontra Éva testvér, a Magyarok Nagyasszonya Társaság első általános elöljárója és Tamás József romániai magyar katolikus püspök

2023 – Pavlics István kanonok, Jánosháza nyug. plébánosa és a beregszászi Dr. Ortutay Elemér görögkatolikus Központ vezetője, Marosi István atya

2024 – Sebők Sándor atya

Érdemes már most tervezni a tavaszt, és ha jön a tavasz, jönnek a jobbnál jobb értékorientált programok és lehetőségek, amelyek nem csak a művészet szép oldalát nyitogatják, hanem a lehetőségek tárházát is elénk tárják, amitől megváltozhat sok minden a hétköznapokban és ünneppé emelkedhet a művészi élményekben, vagy akár a kibontakozó alkotások létrehozásában aktívvá vált idő.

Az igazi művészet mindig jó hatással van az emberi lélekre, amely a szép, jó és igaz határkövébe rendeltetett. Felfedezve a művészetek világába rejtett erőt, szabadabbá válhat a lélek a művészi értékek felfedezése közben. A zene, az irodalom, a képzőművészet, a fotóművészet, a tánc, és még sorolhatnánk, mind a művészet szabadságába rejtett lélekformáló kibontakozást rejti magába, ami hasonlít a természet tavaszi megújulásához, amely tele van szépséggel és csodával.

Idén is megrendezésre kerül az Essentia Artis, az MMA 2023-ban végzett művészeti ösztöndíjasainak kiállítása és programsorozata. A három tematikus napon, 2024. március 23-án, 24-én és 27-én több, mint 160 művész számos változatos, ingyenes programmal várja a művészetek iránt érdeklődőket a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) által rendezett Essentia Artis elnevezésű ingyenes összművészeti kiállítás és programsorozat előzetes beharangozójára a Centrál Kávéházban került sor 2024. február 21-én.

Az esemény házigazdái voltak Kiss János, az MMA alelnöke, Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója és iski Kocsis Tibor, az Essentia Artis kurátora.

A jelképesen kiválasztott helyszínen Osztrosits Éva hegedűművész, Csabay Domonkos zongoraművész és Török Máté verséneklő előadóművész előadása gazdagította a művészetek esszenciáját magában hordozó programsorozat ismertetését.

Márciusban veszi kezdetét az Essentia artis összművészeti kiállítás és programsorozat.

Megnyitó: 2024. március 1.

Helyszín: Pesti Vigadó, MMA székház 6. emeleti kiállítótér

A kiállítás 2024. május 7-ig látogatható.

Fiatal művészeket támogat a Magyar Művészeti Akadémia.

Idén is meghirdetésre kerül az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram, ami lendületbe hozhatja a kezdő művészek kibontakozását.

További részleteket olvashatunk az alábbi hivatalos közleményben:

Tavasszal ismét Essentia Artis a Pesti Vigadóban

Márciusban nyílik az MMA művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kiállítása

Budapest, 2024. február 21.

A március elején kezdődő grandiózus összművészeti esemény mintegy 160 kortárs művész közreműködésével több mint két hónapon át várja az érdeklődőket a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.

Március 1. és május 7. között látogatható az Essentia Artis, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2023-ban végzett művészeti ösztöndíjasainak kiállítása és programsorozata. Az esemény keretében az építészet, a film- és fotóművészet, az irodalom, az ipar- és tervezőművészet, a képzőművészet, a népművészet, a színház, a zene és a művészetelmélet területén tevékenykedő alkotók mutatkoznak be. Az iski Kocsis Tibor és Szentgyörgyi Szandra kurátorok közös munkája nyomán rendezett idei kiállítás egy képzeletbeli utat nyit meg, ahol a különböző művészeti területek között létrejött mikro- és makronarratívák mentén végighaladva, a látogató felfedezheti a Kárpát-medencei vizuális kultúra új horizontjait. Az érdeklődők olvasósarokban ismerhetik meg az irodalmi és művészetelméleti tagozat ösztöndíjasainak műveit, ezáltal is teljesebb képet kapva a kortárs ötven év alatti magyar alkotók programjáról, szellemi és érzelmi hátteréről, inspirációinak forrásairól az MMA székháza 6. emeleti kiállítótereiben.

Kiss János, az MMA alelnöke a Centrál Kávéházban tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az MMA 2018-ban indult Művészeti Ösztöndíjprogramja töretlen sikernek örvend a művészek körében, 2023-ban közel tizenháromszoros túljelentkezés mellett 1264 pályázatot adtak be. A hároméves ösztöndíjas időszak a fiatal és középgenerációs művészek, művészetelméleti írók részére megteremti a lehetőséget kutatási tervük megvalósítására, művészi tevékenységük fejlesztésére és kiteljesítésére.

Az alelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy az Essentia Artis kiállítással és programsorozattal párhuzamosan 2024. február 26. és április 2. között ismét lehet pályázni a 2024-2027-os időszakra szóló MMA Művészeti Ösztöndíjprogramra.

Csáji László Koppány, a művészeti ösztöndíjprogramot lebonyolító MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) igazgatója beszédében kiemelte, hogy szervezésükben első ízben 2023. márciusában rendezték meg az Essentia Artist, ami az idei esztendőben, a fokozott érdeklődésre való tekintettel, több mint két hónapig áll nyitva majd a látogatók előtt. A „FolkulTúra–Kalandozás a népművészet világában”, a „SzinpadOn–Reflektorfényben a színház-, cirkusz- és filmművészet” és a Bébikönnyűtől Bartókig – Koncertmaraton kicsiknek és nagyoknak” című tematikus napok a Duna-parti Tündérpalotán belül a Sinkovits Imre Kamaraszínpadon, a Makovecz teremben és a Díszteremben, valamint a 6. emeleti kiállítóterekben valósulnak meg.

KIEMELT PROGRAMOK

FolKultúra- Kalandozás a népművészet világában – 2024. március 23.

Az Essentia Artis összművészeti programsorozat első tematikus napján a népművészet áll az események középpontjában. A családok húsvét- és tavaszváró kézműves foglalkozáson és akvarellfestés-workshopon vehetnek részt. A keresztény egyházi ünnepek dallamai és játékai közül nagyböjti és húsvéti népénekekkel és népzsolozsmával eleveníti fel az ünnepek hangulatát Medgyesy- Schmikli Norbert, Bárdosi Ildikó népdalénekes pedig különböző női sorsokat mutat be a balladákon keresztül. Török Máté zenés könyvbemutatója keretében a kötetben megszólított verséneklők, énekmondók közül többek közt jelen lesz Huzella Péter, a Kaláka együttes és Sebő Ferenc is. A nap zárásaképpen élő zenés táncházat tart a Góbé Folkside, a tánctanítást Berecz István néptáncos vezeti.

SzinpadOn-Reflektorfényben a színház-, cirkusz- és filmművészet – 2024. március 24.

A gyermekek cirkuszművészeti workshop keretein belül leshetnek be a szórakoztatás kulisszatitkaiba Egyed Brigittával, de a nap folyamán akár szinkronszínészként is kipróbálhatják magukat és az olimpikonok bőrébe bújhatnak B. Nagy Ervin animációs filmjeinek segítségével.

Dokumentumfilm mutatja be a magyar származású William Fox és Adolph Zukor személyes történetét. A rövidfilm egyedülálló időutazást kínálva repíti vissza a nézőt a századfordulós Európába és az Egyesült Államokba, megidézve Hollywood hős- és aranykorát. A nap végén egy különleges technikával készült dokumentumfilm ismerteti meg a közönséggel a II. világháború alatt embereket mentő katolikus papnövendék, Baranski Tibor életét.

Bébikönnyűtől Bartókig – Koncertmaraton kicsiknek és nagyoknak – 2024. március 27.

A legkisebbeket Dávid Ádám Zoltán, Kárász Eszter és Bata István zenés régi és új mondókákkal várja. Este Balogh Vera fuvolaművész Verebi Végh Ignác kottatárából két unikális fuvolanégyes újkori bemutatójával készül, amelyek a TRAVERATA kvartett előadásában szólalnak meg korhű hangszereken. A program második részében Osztrosits Éva hegedűművész Veress Sándor és Bartók Béla kamaramuzsikáiból válogat. A nap zárása képpen ESSZENCIÁK címmel Bella Máté és Kutrik Bence vonószenekari koncertjére kerül sor. A vonószenekari kompozíciók a Danubia Zenekar előadásában szólalnak meg.

VÁRJÁK AZ ÚJABB PÁLYÁZÓKAT

2024. február 26. és április 2. között ismét lehet pályázni a 2024-2027-os időszakra szóló MMA Művészeti Ösztöndíjprogramra, amelynek szakmai lebonyolítója az MMA MMMKI.

Minden olyan magyarországi adóazonosító jellel rendelkező természetes személy pályázhat, aki a támogatási időszak kezdetéig már betöltötte 18. életévét, de még nem töltötte be 50. életévét. A pályázat benyújtásának nem feltétele művészeti, művészetelméleti végzettség, szakképzettség. Az ösztöndíjjal kapcsolatos további információk megtalálhatók az MMA MMKI honlapján.

A 2024. március 1 - május 7. között zajló ESSENTIA ARTIS programjai ingyenesek, de regisztrációhoz kötöttek. A tematikus programokra jelentkezők a tárlatot az esemény napján ingyenesen tekinthetik meg.

Részletes információ: www.essentiaartis.com

Meglepetésként álljon itt az vers, amellyel Török Máté verséneklő előadóművész örvendeztetett meg minket az Essentia Artis kulturális programsorozat bemutatóján.

Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra

Az Úristen őriz engem

mert az ő zászlóját zengem.

Ő az Áldás, Ő a Béke

nem a harcok istensége.

Ő nem az a véres Isten:

az a véres Isten nincsen.

Kard ha csörren, vér ha csobban,

csak az ember vétkes abban.

Az Úristen örök áldás,

csira, élet és virágzás.

Nagy, süket és szent nyugalma

háborúnkat meg se hallja.

Csöndes ő míg mi viharzunk

békéjét nem bántja harcunk.

Az Úristen őriz engem,

mert az Ő országát zengem.

Az Ő országát, a Békét,

harcainkra süketségét.

Néha átokkal panaszlom

de Ő így szól: "Nem haragszom!"

Néha rángatom, cibálom: -

tudja hogy csak őt kívánom.

Az is kedvesebb számára,

mint a közömbös imája.

Az Úristen őriz engem

mert az Ő zászlóját zengem.

Hogy daloljak más éneket,

mint amit Ő ajkamra tett?

Tőle, Hozzá minden átkom:

hang vagyok az Ő szájában.

Lázas hang talán magában:

kell a szent Harmóniában.

S kell, hogy az Úr áldja, védje

aki azt énekli: Béke!

További részletek és forrás a 14. Frankofón Filmnapok weboldalán.

https://filmnapok.franciaintezet.hu

A kiállítás külföldi díszvendége Bulgária, a belföldi Gyula és Békés vármegye.

A Nemzetközi Turisztikai Kiállítás és Élményfeszt hagyományosan az év elején a turizmus szakmának a legnagyobb és legjelentősebb hazai eseménye, amelyen a látogatók a legnagyobb választékát találják meg egy helyen és egy időben a lehetséges utazási célpontoknak, ahol 23 belföldi és 28 külföldi desztináció önálló standon kínálja utazási ajánlatát. Az érdeklődőket közel 150 kiállító, számtalan élmény és értékes nyeremények csábítják a HUNGEXPO A pavilonjába. 

Jó választás volt a külföldi díszvendég, Bulgária vendégszeretetének a felfedezéséhez az idei UTAZÁS Kiállítás beharangozásához szervezett helyszín, amelyre a Bolgár Művelődési Házban került sor 2024. február 16-án, pénteken.

Tihanyi Klára – a Hungexpo, Stratégiai és üzletfejlesztési igazgatója, Őexc. Hriszto Polendakov – a  díszvendég Bulgária nagykövete, Dr. Görgényi Ernő – a díszvendég Gyula polgármestere, Komoróczki Aliz – Gyulai Turisztikai Nkft. ügyvezetője és a szervezésért felelős munkacsoport vezetője, a Békés Vármegyei Kormányhivatal nevében, Sipiczki Róbert - a Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség elnöke, Holczhauser András – a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára, és Szépvölgyi István – díszvendég, a  vitorlazzitthon.hu nevében vett részt a hivatalos tájékoztatón, amelyet Bódy Gergő  moderált. Genát Andrea a fordításban nyújtott segítséget a díszvendég Bulgária nagykövetének a szép magyar nyelvben.

Az utazások kedvelői minden évben készülnek az Utazás kiállítás meglátogatására, hiszen itt gazdag úti helyekkel, nagyon sok színes programmal találkozhatnak, és akár  új útiterveket fedezhetnek fel. 

Idén is jelen lesz az Utazás kiállításon 2024. február 22-25. között 12. alkalommal az Afrika Expo Budapest 22 kiállítóval 17 afrikai ország képviseletében, 500 négyzetméteren a HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ A Pavilonjában, a 210 A standhelyen!

2024. február 22. csütörtök - február 25. vasárnap

Utazás Kiállítás, Budapest Boat Show, Karaván Szalon, E-Bike Test & Show,  Afrika Expo

HUNGEXPO Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ

Díszvendég Bulgária, Gyula és Békés vármegye

Sok információt találunk a rendezvények oldalán.

https://utazas.hungexpo.hu/

https://boatshow.hu/  

https://utazas.hungexpo.hu/e-bike-test-and-show/ 

https://karavanszalon.hu/

http://www.afrikaexpo.hu/ 

https://www.jaratlanutakon.hu/ 

Nagy bejelentéssel nyílt meg a Mélység/élesség - Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállítás a Városligetben.

A Millennium Háza – Neo Kortárs Művészeti Tér adott helyett a Mélység/élesség - Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című reprezentatív időszaki kiállítás jelentősége túlmutat egy hagyományos tárlat bemutatásán, hiszen azon túl. hogy a fotográfiai intézmény remekműveinek a legjavából válogattak a rendezők a kiállítás tervezésénél, a megvalósult fotóbemutató előre vetíti a már régóta várt és a Városligetbe tervezett Nemzeti Fotóművészeti Múzeum közeli megnyitását.

A Nemzeti Fotóművészeti Múzeum, amely a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként fog működni az egykori Klösz-villában a Városligetben mintegy 3000 négyzetméteres területen, 2025-re tervezett megnyitását Csák János kulturális és innovációs miniszter jelentette be az ünnepélyes fotókiállítás megnyitón.

A fotóművészet értékelése egyre nagyobb helyet kap az utóbbi időben és az elemzésekben kezdik felfedezni a fotókban rejlő ábrázolás jelentőségét és üzenetét, kiemelve a fotóművészek felelősségét az alkotás elkészítésében. 

Igazi fotótörténeti utazásba vezet be A mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállítás egy igazán szép helyen, a Városligetben a Millenium Házában egészen 2024. május 12-ig számos tárlatvezetéssel együtt is akár.

Mélység/élesség - Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből
időszaki kiállítás

2024. február 2. – május 12.

Millenium Háza – NEO Kortárs Művészeti Tér
Budapest Olof Palme sétány. 1. 1146

Jó hírt hoznak a hóvirágok! Jó hírt hoznak a fények! Jön a tavasz. Hosszabbak a nappalok, szépül a természet, több lesz a napsütés! A természet tudja, mi a dolga, tudja, hogy mikor hogyan mit tegyen. Mit fog hozni a tavasz? Mit fog hozni a nyár? A természet biztosan hozza a szépséget. 

Mádl Ferenc jogtudós, professzor, politikus 93. születésnapján, 2024. január 29-én, hétfőn Mádl Ferenc emlékkonferenciát szervezett a Magyar Jogász Egylet, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet „Szuverenitás, integráció, jogállam - MÁDL Emlékkonferencia" címmel a Károlyi-Csekonincs Palotában (Károli Gáspár Református Egyetem, Bp, V. ker. Múzeum u. 17.), ahol jó szívvel emlékeztek meg Mádl Ferenc példamutató életéről, amelyben megmutatta, hogyan lehet fontos beosztásokban tiszteletreméltóan és teljes emberi értékekben élni és alkotni.

Részletek a konferencia programjából:

Megnyitó: Győri Enikő, európai parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke

Mádl Ferenc a jogtudós: Martonyi János, professzor emeritus Szegedi Tudományegyetem

Mádl Ferenc, mint az alkotmányosság őre: Paczolay Péter, a strasbourgi Emberi Jogi Európai Bíróság bírája

Szuverenitás és integráció: Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke, egyetemi tanár

A jogállam fogalma egykor és ma: Tóth J. Zoltán, egyetemi tanár

A jogállam szupranacionális térben: Juhász Imre, alkotmánybíró

Mádl Ferenc szerepvállalása a közéletben: Prőhle Gergely, NKE intézetigazgató

Zárszó: Szilágyi Ede, a Mádl Ferenc Intézet igazgatója

Szenzációs kiállítás! Kicsit olyan, mintha belépnél egy igazi barlangba, miközben nézegeted a barlangrajzokat, olvasod a történetet és időben átlépsz egy korábbi korba, ahol a művészet kezdődik. Elérték a céljukat a rendezők. Jó érzés volt elidőzni a különleges tárlaton.

A régészeti kiállítás 2024. június 2-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében.

A tárlatról bővebben olvashatunk az intézmény honlapján.

https://mnm.hu/hu/kiallitasok/idoszaki/altamira-barlangrajzai-muveszet-kezdetei

Altamira barlangrajzai - A művészet kezdetei

új régészeti kiállítás

2024. január 23. - június 2.

Magyar Nemzeti Múzeum

Pulszky-terem

Részletek a Magyar Nemzeti Múzeum leírásából:

„2024. január 23-án új régészeti kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legismertebb festett őskőkori barlang, a spanyolországi Altamira-falfestményeinek világát mutatja be. A barlangrajzok fényképei eredeti méretben tárulnak a látogatók szeme elé. A Nemzeti Régészeti Intézetben található magyar anyagnak hála, a közönség bepillantást nyerhet a mai Magyarország területének felső-paleolitikumába is.

A kiállításban bemutatják a barlang megtalálásának körülményeit és magát a felfedezőt. A látogatók megtekinthetik a híres bölényeket, de a barlangi művészek kéznyomait is.

Az őstörténet kutatásának egyik emblematikus dátuma 1879 volt, amikor Marcelino Sanz de Sautuola üzletember és földbirtokos, amatőr kutató a kislányával, Mariával felfedezte az Altamira-barlang falképeit. A felfedezést egy évvel később publikálta, azonban két évtizednek kellett eltelnie, mire a kritikus őstörténészek többsége elismerte, hogy nem hamisítványokkal van dolguk (ehhez az is kellett, hogy Franciaországban is találjanak barlangfestményeket, így könnyebben fogadták el a francia tudósok a spanyolországi felfedezést). Azóta már több mint ötszáz őskőkori barlangi, vagy szabad ég alatti lelőhelyről ismerünk festményeket, sziklarajzokat és karcolatokat Európában. 1985-től az őskőkor művészete, így az Altamira-barlang is a világörökség részévé vált.

Bár az Altamira-barlang falképei megismerhetőek a helyszínen – ha nem is a barlangban, hiszen az érzékenysége miatt korlátozva látogatható –, valamint az Altamira Nemzeti Múzeum és Kutatóközpontban. Ez az intézmény állított össze egy rangos fotó- és szöveganyagot, amely a készülő kiállítás alapanyagát is biztosítja.

„Az Altamira-barlang első falképei 35 ezer, míg az utolsók 13 ezer évvel ezelőtt születtek. Vagyis a felső-paleolitikum időszakába tartoznak, amely a 45-12 ezer évvel ezelőtti időszak. Magyarország területéről ugyan nem ismerünk barlangrajzot, ám vannak egyéb leleteink, amelyek az akkor élt emberek puszta önfenntartáson kívüli tevékenységéről tanúskodnak” – mondta el dr. Lengyel György, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régésze, a készülő kiállítás kurátora. Hozzátette: „Részben karcokkal díszített tárgyakat mutatnak be, amelyek közül az egyik legismertebb például a Jankovich-barlangban talált úgynevezett létrás amulett. Az ábrának a jelentése rejtély számunkra, de valamiféle művészi, elvont gondolkodásról tanúskodik. Emellett az őskőkori vadászok fegyvereit és ősállati maradványokat láthatnak majd a látogatók, hogy megismerjék a Kárpát-medence őskőkori környezetét.”

Az ALTAMIRA barlangrajzai – A művészet kezdetei címet viselő tárlat 2024. január 23-ától 2024. június 2-ig lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében. A kiállításhoz szakmai vezetések és múzeumpedagógiai foglalkozások is társulnak, valamint a Múzeum Ajándékboltjának kínálata is készül a tárlathoz illeszkedő kollekcióval. Jegyek már válthatók online, a jegy.mnm.hu oldalon.” (Magyar Nemzeti Múzeum)