Képes Tükör

Képes Tükör

Hupikék Törpikék lepték el a budapesti Füvészkertet a Garden of Lights fény és multimédia kiállításban

Csillogzatos fényárban úszik esténként a Hupikék Törpikékkel benépesült mesekertté varázsolt Füvészkert.

2024. október 27. - Kepes.Tukor

 

Garden of Lights - fény és multimédia kiállítás költözött a budapesti Füvészkertbe, ahol esténként látványos fényvilágításban várják a kicsiket és a nagyokat a Hupikék Törpikék kedves kedvelt figurái.

Az Alíz Csodaországban nagy sikere után most egészen tavaszig a Hupikék Törpikék mesefigurái elevenednek meg a fénybe borult kertben. Amikor esteledik, és a napfény játékát a multimédiás fények veszik birtokukba, miközben a fénypompába öltözött kertben a Hupikék Törpikék ismerők figurái veszik át a hatalmat az elvarázsolt mese birodalommá változott kertben, ahol titokzatos fényárban és csillogásban fedezhetjük fel a jól ismert kedvenceket. A fényjáték mindig különleges, és amikor hozzá jönnek a kedvenc mesehősök, igazán egy kedves estét tudhatunk magunknak.

Különlegesen kellemes kis fényvarázsban találja magát mindenki, aki ellátogat esténként a Füvészkertbe, amit egészen március 2-ig megtehetünk. 

Garden of Lights fény és multimédia kiállítás
a Hupikék Törpikék fényében
Budapest
2024. október 18. – 2025. március 2.

 

 

World Press Photo a Biodómban

A Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás rendkívüli helyszínen kapott helyet Budapesten

 

Elérkeztünk az idei World Press Photo kiállítás záró hetéhez. A World Press Photo október 23-án, nemzeti ünnepünkön is nyitva van a látogatók előtt a Biodómban.

A nagy népszerűségnek örvendő kiállítás hazai történetében mély nyomokat hagyott a tavalyi év. A  rendhagyó helyszín váratlan fordulatot hozott a korábbi gyakorlatban. Először rendezték a világ nemzetközi helyzetének bemutatására szolgáló tárlatot a megszokott nagy múzeumokon kívüli helyszínen. Ha elfelejtkezünk a háttérről, még örülhetünk is, hogy egy igazán rendkívüli helyszín fogadta be a World Press Photo kiállítást. Ami új, az lehet jó is, és a nagy múlttal rendelkező Nemzetközi Sajtó Fotó Kiállítás a nagy reményekkel megálmodott Biodómba került. A Biodóm története egy másik fejezet, de az aktualitás felvetheti az érdeklődést ebben az irányban is. Ugyan ez valóban egy másik történet, aminek a terveiről olvashatunk, de a jövőjéről még keveset tudunk. 

A hiteles tudósításnak mindig kell, hogy legyen helye a nagyvilágban, meg az emberek fejében, és a pályázatra beküldött alkotások a sajátos történetükkel fontos részei a valóságos világnak, ami nem mindig éri el az ideális állapotokat, de ha szembe tudunk nézni a valósággal, akkor szembe kell nézni azokkal a tényekkel is, amiket a közeli jelen hordoz magában. 

Az idei World Press Photo kiállítás kísérő tárlata, az On the Spot minden bizonnyal sokak tetszését elnyeri, hiszen a Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm-sorozathoz kapcsolódó képsorok és filmrészletek már 2009 óta bizonyították népszerűségüket.

Bízzunk abban, hogy egyszer minden a helyére kerül, és naív ugyan a gondolat, miközben a világ történelmében egyre több a fájdalom és a hiány, de egyszer majd csak eljutunk oda, hogy arányaiban változik a helyzet, és a valóság bemutatásában több hely jut olyan történetek pozitív irányú változására, mint amit napjainkban tapasztalunk.

Az idei World Press Photo kiállítás október 27-én, vasárnapig várja az érdeklődőket, pénteken és szombaton hosszabbított nyitva tartással a Biodóm aulájában!

World Press Photo kiállítás 2024

2024. szeptember 20. 10:00 — 2024. október 27. 20:00

Biodóm Aula, a Fővárosi Állat- és Növénykert mellett.
1146 Budapest Állatkerti krt. 16.
3851 fotós 130 országból 61 062 fotóval pályázott.
Az idei kísérőtárlaton Cseke Eszter és S. Takács András, a 15 éves On the Spot által készített fotók és videók láthatók.
31 fotográfus a következő 24 országból reprezentálja a valóságot a tárlaton: Argentína, Ausztrália, Azerbajdzsán, Brazília, Dél-Afrika, Egyesült Államok, Franciaország, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irán, Japán, Kanada, Kína, Kongói Demokratikus Köztársaság, Mianmar, Németország, Palesztina, Peru, Spanyolország, Tunézia, Törökország, Ukrajna és Venezuela.

24 országból 31 fotós alkotásai szerepelnek a tárlaton.

/A Nemzetközi Sajtó Fotó Kiállítás a Múzeum körútból eljutott a múzeumi negyedbe.

A sajtófotó mindig a problémára fókuszál, nem a fotóművészet, hanem a híranyag kerül a középpontba.

Okos beszéd arról, miért fontos a sajtószabadság, elegáns magas szintű megnyitó,

kendőzetlen valóság, a világ legjelentősebb és legnézettebb kiállítása./

Révész Tamás a World Press Photo kiállítás hazai kurátora a legnagyobb szorgalommal és tudással gondozza és teszi elérhetővé a nemzetközi tárlatot, amiért köszönet jár és elismerés. A szakmai hozzáértésén túl technikai bravúrt is köszönhetünk neki a kiállított képek megvilágosításában szerzett érdemeiért. Köszönjük.

A vadmacskák voltak a főszereplők Vadmacska Gálán a Fővárosi Állatkertben

A Vadonleső Program már 15 éve hívja fel a figyelmet a Természet értékeire.

 

Vadmacska Gála és Forgatag a Fővárosi Állatkertben

Gazdag és tartalmas napon vettünk részt.

Nagyon aktuális időben szervezték meg a Vadonleső program keretében a Vadmacska Gálát és Forgatagot a Fővárosi Állatkertben. Éppen a napokban engedték szabadon az Állatkert gondos gondozói azokat a kis vadmacskákat, akik elkeveredtek az anyai alomtól és még túl kicsik voltak ahhoz, hogy önállóan feltalálják magukat a hétköznapi életükben. Miután a Fővárosi Állat- és Növénykert dolgozói rájuk találtak, befogadták és felerősítették őket egészen addig, amíg már biztonságosan visszaengedhették őket a természetbe, hogy a szabadban élhessék tovább a mindennapjaikat. A Vadmacska Gála és Forgatag nagyon jó alkalmat adott arra, hogy a szakmai előadáson megismerhessük részleteiben is a kis vadmacskák történetét.

Az idén 15 éves a Vadonleső Programban a természet értékei vannak előtérben.

A Fővárosi Állat- és Növénykert életében mindig fontos szerepet tölt be a természet és az állatfajok védelmének a bemutatása, és gazdag programokon keresztül tudja ismertetni a természet sokszínűsége mellett az állatfajok értékeit és hasznosságát.

A Vadonleső Programban hosszú évek óta kiválasztják az Év Emlőse szereplőjét, és színes programokkal és pályázatokkal segítik közel hozni a kiválasztott emlősöket a kicsikhez és nagyokhoz.

A Vadmacska Gálán és Forgatagon szakmai előadások, a meghirdetett pályázatok nyerteseinek díjátadása és kapcsolódó foglalkozások teszik izgalmassá a zárónapot, amelyhez számos intézmény kapcsolódik, miközben kedvenc zenészeink és előadóművészeink teszik nagyszerű élménnyé a gazdag tartalommal teli napot.

A Herman Ottó Intézet, a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Vadonleső Program 2024. október 19-én tartotta meg a Év Emlőse kezdeményezésének hagyományos év végi záróeseményét, a Vadmacska Gála és Forgatag című ünnepi rendezvényt a Budapesti Állatkert Barlangtermében. 2024-ben az Év Emlőse címet a vadmacskák érdemelték ki, és  az ünnepi gálán és forgatagon a vadmacskák kerültek a középpontba. A gálán került sor a vadmacskákhoz kapcsolódó alkotópályázatok ünnepélyes eredményhirdetésére és díjkiosztójára.

Az ünnepélyes díjátadás után meg lehetett tekinteni a nyertes alkotásokat, amelyekből sugárzott a téma iránti érdeklődés és fogékonyság, amit már az egészen kicsi korban fel lehetett fedezni az alkotásokon és a megjelent kicsi és nagy alkotókon.

A természetvédelem fontosságának a tudatos szemléletére és megértésére már egészen kis korban fogékonyak a gyermekek, és a Vadonleső programnak köszönhetően lelkesen kapcsolódnak be a kicsik és a nagyok is a meghirdetett alkotópályázatokba kedves színes rajzaikkal.

A Gálán Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Dr. Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója és Molnár Tamás, a Hermann Ottó Intézet ügyvezető helyettese mondott köszöntőt. 

A vadmacskák megőrzése az állatorvos megközelítésében tartott szakmai előadást Dr. Sós Endre igazgató. Róka Szabolcs népművelő interaktív mese-előadást tartott Macskaszék címmel a gyermekek aktív bevonásával. Várfalvy Emőke felolvasta Lovranits Júlia Cicás mese című írását. Sokak kedvence, Gryllus Vilmos előadóművész nagyszerű gyerekkoncertet tartott.

Az Ő tehát a vadmacsek, a Titkos macskarandi és a Macskakarikatúra című pályázatok eredményhirdetése és díjátadója közben Kiss Dorina saját verseit olvasta fel. Muzsika Zsuzsika, interaktív zenés természetismereti foglalkoztatókon vehettek részt a gyermekek három időpontban.

A Természetvédelmi Forgatagban meghívott nemzeti park igazgatóságok és természetvédelmi szervezetek várták az érdeklődőket izgalmasnál izgalmasabb játékokkal és újdonságokkal, amelyeken a fókuszban voltak a vadmacskák és társaik. A hálójátékban a standoknál sikeresen teljesített feladatokért minden vállalkozó szellemű látogató pecséteket gyűjthetett a rendezvényre kiállított menetlevélbe, amelyet ajándékokba válthatott be.

Állatkerti (nagy)macskás szakvezetéses sétán is részt vehettek az érdeklődők két időpontban.

Mindeközben a Fővárosi Állat- és Növénykertben számtalan élményt nyújtottak az állatlakók, és az őszi színekben pompázó kert is sok szépséggel kényeztetett.

Az Állatkertbe mindig érdemes visszatérni, hiszen jó alkalmat ad arra, hogy felfedezzük az állatok viselkedésén és a természet megnyilvánulásán keresztül a természet szépségét és megnyugtató erejét. 

Itt minden nap ünnep van, és minden alkalom új felfedezések gazdag tárháza. A népszerűsítő programokon keresztül pedig a természet védelmével egy kicsit mi is formálhatjuk a környezetünket és a jövőt. 

Vadmacska Gála és Forgatag

2024. október 19. szombat 

Fővárosi Állat- és Növénykert

Budapest

Az Én, Claude Monet az Exhibition on Screen sikersorozatban októbertől a mozikban!

 Én, Claude Monet - Exhibition on Screen - a Pannonia Entertainment forgalmazásában októbertől a mozikban!

Phil Grabsky rendező és producer Én, Claude Monet című művészfilmjét tekinthetjük meg 2024. októberétől a mozikban a Pannonia Entertainment forgalmazásában.  Claude Monet a legkedveltebb festőművészek közé tartozik, akinek hírneve elterjedt az egész világon.  Az Exhibition on Screen  sorozatban látható képzőművészeti filmek a legjobbakat és a legnagyobbakat mutatja be a művészetkedvelőknek. 

Az Én, Claude Monet című alkotás egészen közel hozza a festőművészt, egészen a születésétől kezdve, végig járva életének minden szakaszát a festőien gyönyörű helyszínekkel és a látványt sajátos impresszióban vászonra festett  számtalan alkotásával közösen. Az élethelyzet lehet gyötrelmes és nehéz, de az alkotásba vetett kifejezés ereje határtalan. 

A Pannonia Entertainment forgalmazásában megtekinthető Exhibition on Screen sorozat Én, Claude Monet című filmje a korábbi bemutatókhoz hasonlóan olyan mélységig mutatja be a nagyszerű művészt, ahogyan még nem ismertük, de a művészfilm megtekintése után közelebb kerülhetünk az eddig csak vázlatosan ismert kedvencünk életművéhez. 

A fotókat a Pannonia Entertainment bocsátotta rendelkezésre, ezzel is ajánlva az Én, Claude Monet személyes hangvételű és az életművet bemutató film megtekintését.

 Előzetes és filmajánló a Pannonia Entertainment honlapján.

https://www.pannonia-entertainment.hu/dokumentumfilmek/exhibition-on-screen-en-claude-monet/

https://www.youtube.com/watch?v=l8AUYfNaJUI

Exhibition on Screen: Én, Claude Monet - októbertől a mozikban (12)

Pannonia Entertainment

 

Galimbertik! Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

A szenvedélyes házaspár szenvedélyes életmű kiállítása nyílt meg a Liszt Ünnep – Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében.

 

 

 

„Olyan volt ez a két ember, mint két sudár fa, amelyek egyenesen nőnek fel egymás mellett anélkül, hogy az egyik az egyik alárendelné magát a másiknak, hogy az egyik elvenné a napfényt a másiktól.” Simon Jolán

Galimbertik! Fedezzük fel Galimberti Sándor és Dénes Valéria életmű kiállítását a Magyar Nemzeti Galériában.

A szenvedélyes házaspár szenvedélyben született alkotásaiból először rendeztek nagyszabású életmű kiállítást a Budai Várban. 

A magyar kulturális élet nem elég széles körben ismert ikonjaiból láthat egy nagyszerűen felépített kiállítást az érdeklődő nagyérdemű, amikor ellátogat a Magyar Nemzeti Galériába, hogy megtekintse a különleges tárlatot. Egy biztos, jó döntést hoz, amikor időt szentel a Galimberti házaspár életművének megismerésére. Amilyen szenvedéllyel szerették egymást, legalább olyan nagy szenvedéllyel szerették a szakmát, és olyan nagy erővel fejezték ki egymásba épülő képzőművészeti tehetségüket az alkotásaikon keresztül, így hát a Galimbertik  felfedezésére ez lehet a legalkalmasabb alkalom, aminek a legjobb nyitánya az újonnan nyílt tárlat.

- A Galimberti házaspár a 20. századi magyar képzőművészet meghatározó szereplője. A Liszt Ünnep – Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megvalósuló nagyszabású kiállítás nemcsak Galimberti Sándor és Dénes Valéria, hanem a festőművész első felesége, Lanov Mária, és édesapja, Luigi Galimberti alkotásait is bemutatja.

Galimberti Sándor és Dénes Valéria életműve szétszóródott, elkallódott, alig több mint negyven festményük maradt fenn. Galimberti Sándornak szülővárosában, Kaposvárott 2002-ben már rendeztek életmű-kiállítást, de az azóta eltelt két évtizedben jelentősen bővült az ismert képállomány, a legfrissebb kutatások pedig alapjában írták át a kettős életmű történetét és jelentőségét. Kiállításunk a teljes ismert anyag bemutatására törekszik, de a két művész munkáin túl kiegészül Galimberti első felesége, a cseh származású Lanov Mária – főleg Magyarországhoz köthető – festményeivel, és édesapja, Luigi Galimberti hagyatékával is. Galimbertiék tevékenysége a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben a futurizmusig ívelt, miközben hasonlóan nagy utat jártak be Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig. A tárlaton a művész házaspár életének helyszíneit is bemutatjuk. Galimbertiék Párizsban a legmodernebb festőktől tanultak. Dénes Valéria Henri Matisse tanítványa volt, Lanov Mária pedig eljárt az Académie de La Palette-be és az Académie Russe-be, ahol a legújabb irányzatokkal, főleg a kubizmussal ismerkedhetett meg. - olvashatjuk a Szépművészeti Múzeum soraiban.

 A Galimbertik kiállítás nem csak kitűnő művészek alkotásait tárja elénk, hanem személyes bevezetőt nyújt a korról, és a korszakról, miközben a legszemélyesebb történeteket fedezhetjük fel arról a kapcsolatról, amely összekötötte az alkotókat egészen a legutolsó pillanatokig. Szeretni a végsőkig és a művészetnek élni a legnagyobb belső alkotóvággyal és erővel, visszatükröződik az életmű tárlaton. Ugyanakkor a téma nincsen még lezárva, mert olyan ablakokat nyitogat, amelyeken keresztül még érheti a magyar képzőművészetet sok új felfedezés, amennyiben akár új alkotások kerülhetnek elő abban a széles térben és időben, amelyben Galimberti Sándor, Dénes Valéria, Lanov Mária, és  Luigi Galimberti élt és alkotott széles e hazában és a nagyvilágban. 

 A fotóra kattintva megnyíló fotógalériában látható képek a z új kiállítás megnyitóján készültek. Irány a Magyar Nemzeti Galéria, irány a Budai Vár, irány A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása, amelyet 2025. január 26-ig láthatunk.

A kiállítás kurátora Barki Gergely művészettörténész

A kiállítást gazdagon illusztrált, 370 oldalas katalógus is készült.

„Minden korláttól menten teljes szabadsággal” Dénes Valéria és Galimberti Sándor

 További infók a kiállításról a Magyar Nemzeti Galéria oldalán.

https://mng.hu/kiallitasok/a-galimbertik-galimberti-sandor-1883-1915-es-denes-valeria-1877-1915-eletmu-kiallitasa/

A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása

Magyar Nemzeti Galéria

C épület, III. emelet - 2024. október 10. – 2025. január 26.

Búcsúzik a Dívák & Ikonok kiállítás a Magyar Zene Házában

A világsztárokat felvonultató kiállítás a londoni Victoria and Albert Museumból érkezett Budapestre.

 

Ma még megnézhetjük a Magyar Zene Házában a népszerű világsztárokat felvonultató Dívák & Ikonok kiállítás című kiállítást.

Londonból, a Victoria and Albert Múzeumból érkezett a Magyar Zene Házába a „Dívák & Ikonok” című nemzetközi utazó kiállítás.
Nagy várakozás után a számos hazai és nemzetközi világsztárokat megidéző tárlat Budapesten a sokak által kedvelt ikonikus helyszínen, a Magyar Zene Házban nyílt meg a Városligetben.
Eredeti fellépőruhák, személyes tárgyak és történetek láthatók a búcsúzó tárlaton.
A kiállítás megtekintése után a Dívák és Ikonok bennünk élnek tovább.
További sikeres bemutatókat kívánunk a Dívák & Ikonok kiállításnak hiszen London után Budapest volt az első bemutatkozás, de a tárlat utazik tovább és a következő helyeken is várhatóan nagy lesz az érdeklődés és a személyes tárgyak és történetek így élnek tovább.
Már korábban is hírt adtunk a tárlatról, és most búcsúzunk, de nem felejtjük el a tárlatot, hiszen a digitális világban nyoma marad és a kedvenceinket nem felejtjük el.

https://kepestukor.blog.hu/2024/05/30/a_londoni_victoria_and_albert_museum_divak_ikonok_kiallitasa_budapesten_a_magyar_zene_hazaban_vendeg

Dívák & Ikonok kiállítás
2024. május 18. - szeptember 15.
Meghosszabbítva 2024. szeptember 29-ig!
Kreatív hangtér
Budapest, Városliget
Dívák & Ikonok Kiállítás – Világsztárok a Magyar Zene Házában
Adele, Björk, Marton Éva, Cher, Maria Callas, Koncz Zsuzsa, Madonna, Edith Piaf, Rihanna, Karády Katalin, Britney Spears, Rúzsa Magdi, Whitney Houston, Tina Tuner, Amy Winehouse és még sokan mások. 

A Magyar Nemzeti Múzeumban nyílt meg a 18. Ars Sacra Fesztivál

Nagykorú lett az Ars Sacra.

Idén is várja az érdeklődőket az Ars Sacra Fesztivál 2024. szeptember 14 - 22. között és a Nyitott Templomok Napja.

2024. szeptember 13-án, pénteken ünnepélyes keretek között nyílt meg hivatalosan a 18. Ars Sacra Fesztivál, amely jelképesen immár nagykorúvá lett az idén.

A fesztivál idei mottója: „Az igazság békét teremt.” (Iz 32,17).

„Ilyenkor egy kicsit jobb lesz az ember.” (Kránitz Mihály teológus: Beköszöntő)

Bőséges programokkal hívják fel a figyelmet a szervezők az élet szakrális oldalának a fontosságára és a szakrális művészetek szépségére. Művészek sokasága kulturális műfajok számos vonalán kapcsolódik a nemes rendezvény folyamába, amelyeken ingyenesen vehet részt mindenki. Érdemes a fesztivál hivatalos oldalán nézegetni a bőséges választékot, amely folyamatosan bővül és igazán elmondható, hogy nemesíti a lelket, hiszen a lelki gazdagság jobbá teszi az embert, amire napjainkban egyre nagyobb szükség van.

https://ars-sacra.hu/

https://ars-sacra.hu/fesztival-programok

https://www.facebook.com/arssacrafeszt

Dragonits Márta, Kolek Ildikó és Toroczkay Ilona tizennyolcadik alkalommal szervezte meg jó szívvel az Ars Sacra Fesztivál gazdag és tartalmas programját, amit szeretettel köszönünk.

Nagykorú lett az Ars Sacra Fesztivál.

„Térjetek meg!”- szólt a megjelentekhez Váncsa Gábor színművész, aki Szent Ágoston „Vallomások” című írásából olvasott fel a megnyitó ünnepségen. 

https://www.youtube.com/live/6KWKLTIZ_Pg

XVIII. Ars Sacra Fesztivál megnyitó ünnepség - közvetítés a Magyar Nemzeti Múzeumból 2024.09.13.

EWTN Katolikus Televízió

45:25/ 59:35

Íme, Veres Pál, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere köszöntője az Ars Sacra Fesztivál megnyitóján, amelyet személyes jelenlétével tisztelt meg a polgármester úr. A fotógaléria nyitóképén  Miskolc polgármestere látható Dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész professzor asszonnyal.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim!

Szent-Györgyi Albert szerint „a békéhez nem bombák kellenek, hanem jóakarat és emberi együttérzés”. És alighanem az a szeretet is, az az empátia és szolidaritás, amelyet az írás szerint Jézus Krisztus így fogalmazott meg: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! Szeresd felebarátodat, mint saját magadat! Ezeknél nincs nagyobb parancs.”

Mert ennél feltétlenebb, ennél tisztább szeretet, jóakarat és emberi együttérzés aligha létezik. És e nélkül béke sincs, ahogyan azt látjuk körbenézve a világban, amelyet bombák repeszei tépnek és szaggatnak újra meg újra Afrika szavannáitól Ukrajna mezőin át egészen a Közel-Keletig.

Ilyen időkben az, hogy Krisztus szavai a szeretetről eljussanak az emberi szívekig vallástól, világnézettől függetlenül, még fontosabb, mint valaha. És a művészet, a Krisztusi tisztaságú szépséget hordozó zeneművek, képzőművészeti alkotások, és bármi, amely a szépen és a jón keresztül képes megérinteni az emberi szíveket, az emberi lelkeket, az isteni béke, a krisztusi szeretet hírnöke és hordozója. Ezért olyan fontos ma az Ars Sacra Fesztivál, ezért olyan fontosak a megnyíló templomkapuk, a hittel és jóakarattal teli művészeti alkotások, mert békét és megnyugvást kínálnak, mert időt és erőt adnak elgondolkodni hétköznapi hibáinkon, vétkeinken, mert általuk talán egy picit mi magunk is jobbak lehetünk.

Jobbak, tisztábbak, békével telibbek. És erre a békére ma nagyobb szüksége van a világnak, mint az elmúlt évtizedekben bármikor. Én ezért hiszem és vallom, hogy az Ars Sacra nem fesztivál, hanem misszió. Misszió a békességért, az igazságért, misszió egymás megértéséért, misszió az emberért.

Misszió értünk. Mindannyiunkért. És én ezért őszinte hálával, teljes szívemből köszönöm a szervezőknek, hogy idén is van Ars Sacra Fesztivál, hogy Önök újra meg újra, fáradhatatlanul azon és azért dolgoznak, hogy fényt gyújtsanak még a legsötétebb órákban is. Fényt az agyakban,

fényt a lelkekben, fényt a szívekben, a hit, a szeretet, a megértés és a békesség krisztusi fényességét.

Engedjük hát, hogy ez a fényesség beköltözzön legalább a fesztivál idejére a szívünkbe és beragyogja azt, remélve, hogy marad belőle legalább egy kicsi, épp csak egy gyertyalángnyi, épp csak egy mustármagnyi az Ars Sacra utáni hétköznapokra is.

Mert nagy szükség lenne rá.”

Veres Pál, Miskolc város polgármestere.

Miskolc másodszor szervezte meg az Ars Sacra Fesztivál idejéhez kapcsolódó teljes hetes programsorozatát.

Köszönjük, Polgármester úr.

AZ ARS SACRA FESZTIVÁL ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓJA

2024. szeptember 13. péntek 15:00 óra

Magyar Nemzeti Múzeum Díszterem

1088 Budapest, Múzeum körút 14-16. 

Köszöntőt mondott: dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója,

Nagy Zsuzsanna Asszony, a köztársasági elnök felesége, a fesztivál világi fővédnöke, és

Veres Pál Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere.

Az Ars Sacra Fesztivált Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a fesztivál egyházi fővédnöke nyitotta meg a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. Az ünnepélyes megnyitón közreműködött: Korossy Kvartett (Korossy-Khayll Csongor – hegedű, Osztrosits Éva -hegedű, Kurgyis András – brácsa, Devich Gergely – cselló) és Váncsa Gábor színművész.

Kapcsolódjunk be az Ars Sacra Fesztivál programjaiba, ezzel is gazdagodva a szakrális művészetek adta élmények sokaságában.

2024. szeptember 14-én, szombaton a Nyitott Templomok Napja is az Ars Sacra Fesztiválhoz kapcsolódva vár  tárt ajtókkal mindenkit.

A fotóra kattintva megnyíló fotógaléria képei az Ars Sacra Fesztivál ünnepélyes megnyitóján készültek a Magyar Nemzeti Múzeumban és az előzetes beharangozón a Városmajorban.

A programokhoz programfüzet is készült, de érdemes a folyamatosan bővülő kapcsolódó rendezvények miatt az online vonalon tájékozódni az eseményekről.

Mottó: „Az igazság békét teremt.” (Iz 32,17).

„Ilyenkor egy kicsit jobb lesz az ember.” (Kránitz Mihály)

Legyen így!

 

 

 

 

 

 

Nagyszerű filmek az Art+ Cinema Filmszínházban a Pannónia Filmnapokon!

A Pannonia Entertainment gazdag filmválogatással rendez filmnapokat 2024. szeptember 5-11. között

Pannónia Filmnapok az Art+ Cinema & Café-ban!

 Nagyszerű filmek az Art+ Cinema & Café-ban a Pannónia Filmnapokon!

Pazar kínálatot nyújt a  Pannonia Entertainment a Pannónia filmnapokon az Art+ Cinema Filmszínházban. Válogatott filmek a legjobbakból, amelyekből egy-egy film megtekintése is nagy élményt jelent, hát még egy egész héten át tartó egész estés bemutatkozás egy hosszú sorozatban a napi teendők utáni exkluzív és igényes  kikapcsolódásban részesít. Aki meghallja a hívó szót, és bekapcsolódik a Pannónia filmnapok gazdag tárházába, garantáltan jó döntést hoz, aki viszont nem szán időt a filmnézésre, az bizony jó dolgokról marad le. Sokszor gondoljuk azt, hogy ismerünk egy általunk nagynak tartott művészt, időnként azt képzeljük, hogy kellő ismerettel rendelkezünk olyan alkotókról, akikre könnyedén nemet mondunk, anélkül, hogy jobban megismernénk, csupán légből kapott vélemények alapján, de aki bölcsen bővíti az ismeretét egy adott művészről, az a nagyszerű filmek után egészen új megvilágításban fedezi fel a művész világ legnagyobbjait, és kellemesen ható jó érzéssel fedezi fel a történetekben a személyes motivációt. 

Történelmi mozitérben hét napon át minden este három teremben a művészet legnagyobb alakjait mutatja be a forgalmazó. Mindezeket történelmi, ismeretterjesztő és hétköznapjainkat egészen közel engedő jobbnál jobb filmek egészítik ki, amelyekben bárki megtalálja a saját érdeklődéséhez legközelebb álló filmtörténeteket. 

Elkezdődött az ősz és véget értek a nyári lazítások, ugyanakkor a szeptember  egy erős programmal indul 2024. szeptember 5. csütörtök és szeptember 11. szerda között a teljes egészében felújított és immár három termesre bővített, digitalizált Art+ Cinema & Café-ban, az egykori Örökmozgóban, ahol a Pannonia Entertainment az eddigi legsikeresebb filmjeinek vetítéseit és idei őszi filmújdonságainak premier előtti bemutatóját.tartja meg és kényezteti azokat a filmkedvelőket, akik érdeklődést mutatnak a válogatott remekművek iránt. A művészet, a mozi és a filmek egymásra leltek a térben és időben, és szerencsésnek mondhatja magát, aki beleérez ennek a jóleső világába és az Art+ Cinema Filmszínházba látogat a Pannónia filmnapokra.

Amikor azt gondoljuk, hogy van elég ismeretünk a legnagyobb művészóriásokról, a Pannonia Entertainment mindig tud új ismereteket és élményeket bemutatni az igényesen válogatott klasszikus művészekről, és mindig jóleső érzéssel és sokkal több háttér tudással gazdagodunk mindegyik film megtekintése után.

Sok kedvenc van a filmek között, és sok átélt filmélmény. Amikor A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig című  filmben megtudjuk, Monet maga tervezte meg a kertjét, és arra is figyelt, milyen színű virágok kerülnek egymás mellé, és mikor borulnak pompába a kertjében a virágok, az ember kedvet kap kertészkedni, és csodálattal ismeri meg, milyen nagy szenvedéllyel tervezték meg a művészek a gyönyörű kerteket.  

Szerepel a válogatásban a Carte Rouge című magyar történelmi dokumentum-játékfilm is, ami nagyon is bele illik a Pannon Filmnapokba. Nagy utat járt be a Gróf Teleki Pál Vörös Térképének történetét bemutató film, amelyet Gróf Apponyi Albert mutatott be Párizsban 1920. január 16-án a Külügyminisztériumban a béketárgyalásokat megelőzően, hogy mentse a hazát és mindent megtegyen, és még annál is többet abban a  lehetetlen helyzetben. Ideje van annak, hogy hitelesen, érthetően érvekkel és tényekkel jusson el a történet a napvilágra, és ennek a része a film.

Pannónia filmnapok az Art+ Cinemában

 

Új kifutók nyíltak meg a látogatók előtt a Biodómnál a Budapesti Állatkertben

Bivalyok, tevék, sörényes juhok, lovak és szürkemarhák költöztek a Fővárosi Állat- és Növénykert újonnan átadott területére.

Új kifutók nyíltak meg a látogatók előtt a Biodómnál a Budapesti Állatkertben

Élettel teltek meg és látogathatók a bivalyok, a tevék, a sörényes juhok, a lovak és a szürkemarhák új kifutói a Biodóm közvetlen közelében.

Óriási változásnak tekinthető, hogy új kifutókat adtak ár a Budapesti Állatkertben, ezáltal mind a látogatóknak, mind az Állatkert lakóinak bővült az élettere és a bejárható terület, ami kedvezően befolyásolja az állatbarát állattartást és a vendégbarát környezetet.

Nagy nap ez a nyitás a Fővárosi Állat- és Növénykert életében, hiszen ha nem is tudnak még minden elképzelést megvalósítani, de több lehetőséget kínálnak a szerethető Állatkert látogatásához.

Tíz éve is annak , hogy született egy döntés az Állatkert bővítéséről, a Pannon Park Projektről és a Biodómról. Az elképzelések nagy íveket öleltek át, de a megszavazott tervek megvalósítása megakadt, és a 2017-ben megkezdett építkezés 2020-ra alábbhagyott. A Biodóm további sorsa még várat magára, pedig a nagy terveket Persányi Miklós korábbi állatkerti főigazgató és Tarlós István főpolgármester nagy elképzelésekkel indította útjára. A köztes időt törekszik a Fővárosi Állat- és Növénykert vezetése állatbarát és látogatóbarát módon áthidalni és számos programmal és lehetőségekkel színesíti az Állatkert életét, hogy mindig több és jobb élményekkel gazdagodjanak a látogatók, miközben az állatkert lakóinak is folyamatosan a kedvében járnak.

Sárkány éve lampion fesztivál és a Fénydóm fényművészeti tárlat után 2024. augusztus 23-án, pénteken új fejezet kezdődött a Fővárosi Állat- és Növénykertben történetében. 

Még nagyobb területen még több állattal várja a látogatókat a Biodóm szabadtéri kifutóival a Budapesti Állatkert. Ugyan a Biodóm egészéhez hasonlóan a kifutók nincsenek még teljesen készen, ezért még nem az összes ide tervezett állat kerülhetett át az új életterébe. 
Az elefántok, az orrszarvúak, a törpecsimpánzok és társaik és még számos érdekes állat fog ide kerülni a tervek szerint, amikor sikerül  a részükre is alkalmassá tenni az új helyüket.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben mindig történnek jó változások, és a sok kedvenc programnak se szeri, se száma, oly gazdag választékkal várja a kedves látogatókat. A több mint 800 állatfaj több mint 9 ezer egyede köszöni jól érzi magát, mert olyan környezetben élhet, ahol messzemenőkig figyelembe veszik az életigényüket és számos mókával kedveskednek kicsiknek és nagyoknak.
Sokaknak érthetően hiányzik az egykori Vidámpark, és a helyére megálmodott Biodóm befejezése is áll, de aki tüzetesebben beleveti magát az eredeti tervek megismerésébe, megérti, milyen látványos tervek várják az összehangolt támogatást. Nota bene ezek a tervek sem zárják ki, hogy idővel legyen újra Budapestnek Vidámparkja. ami minden nemzedéket és gyermeket megillet, és fontos lenne, de a jövőben  megvalósulásra váró Biodóm is egyedülálló  módon lenne képes elnyerni azt a érdeklődést, mint például amit a Magyar Zene Háza elnyert a Városligetben.
Most már birtokba vehetjük a Fővárosi Állat- és Növénykert kibővített tereit, és felfedezhetjük az új kifutókat és azoknak lakóit. 
A fotóra kattintva megnyíló fotógalériában sok fotó látható, amelyek az új kifutók megnyitása alkalmából készültek. Az új kifutók megnyitása után a Biodómban is készülhettek fotók, és itt a fotógalériában is megtekinthetők.
Bőséges tartalmak olvashatók a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján, ahol folyamatosan fedezhetünk fel számtalan jobbnál jobb programot. 

Vasárnapig látható a Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

Fotótörténeti kuriózumot láthat a kedves látogató a leghíresebb magyar fotósainkról.

 
Kertész, Moholy-Nagy, Capa…
Magyar fotóművészek Amerikában
1914–1989
Szépművészeti Múzeum
Budapest
Harmadik emelet - Időszaki kiállítótér
2024. április 6. – 2024. augusztus 25.

Még pár napig bárki megtekintheti a maga nevében fotótörténeti kuriózumnak nevezhető kiállítást a Szépművészetiben. A Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában című tárlat egyedülálló módon mutatja be azokat a magyar származású művészeinket, akik fotótörténetet írtak.

 A kiállítás az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt magyar származású fotográfusok munkáit mutatja be első alkalommal ilyen átfogóan. A Virginia Museum of Fine Arts és a Szépművészeti Múzeum együttműködésének köszönhetően megvalósuló tárlat több mint 30 fotóművész, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Martin Munkácsi és Robert Capa műveit mutatja be. 

Több mint 170 fotó és 32 alkotó szerepel a tárlaton, akik meghatározóak voltak az Egyesült Államokban letelepedett magyar fotográfusok közül. A kiállított művek nagy részét, mintegy 120 fotográfiát 17 amerikai gyűjtemény, köztük a Virginia Museum of Fine Arts, az Art Institute of Chicago, a The Getty (Los Angeles) vagy a National Gallery of Art (Washington) kölcsönözte a kiállításra.

A magyar emigránsok nagy hatással voltak a 20. század fotóművészetére, mint Robert Capa, André Kertész, Kepes György és Moholy-Nagy. 

„Ha nagy fotográfussá kívánsz válni, nem elég a tehetség, magyarnak is kell lenni” – idézhetjük a 20. század egyik legismertebb amerikai magyar fotográfusa, Robert Capa vallomását. 1937-ben a Coronet fotográfiai magazin egyenesen a következő megjegyzéssel vallott hasábjain: „A legjobb fotográfusok, úgy tűnik, mind Magyarországon születnek.”

Az egyedülálló fotótörténeti kiállítás kurátora Alex Nyerges, a Virginia Museum of Fine Arts igazgatója és Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója. A kiállítás a Virginia Museum of Fine Arts-szal együttműködésben, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében valósult meg.

A Gránit Bank nem először támogat fotográfiai kiállítást - hallottuk Lehóczky Zoltán Elnök-Vezérigazgatói tanácsadó szavait a kiállítás előzetes bemutatóján. 2017-ben a Magyar Nemzeti Galéria nagysikerű Korniss Péter életmű-kiállításának is főtámogatója volt. 

Ismert, hogy ez év elején a Nemzeti Fotóművészeti Gyűjtemény a Szépművészeti Múzeum kezelésébe került és a 2025-ben a Városligeti fasoron kapuit megnyitó Fotóművészeti Múzeum a Szépművészeti tagintézményeként működik majd, méltó otthont adva és közgyűjteményi rangra emelve a fotográfiát, ami nemzetközi szintéren Magyarországgal összefüggésben talán az egyik legszélesebb körben ismert művészeti ág.

A Fotóművészeti Múzeum gyűjteményének egyik legfontosabb része a Magyarországról elszármazott fotográfusok alkotásainak gyűjteménye, köztük André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi, illetve Robert Capa fotográfiái. Az elmúlt évtizedekben többnyire külföldi, brit és amerikai galériák és múzeumok mutatták be átfogóan munkáikat, nekik szentelt mértékadó, reprezentatív kiállítás itthon ezidáig nem volt. Örülünk, hogy közreműködhettünk ennek megvalósításában

Az itt bemutatkozó művészek közös vonása hogy mindannyian magyarok voltak bárhova is vetette őket az élet a magyar vidékről, vagy éppen Budapestről a chicago-i Desing Institute-ig, vagy az indokínai aknamezőkig. Capa elhíresült mondása sűríti ezt egy gondolatba, aki büszke volt ravaszságára, amit magyarságának tulajdonított. Megfordította a George Cukortól származó jól ismert hollywoodi szlogent. Az ő verziójában ez így szól: "Nem elég tehetségesnek lenni, magyarnak is kell lenni".

Ahogy Moholy-Nagy és haladó szellemű társai vallották: a művészet nem kevesek vagy az elit kiváltsága.

A Gránit Bank büszke arra, hogy társadalmi felelősségvállalása részeként ezt a nagyszerű tárlatot támogathatja. - mondta Lehóczky Zoltán a Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában című kiállításhoz kapcsolódva a Szépművészeti Múzeumban.

Látogassanak el vasárnapig a Szépművészeti Múzeumba és tekintsék meg a fotótörténeti kuriózumnak nevezhető Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában című tárlatot, amelyen erősebb szívdobbanással tudatosíthatjuk magunkban azokat a tényeket, milyen hatással voltak a nagyvilágra híressé vált fotóművészeink. 

A fotók a tárlat előzetes bemutatóján és a megnyitón készültek, és bevezetőt adnak arról a gazdag történetről, amelyek magyar fotósaink jelentenek Amerikában és a nagyvilágban.

2024. augusztus 25-ig még látogatható a kiállítás a Szépművészeti Múzeumban Budapesten a Hősök terén. Élvezzük magyar fotóművészeink elismerését és sikerét, amire mi is méltán lehetünk büszkék és elégedettek a fotóművészet szerepének és jelentőségének egyre gyakrabban hangoztatott megfogalmazásával összhangban.

Több infó a Szépművészeti Múzeum oldalán, de leginkább helyben és bent a múzeumban.

https://www.szepmuveszeti.hu/kiallitasok/kertesz-moholy-nagy-capa-magyar-fotomuveszek-amerikaban-1914-1989/

 

 

 

Itt az Ország torta és a Szent István napi győztes kenyér!

A Magyar Ízek Utcájában mutatkozott be az Ország torta, a Mákvirág, a Zöld Málna és a Szent István napi kenyér.

 

Elérkezett a nagy nap, nemzetünk államalapításának a napja, a mi augusztus 20-i nemzeti ünnepünk. A mai nap az ünnepről szól. Ma az egész világon, ahol magyarok élnek, megemlékeznek az államalapító Szent István királyról. Augusztus 20-a a mi közös ünnepünk a világ minden részén! Boldog Születésnapot Szent István király ünnepén!

Magyarország születésnapjához sok éve hozzá tartozik az Ország Torta pályázat és a Szent István napi kenyérverseny meghirdetése. A pályázatokra kiírt versenyek győzteseit ünnepélyes keretek között az Országházban hirdették ki és mutatták be először.

A Magyar Pékszövetség idei Szent István napi kenyérversenyének győztese Szent István napi kenyér kategóriában a Nagyapám kenyere burgonyával,  az Innovatív kenyér kategóriában a Cheddar sajtos jalapenos vadkovászos kenyér, a balmazújvárosi Balmaz Sütödétől, a sétáló sütemény idei nyertese pedig a Pásztor reggeli elnevezésű finomság, amelyet a Varga Pékség 95 Kft. készített el.

A Magyar Cukrász Ipartestület idén 18. alkalommal hirdette meg a Magyarország Tortája versenyt augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére.

A győztes torták nyilvános ünnepi bemutatójára a Magyar Ízek Utcája adott helyszínt ahol a győztes cukrászok mesélték el a győztes torták történetét. A születésnapi tortákat is ezen a kellemes helyszínen, a Várkert Bazárban lehetett megvásárolni és a Duna parti gasztronómia sétányán elfogyasztani.

Az idei győztes Ország torta a Mákvirág elnevezésű torta különlegesség lett, amelynek elkészítője Kovács Alfréd váci cukrász (Édes Vonal Cukrászda - Vác), aki a világ „legmákosabb” emberének érzi magát. A nyertes torta gyermekkorát, a mákos tészta és a kertben leszakított feketeribizli emlékét idézi meg számára.

„2020-ban a pandémia idején olyan lehetőséget kaptam az élettől, mellyel a kreativitásomat más szakmai területen is kitudtam bontakoztatni. A cukrászat útját járva rengeteg értékes emberrel találkoztam, mesterektől tanulhattam, kiváló munkatársakat szerezhettem, majd a fejlődés és kitartás eredményeként Vác belvárosában megnyitottam az első Édes Vonal Cukrászdát. A világ legmákosabb emberének érzem magam, hogy ott tartok, ahol tartok és hálás vagyok munkatársaimnak, családomnak, barátaimnak, vendégeinknek és mindenkinek, aki támogat a céljaim elérésében.” Kovács Alfréd váci cukrász, az Ország torta nyertes elkészítője, Édes Vonal Cukrászda, Vác.

Magyarország Cukormentes Tortája a „Zöld Málna” elnevezéső torta álom piros, mint a málna, zöld, mint a pisztácia és elegáns, mint a rózsa. A kitüntető címet Novák Ádám és Csonka László, a szegedi Reök Kézműves Cukrászda és Kávéház szegedi cukrászai nyerték el, melyhez szeretettel gratulálunk. A zöld pisztácia mousse kellemes édes ízét az élénkpiros málna zselé savassága egészíti ki, és a rózsavíz teszi még különlegesebbé. A pisztácia roppan a fehér csokoládéval és megjelenik a piskótában. A tortát fényes, rózsavizes málnazselé és szárított rózsaszirmok ékesítik.

Azok a szerencsések, akik a Magyar Ízek Utcájában megkóstolták a nyertes tortákat és a győztes kenyereket, elmondhatják, hogy születésnapi finomságokkal ünnepelték Magyarország Születésnapját. A cukrászok és a pékek nagyon készültek az augusztus 20-i államalapítás tiszteletére, és sikerült igen ízletes és látványos gasztronómiával édesíteni az ünnepet. Természetesen a győztes tortákat és kenyereket az év további részében is megtalálják az érdeklődők a kijelölt cukrászdákban és pékségekben. 

Köszöntsük közösen nemzeti ünnepünket, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a haza szeretete a szívben kezdődik, ami attól szép, ha erősebb minden külső erőnél.

A fotóra kattintva megnyíló fotógaléria képeivel köszöntjük az államalapító Szent István király ünnepét, és mindazokat, akik jó szívvel élték meg a mai nap üzenetét. 

 

 

Elkezdődtek a Szent István napi ünnepségek

Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át a kulturális tárca a Pesti Vigadóban.

Az államalapító Szent István királyunk ünnepéhez kapcsolódva megkezdődtek az állami ünnepségek. 

A kulturális élet kiemelt szereplőit díjazta a a Kulturális és Innovációs Minisztérium. Az állami ünnepekhez szorosan kapcsolódnak az elismerések és a kitüntetések átadása, amely egyben köszönetnyilvánítás és megbecsülése a díjazottaknak, akikkel ilyenkor együtt ünnepel az egész család és így válik különleges személyes ünneppé Szent István királyunk fényében a nemzeti ünnep.

Államalapításunk ünnepe persze nem csak a díjazásról szól. Sokan vannak még, akik hűséggel és szorgalmasan állnak helyt a saját területükön a maguk életében és az elismerés még nem érte el őket. A legfontosabb az egészben az az érzés, ami hazánkhoz és magyarságunkhoz köt. Szeressük hazánkat, szeressünk magyar testvéreinket, és ezáltal az államalapító Szent István királyunk nemzeti ünnepe is egészen új megvilágításba kerül az életünkben és a szív rejtekében.

2024. augusztus 16-án, pénteken 10 órától Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár augusztus 20-a alkalmából Magyar Érdemrend parancsnoki kereszt, Magyar Érdemrend tisztikereszt, Magyar Érdemrend lovagkereszt és Népművészet Mestere díjat adott át a Pesti Vigadó Dísztermében.

2024. augusztus 16-n, pénteken 15 órától Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár augusztus 20-a alkalmából Arany Érdemkeresztet, Magyar Ezüst Érdemkeresztet, Magyar Bronz Érdemkeresztet, Móra Ferenc-díjat, Pauler Gyula-díjat, Szinnyei József-díjat, Bánffy Miklós-díjat, Bessenyei György-díjat, Csokonai Vitéz Mihály-díjat, Martin György-díjat, Népművészet Ifjú Mestere díjat és Pro Cultura Hungarica díjat adott át a Pesti Vigadó Dísztermében.

Gratulálunk az elismerésben részesülteknek.

A fotóra kattintva megnyíló képgalériában betekinthetünk a díjátadó ünnepségbe, ahol sok ismerőssel és meg nem ismerőssel találkozhatunk. 

Az igazán lényeges érzéseket a szívünkben éljük át igazán. A belső motor tesz hűségessé hazánkhoz és nemzeti ünnepünkhöz. Az ünnephez azonban hozzá tartoznak az elismerések, a köszönetnyilvánítások az élet minden területén.

„Augusztus 20. egybeforrt, egyet jelent a keresztény magyar államisággal. A legalább 1100 éve Európa szívében élő magyarságnak kötelessége az elmúlt nemzedékek örökségének ápolása és továbbadása, megemlékezni szentjeiről, történelmi és mindennapi hőseiről. Keresztény államiságunk két kiemelt szegletköve 1038. augusztus 15. és 1083. augusztus 20., István király halálának és szentté avatásának napja. Ma sem kisebb a kihívás, mint volt a zivataros századok során, a válasz pedig ugyanaz: állhatatos értékőrzés és bátor értékteremtés, ami egyszerre jelenti keresztény kultúránkat, a fiataloknak hivatást közvetítő tudást, a kreativitásunk által megszülető innovációt és jövőt adó családjainkat..” - Hankó Balázs miniszter.

„Felelősségünk nem lehet más, mint hivatásainkban, a tudományban, a kultúrában, családjainkban keresni, élni és megélni az igazat, a jót, az értéket, a kiválót, a tudást.”

„Az előrelépés a gyökereinkhez való visszatéréssel kezdődik. Sorsunk és feladatunk, hogy megőrizzük és gyarapítsuk azt a mérhetetlen mennyiségű szellemi és kulturális értéket, amelyet ezer év alatt gyűjtött és gazdagított az előttünk járó nemzedékek sora. Ez az a közös szellemi és kulturális értéktár, amely bennünket magyarokká tesz és összekapcsol, éljünk bárhol is a világban.” - Zsigó Róbert miniszterhelyettes.

„Köszönöm mestereimnek, tanáraimnak és zenésztársaimnak, hogy segítettek az idáig vezető úton! Ez az elismerés sok erőt ad a további munkához, már készülünk is az új tematikus lemezre.” - Tóth Luca Réka, a Népművészet Ifjú Mestere címben részesült díjazott.

A díjazottak teljes listája itt tekinthető meg.

https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets//1/14/14e/14edbd0134f8df7b6e8acb5e43e90a8.pdf

https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets//e/e5/e5e/e5e4cfbb8b59d1f832807f541137ff8.pdf

Íme néhány név az elismerésben részesültek közül. 

Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

ÁSVÁNYI ILONA, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatója, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének korábbi elnöke,

DR. TORGYÁN ATILLA, az Etalon Film Kft. ügyvezető igazgatója,

VÖRÖS MÁRTA építészmérnök, közgazdász, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye főépítésze. Bábel Balázs Kalocsa- Kecskeméti érsek úr személyesen megtisztelte jelenlétével az ünnepséget, nagy köszönetet mondunk ezért Érsek Atyának.

Magas színvonalú szakmai munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:

DÖMSÖDY ANDREA, a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnöke,

Kiemelkedő színvonalú munkája elismeréseként Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:

DR. FERENCZY ENDRÉNÉ, az Országos Széchenyi Könyvtár nyugalmazott gyűjteményfejlesztési igazgatója,

DR. FÜLÖP MÁRTA pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetének tudományos tanácsadója, kutatócsoport-vezetője, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének egyetemi tanára,

KARDOSNÉ GYURKÓ KATALIN, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke.

Hosszabb időn át a népművészeti mozgalom szervezése területén, végzett tevékenysége elismeréseként Martin György-díjban részesült:

TIMÁR BÖSKE táncművész, táncpedagógus, a Csillagszeműek Társulat művészeti igazgatója.

Kiemelkedő népművészeti alkotó- vagy előadóművészi teljesítménye elismerésére Népművészet Ifjú Mestere díjban részesült:

FEKETE BENCE táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes táncos szólistája,

KUPEC ZSÓFIA néptáncos,

KUSNYÁRNÉ DEÁK ZSÓFIA gyöngyfűző,

SZÉN MÁTYÁS kovács,

TÓTH LUCA RÉKA népzenész, a Balla Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola népzenetanára.

Magas színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:

DR. FÁBIÁN FERENC jogász, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi tanára, korábbi rektorhelyettese, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának nyugalmazott docense, az Alkotmánybíróság nyugalmazott főtanácsadója,

GAÁL JÓZSEF Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi docense,

JOANNA MARIA URBAŃSKA hungarológus, műfordító, a budapesti Lengyel Intézet volt igazgatója,

PÉTERFFY ANDRÁS Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, producer,

DR. ROSTA SZABOLCS régész, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója,

SZIKORA JÓZSEF, a Magyar Katolikus Rádió főszerkesztője, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke,

SZILASI ALEX Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Gödöllői Királyi Kastély művészeti igazgatója, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének oktatója.

A népművészet területén nyújtott kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Népművészet

Mestere díjat kapott:

DEZSŐNÉ BORBÉLY EMMA debreceni népi szövő,

DOBOS RÓZSA külsőrekecsini hagyományörző énekes-táncos,

DR. DULAI SÁNDORNÉ szadai népi hímző,

GLÁZER LÁSZLÓNÉ FREML ERZSÉBET nagybörzsönyi mesemondó,

KACSÓ JÓZSEF nyárádselyei hagyományőrző néptáncos,

MINORITS JÁNOSNÉ sárközi viseletkészítő,

NÉMETI JÁNOS balmazújvárosi hagyományőrző pásztor, énekes,

PANDUR ISTVÁNNÉ kalocsai hímző, pingáló népművész,

SZÁNTÓ JÁNOS magyarbecei hagyományörző népzenész,

VERMES LAJOSNÉ palóc népi szövő.

Boldog Születésnapot, Magyarország!

 

A Budapesti Állatkert Születésnapján mutatkoztak be az új barnamedvék

Boldog Szülinapot Állatkert!

 

Megérkezett Hargita és Csángó, a két új barnamedve az új otthonukba a Budapesti Állatkertbe.

A Fővárosi Állat- és Növénykert a világ egyik legrégebbi állatkertje: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg a kapuit. Idén már a 158. születésnapját ünnepli.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 158. születésnapján mutatkozott be a látogatóknak Csángó és Hargita, a két új fiatal brummogó bundás állatkertlakó barnamedve. A szülinapi meglepetés „születésnapi” barnamedvék is  ismerkednek új lakóhelyükkel. A történet része, hogy ahol korábban a jegesmedvék laktak, ez a hely lett kialakítva a két új kedves lakónak, akik bizonyára sokaknak lesznek a kedvenceik, és még többen fogadják jelképesen örökbe. A bemutatkozás láthatóan jól sikerült. A kis macik fürdőztek, sütkéreztek új helyükön, élvezték a napfényt és a vízcsobogást, és érdeklődve fedezték fel maguknak az új otthonukat

Hargita és Csángó fiatal, három és fél éves állatok. A Temesvári Állatkertben születtek, majd  Veresegyházi Medveotthon lakói voltak. Onnan kerültek a budapesti Állatkertbe. A  Fővárosi Állat- és Növénykert születésnapja volt az első alkalom, amikor a sziklakifutóra is kimehettek a látogatók nagy örömére. 

Hargita és Csángó lett az Állatkerti Születésnap meglepetése, és a bemutatkozás nagyon jól sikerült.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben kezdettől tartanak barnamedvéket némi megszakítással. A megnyitás évében, 1866-ban épp egy barnamedve, akit Kristófnak neveztek el, ő volt az állatkert legnépszerűbb lakója, akiért Deák Ferenc is rajongott! A haza bölcse szinte minden nap ellátogatott brummogó kedvencéhez, sőt a korabeli pesti tréfa szerint az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésről szóló dokumentum fogalmazványát is Kristófnak olvasta fel először.

A Budapesti Állatkert számos programmal készült a Születésnapra, amelyen gyerekek lelkes hangján hangzott el kórusban a lelkes köszöntés: Boldog Szülinapot Állatkert!

Augusztus 9-én tematikus vezetett séták, gyermek- és családi programok, kreatív kézműveskedés és a kert egész területére kiterjedő izgalmas keresőjáték várta a látogatókat. Az Állatkerttel együtt ünnepelt és a helyszínre is kitelepült az Állatkert több partnere, köztük az Egy Csepp Figyelem Alapítvány (szűrővizsgálatok), a Móra Könyvkiadó (interaktív gyermekfoglalkoztató, meseolvasás) és a BRFK Bűnmegelőzési Osztálya (puzzle, kvíz, „Öt állati szabadság” képregény és okosjáték) is.

A születésnap előestéjén, augusztus 8-án az Állatkerti Alapítvány szervezésében jótékonysági retrobulit tartottak közönségtalálkozóval olyan ismert emberekkel, akik jelképesen örökbe fogadták az Állatkert valamelyik lakóját mint Balázs Andrea, Csepregi Éva, Fehér Anna, Nemcsák Károly, Németh Kristóf, Sipos F. Tamás, Szigeti Ferenc és Zoltán Erika, DJ Dominique és vendégei a Biodóm aulájában. 

A Születésnapon érkezett a jó hír arról is, hogy folytatódik a „Tollak és Tappancsok” meseíró pályázat a Budapesti Állatkert és a Magyar Írószövetség szervezésében. A pályázat fővédnöke Nagy Zsuzsanna, a köztársasági elnök házastársa. A legjobb meséket mesekönyvben jelentetik meg.

A nyitás évfordulóját Magyarországon nemcsak az Állatkert születésnapjaként, hanem a magyar állatkertek napjaként is ünneplik.

Sok-sok érdekesség és program, további részletek található a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján és közösségi oldalán. 

A fotóra kattintva megnyíló képgalériával egy közös sétára hívunk a budapesti Állatkertbe, ahol számos további felfedezés vár minden érdeklődőre.

Boldog Szülinapot Állatkert!

 

Szépségek a budapesti Állatkertben

A rózsás flamingók családjában egyre több flamingó fióka született a budapesti Állatkertben. 

Vártuk, hogy a rózsás flamingóknál kibújjanak a flamingó fiókák a tojásokból, és ők is megérkeztek! Milyen kedvesek az első lépéseik, milyen mókások és édesek.  A rózsás flamingóknál nem is olyan régen bújtak ki a tojásokból a várva várt flamingó fiókák, akik már már óvodás rendben cseperednek a flamingók népes családjában. De itt is a jó hírek szerint formálódnak a tojásokban még új jövevények, akiknek az első kis lépései és szárnyainak nyitogatásai elbűvölő látványban részesítenek .

A budapesti Állatkertben élő rózsás flamingók népes családja egyedülálló látványt nyújt minden érdeklődőnek. A legnagyobb nyári hőségben a nagyobb flamingók és a picinyek között is előnyt élveznek az árnyékok és a víz. közelsége. Csodás élményeket nyújt a népes család élénk viselkedése, érdemes elidőzni náluk már csak a látványért is. A fiókák gyorsan változnak és növekednek, ezért érdemes mielőbb meglátogatni őket, hiszen édes pillanatokat nyújtanak.

Szenzációs hírek érkeztek a budapesti Állatkertből, fantasztikus születések várhatók! Több száz szépséges lepke és tucatnál több rózsás flamingó fióka után kis tigrisek születése is várható. Minden jel arra utál, hogy kis tigris születik a budapesti Állatkertben. A Csehországból idén érkezett három éves Ágnes nevű tigris lány és a Debreceni Állatkertből Budapestre hozott hét éves Dáriusz névre hallgató tigris fiú kapcsolata láthatóan jól alakul, aminek a gyümölcséből várhatóan kis tigrisekkel gazdagodik az Állatkert. 

Minden új jövevény érkezése nagyszerű hír, az új jövevények mindig népszerűek az Állatkertben, ahol mindig be is számolnak az érkezésükről. Vártuk, hogy megnyílik a Lepkekert, ahol figyelemmel kísérhetjük a pillangók útját a báboktól a röptükig, és milyen szépek! A Lepkeházban különleges módon láthatjuk a lepkék születését a báboktól a szárnyra kelt szépséges pillangókig. 

 

Jó szokása a budapesti Állatkertnek, hogy minden kis jövevény születését ünnepi alkalomként mutatja be. Legyenek azok lepkék, rózsás flamingók, de tény, hogy az Állatkert életében is szenzációnak számítanak az olyan nagyvadak születése, mint a tigris családban jól összeszokott Ágnes és Dáriusz várható kis tigrisei. Már nagyon várjuk őket is.

Találkoztam fiatalokkal Erdélyből és a Felvidékről. Nagy öröm volt Veletek találkozni, kedves fiatalok. Köszönöm, kedves Szonia Marosvásárhelyről, hogy beszélhettem Veled. 

Álmodj színes pillangókkal és a rózsás flamingókkal, kicsi Adél! Jó volt látni az arcodon az örömödet, amikor felfedezted a gyönyörű szép pillangókat, és vártad, hogy a kis kezeden pihenjenek meg. Láttad, Irénke mama virágos ruháját megtalálták. Kívánom, hogy még sokszor eljuss erre a kedves helyre, és mindig jó szívvel emlékezzél vissza rá.

Sok sok kép látható a fotógalériában! A fotóra kattintva kinyílik a fotógaléria.!

Itt olvashatjuk a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményét.

Egymás után kelnek ki a flamingófiókák a Budapesti Állatkertben. Eddig tizennégyet számláltak, de további fiókák kikelése is várható.Budapest, 2024. június 13. (csütörtök) – Egy kis szerencsével már most is láthatja a nagyközönség a Budapesti Állatkertben nemrég kikelt flamingófiókákat, az elkövetkező hetekben pedig érdemes lesz a fejlődésüket is nyomon követni. A fiókák most még a fészekben vannak, a szülőpárok gondoskodnak róluk, de néhány hét múlva a felnőttek „óvodai csoportba” terelik majd a kicsiket, mert így könnyebb lesz vigyázni rájuk.

Tíz nap alatt tucatnál is több flamingófióka kelt ki a tojásból a Budapesti Állatkertben. A gondozók eddig 14 fiókát számoltak össze, de akadnak további tojások is, amelyekből az elkövetkező napokban bújnak majd ki az apróságok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján legalább 20, esetleg 25 fiókára számítanak az állatkerti szakemberek.

A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) hivatalosan Magyarország madárfajainak a listáján is szerepel, mert kóborló példányokat időről időre megfigyelnek hazánk területén. A faj azonban inkább a mediterrán, szubtrópusi és trópusi vidékeken érzi jól magát, elsősorban Dél-Európában, Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Délnyugat- és Dél-Ázsiában lehet vadon találkozni velük. A flamingók hat faja közül a rózsás flamingó nő a legnagyobbra, neve pedig arra utal, hogy alapszíne jóval halványabb az állatkertekben szintén gyakran látható karibi flamingóénál.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta foglalkoznak rózsás flamingókkal, és kifejezetten sikeresek ezeknek a madaraknak a szaporítása terén. Ennek is köszönhető, hogy Budapesten látható Európa egyik legnagyobb és legjobban szaporodó állatkerti rózsás flamingó kolóniája, amely jelenleg is több mint 130 egyedet számlál, és évente általában két tucat fiókával gyarapszik. A szaporulatból a Budapesti Állatkert rendszeresen juttat más állatkerteknek is.

A flamingók homokból, sárból, iszapból építenek maguknak fészket. A fészek maga egy dombocska, ami némileg egy miniatűr tűzhányóra emlékeztet: a madarak a halom tetején lévő mélyedésbe, „kráterbe” rakják a tojást, ahonnan az nem tud kigurulni. Egy-egy flamingótojás 8-9 cm hosszú, 5 cm széles és 115-140 grammot nyom, súlya tehát egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg. A fiókák nagyjából egyhónapos költési idő után kelnek ki. Mivel fészekaljanként általában csak egy tojás szokott lenni, ezért egy-egy párnak legtöbbször csak egy fiókája van egyszerre. A szaporodás a kolónián belül idényszerűen, időben összehangolva zajlik le, a tojók általában csak néhány órás vagy napos eltéréssel rakják le a maguk tojását, és így a fiókák kikelése is néhány napon belül lezajlik.

Kikelés után a fióka egy darabig nem túl aktív, ki kell hevernie a kibújás okozta megpróbáltatást. Kezdetben a csőre és a lábai is rózsaszínűek, egyhetes-tíznapos koráig azonban a rózsaszín feketére vált. A csőr eleinte még egyenes, így a felnőttekkel ellentétben a fiókák még nem képesek a vízben sodródó apró élőlényeket kiszűrni. Ehelyett a felnőttek egy a begy tájékán termelődő tápláló váladékkal, az úgynevezett begytejjel etetik őket. A harmadik hónap végére aztán már a fiókák csőre is sokat fejlődik, kialakul a jellegzetes görbület, illetve a csőrben lévő szűrő lamellák, és ezután a fiatalok már ugyanazzal a táplálékkal élnek, mint a felnőtt flamingók.

 

Kenyér variációk sokasága az idei Szent István napi Kenyérversenyen

Pillanatképek a Magyar Pékszövetség második fordulós zsűrizésébe bekerült kategória péktermékekről.

 

Rekordszámú pályázat érkezett az idei 13. Szent István napi Kenyérversenyre a Magyar Pékszövetség felhívására. A pályázat szorosan kapcsolódik az augusztus 20-i Nemzeti Ünnephez, a Szent István Naphoz, ahol napvilágot lát a győztes Szent István napi Ország Kenyere, amit akkortól kezdve bárki meg is kóstolhat.

A tizenharmadik alkalommal meghirdetett Szent István napi Kenyérverseny pályázatra a Szent István napi kenyér, az Innovatív kenyér és a Sétálósütemény kategóriákban lehetett nevezni.

A Magyar Pékszövetség második fordulójába bekerült termékek zsűrizésére a már megszokott helyen, Budapesten a Benczúr Hotelben került sor, ahol felsorakoztak azok a versenyben továbbjutó szerencsés kenyérfantáziák, amelyek közül kikerülnek a kategória győztesek.

A bemutatón nem csak különleges látványban volt részünk, de az ízvilágba is belekóstolhattunk, így saját tapasztalatot szereztünk az ízcsodákról.

Ismert az a mondás, hogy egy versenyen nem csak a díjazottak, de minden nevező is nyertes már az indulással, hiszen nem csak a győzelem számít, hanem a felhíváson indulás is.

Íme néhány versenybe jutott péktermék költemény a második fordulóban szereplő termékek közül.

 Pékmester Kedvence, Nagyapám kenyere burgonyával, Dobó kenyere, Vadkovászos kenyér Zabos Mákvirággal, Hegyvidéki Burgonyás kenyér, Soft-kovászos Telemagvas, magvakkal teli vitalitás kenyér rostban gazdagon omega 3 zsírsavval, antioxidánsokkal, E vitaminnal, Jalapenos Cheddar sajtos kovászos kenyér, Pásztor kenyér tönkölyliszttel, Forma fitt Formába tettük, hogy formába hozzon! kenyér, Királyok kenyere Királybúzával, és még sok más. Különleges látványt nyújtott a céklás kenyér a maga vörös színével és elérhető ízével.

A felhívás szerint a három kategóriában, a Szent István-napi kenyér – hagyományos módszerekkel, magyar alapanyagokból, az Innovatív kenyér – új alapanyagokkal és technológiákkal, és a Sétálósütemények induló győzteseit 2024. augusztus 20-i nemzeti ünnepen ismerheti meg a nagyvilág.

Láttuk a zsűri alapos munkáját, ahogy már korábban is megszokhattuk. Gondolatban közelebb kerültünk az augusztus 20-i nemzeti ünnepünkhöz, amelynek Magyarország születésnapja és Szent István király mellett a hagyományosnak  ismert Szent István napi Ország Kenyere is a nap szerves része immár.

Egy terített ünnepi asztal nem maradhat kenyér nélkül. A jó kenyér illata és íze az étkezési szokások szerves része. Lehet bármilyen nagy választék a terítéken, a kenyér a lelke mindennek. Szeretjük a jó kenyeret, és a covid óta egyre többen próbálták ki magukat a házi kenyér elkészítésében. A pékek mindig a kedvenceim közé tartoznak, hiszen a napi kenyerünket ők adják az asztalunkra. A jó kenyér áldás és élet. 

A 13. alkalommal meghirdetett Szent István napi Kenyérverseny felhívása is a mindennapi kenyerünkre hívja fel a figyelmet. Jót tesszük, ha megkedveljük a mindennapi kenyerünket a szó általános és misztikus jelentésében.  A misztikában a kenyér fogalma, az Élet kenyere a szakralitás csúcsa. 

Köszönjük a Magyar Pékszövetségnek és valamennyi nevezőnek a Szent István napi Kenyérverseny életben tartását, amellyel nagyban és sokat hozzátesznek Szent István királyunk ünnepéhez.

A képre kattintva megnyíló képgalériában pillanatképeket láthatunk a Magyar Pékszövetség második fordulós zsűrizésébe bekerült kategória termékekről ás a zsűrizésről.

Már most készülünk az augusztus 20-i nemzetünk ünnepére.

További információ:

www.pekszovetseg.hu

https://www.pekszovetseg.hu/hirek/xiii-szent-istvan-napi-kenyerverseny-felhivasa

Kapcsolódó bejegyzések:

https://kepestukor.blog.hu/2023/06/29/a_magyar_pekszovetseg_megrendezte_a_xii_szent_istvan_napi_kenyerverseny_masodik_dontojenek_a_szakmai?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR3XzrifstdNuqxBtY9KD2ScQnNnsrwgjw4A_x40JY8O8gbppGHhY9JpPiw_aem_NsHrD-ElHarcBmic58-KEQ

https://kepestukor.blog.hu/2022/07/31/a_magyar_pekszovetseg_a_xi_szent_istvan_napi_kenyerverseny_dijazottainak_kihirdetesere_keszul?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTAAAR081z-W4t3MHO7D8nZEtSZ5UARbf3AJjW_fwKe6dQFpB_OnGNPhp3zG_wU_aem_luZidHnkdr65EKP38XVeFw

https://kepestukor.blog.hu/2021/08/07/napvilagra_kerultek_a_szent_istvan_napi_kenyerverseny_es_magyarorszag_tortaja_palyazat_gyoztesei

https://kepestukor.blog.hu/2021/08/16/a_magyar_izek_utcaja_tizenharmadik_alkalommal_izesiti_meg_a_szent_istvan_napi_unnepeket

https://kepestukor.blog.hu/2021/06/08/tizedik_alkalommal_hirdette_meg_a_magyar_pekszovetseg_a_szent_istvan_napi_kenyerversenyt

 

 

 

Duna Fesztivál Bölcskén a Szent András Kastélyban

Egész évben nagyszerű programok vannak a felújított kastély megújult helyszínén.

 

Jobbnál jobb programok sora vár mindenkit Bölcskén a 2. Duna Fesztiválon a Szent András Kastélyban

2024. június 28. péntektől június 30. vasárnapig tart a második alkalommal megrendezett DUNA FESZTIVÁL, amelynek a SZENT ANDRÁS KASTÉLY ad otthont a kellemes környezetben.

Érdemes megismerni ezt a kedves helyet, mert jó példája annak, hogy milyen jó dolgok születnek, ha van hozzá lelkesedés és sok sok ötlet. Amit már tudok róla, elég ahhoz, hogy megkedveljem és ajánlani tudjam.

Aki követi a Szent András Kastély történetét és programjait, igazi közösségi és művészeti világot fedez fel magának, amiben a felüdülés és kikapcsolódás gazdag kulturális élményekkel egészül ki.

Egész évben folyamatosan zajlanak a rendezvények, ami mindig kapcsolódik az adott időszakhoz és az ünnepi szokásokhoz, és mindez nem csak távoli vendégekhez szól, hanem a helyiekhez is.

Ma fedeztem fel a hétvégi Duna Fesztivál rendezvényei közt a Generációk között Papp Gyula 70 életműkoncert című  filmet, ami nagyszerű film a magyar filmvilágban, mert több, mint egy hagyományos koncertfilm a sok közül, mert megérint és bennünk marad a film a vetítés után is, és a szeretet és összetartozás nyelvén szól.

A Generációk között Papp Gyula 70 életműkoncert című  filmet Gerebics Sándor rendezte, akinek a CARTE ROUGE című filmjét háromszor is vetítik a Duna Fesztiválon a Szent András Kastélyban a hétvégén, és nem is először, hiszen már a premier előtt is láthatták az érdeklődők ugyanitt a filmet.

Kellemes Duna Fesztiváli élmények várnak mindenkire, aki ellátogat a hétvégén a Szent András Kastélyba, ha már járt ott, akkor azért, ha még nem, akkor meg azért, mert felfedez egy jó helyet, ahol jól érezheti magát.

 Fotók forrása: Edit Belasics, Sándor Gerebics és a Szent András Kastély Facebook oldala

További részletek a honlapon és a közösségi oldalon.

https://www.facebook.com/szentandraskastely

https://szentandraskastely.hu/

https://www.facebook.com/events/1337920890166051/?acontext=%7B%22event_action_history%22%3A[]%7D

https://www.facebook.com/edit.belasics/posts/pfbid0nYJJM9FZpcug9aacj277iysyTektmiXFzgBmzCcYrNNH7uLhLHcyLXgLQD7F1cTUl?rdid=344PwGMKAVx9SEg7



 

Szépséges nyári nap a Lepkeházban a budapesti Állatkertben

Színpompás lepkék, csodaszép virágok, békés környezetben kellemes program a nyári hőségben.

Klasszikus nyári nap a Lepkeházban az Állatkertben

Klasszikus nyári program a nagy nyári hőségben az árnyat adó lombok között, vízcsobogások közepette madarak éneke és egyéb állatfajták közötti állathangok mellett a természet szépségében egy kellemes séta a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Életre szóló élmény, ahol mindenki jó érzi magát, legyen az gyermek vagy  felnőtt, családi vagy közösségi program, biztos, hogy az élet szebbik oldalát választja, aki ellátogat budapesti Állatkertbe, ahol rengeteg újdonságot fedezhetünk fel akár a kedvenceink, akár a többi állatok és virágok között a népszerű helyszínen. Nyáron különösen életre kelnek az állatlakók, és sok érdekes pillanatnak lehetünk részesei, ha jól megfigyeljük őket.

Ez a nyár más, mint máskor. Sok napsütés mellett sok a csapadék is, és ilyenkor a természet is új életre kel. A sok száraz nyár után végre pompázik minden.

A Fővárosi Állat- és Növénykert ikonná vált Budapesten és népszerűsége messziről vonzza a látogatókat, hiszen izgalmas megcsodálni az éppen most született jövevényeket, mint a rózsaszín flamingóknál, ahol olyan nagy élet folyik, hogy ilyennel magyar ember csak itt találkozhat, miközben részesei lehetünk a flamingók táncának és annak a sok flamingó fiókának az első lépéseinek, akik még nemrég bújtak el a tojásokból, de már most irtó muris változatosságban mutatkoznak a nagyok között. 

Ha nyár, akkor irány a Lepkeház, ahol a színpompás trópusi lepkék között elfeledkezhetünk magunkról, és láthatjuk, milyen csodás lepkefajták sokaságát találjuk a szép virágokkal teli környezetben. Itt megtanulunk csöndben lenni és átadni magunkat a természet szépségének, és ha sikerül egy jó felvételt is készíteni, igazán jól eső érzés vesz körül.

„Tizennyolc trópusi lepkefaj több száz egyedét csodálhatja meg a közönség. Igazi trópusi lepkevarázs várja a Budapesti Állatkert látogatóit: megkezdődött ugyanis a Lepkekert idei szezonja. Most 18 színpompás trópusi lepkefaj több száz egyede látható itt, akik közé be is sétálhatnak a látogatók, mintha egy lepkékkel teli trópusi erdőben járnának. A lepkék mellett a Lepkekert növényeit, köztük a különféle broméliákat, orchideákat is érdemes megcsodálni.

A 240 négyzetméter alapterületű bemutatóhely 1200 köbméternyi légterében 18 különböző trópusi lepkefaj több száz egyedét lehet megcsodálni. Méghozzá úgy, hogy be is lehet sétálni a lepkék közé, így a közönség lényegében egy térben mozoghat velük.

A Lepkekert, mint szezonális látnivaló 2000 óta létezik az Állatkertben, bár a helyszín az idők során kétszer is változott. Jelenlegi helyére, a Pálmaház, az óriásvidrák és a prérikutyák kifutója, illetve a sörényes hangyász kifutó által határolt területre 2014-ben került. A bemutatóhely általában nyár elejétől kora őszig látogatható, de ha az időjárás megengedi, már május végén megnyitják. Így van ez az az idei évben is.

A bemutatott lepkefajok mindegyike Közép- és Dél-Amerikai trópusi élőhelyein őshonos. Az állatok bebábozódott állapotban érkeznek egy Costa Ricában működő lepkeszaporító farmról. A bábokat a Lepkekert közepén lévő, üvegfalú bábszekrényben helyezik el, így a közönség egy kis szerencsével magát a kikelést is megfigyelheti. Amíg a bebábozódás előtt, hernyó állapotban elsősorban levelekkel táplálkoznak, az imágók, azaz a bábból kikelt kifejlett lepkék az energiában gazdag, édes táplálékot kedvelik, mert erre van szükségük az aktív repüléshez. Jellegzetes pödörnyelvükkel az etetőtálakba kitett gyümölcsök, félbevágott banán és narancs nedvét szívogatják, illetve szívesen járnak rá a fiolákban kihelyezett mesterséges nektárra is. Étlapjukon emellett természetesen nektár is szerepel, ugyanis az Állatkert kertészei számos olyan, nektárt bőven adó növényt telepítettek a Lepkekertbe, amelyeket a lepkék a természetben is látogatnak.

A Lepkekert a színpompás trópusi lepkék mellett a változatos növényzet miatt is érdemes a közönség figyelmére. A lepkéknek nektárforrásként szolgáló, de a szemnek is szép látványt nyújtó sétányrózsák és csillagcsokrok mellett broméliák és orchideák teszik teljessé a varázslatos trópusi élményt.” - adta közzé a Fővárosi Állat- és Növénykert.

„Az Állatkertben tartotta programját az idén 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely szervezet a  Budapesti Állatkert kezdettől fogva együttműködik, hiszen már az egyesület megalakulásának helyszíne is az Állatkert, az akkori Barlangmozi nagyterme volt. A fél évszázada tartó közös munka számos területre, így a madármentésre és az ismeretterjesztésre is kiterjed.

Ez az együttműködés az apropója az 50 éve közösen a természet szolgálatában című programnak, amelyre május 25-én, szombaton került sor az Állatkertben. A Kisszikla Barlangtermében két előadásra is sor került, az egyiket Az MME első 50 éve – a Barlang mozitól a kerecsensólyomig címmel  dr. Halmos Gergő, az MME ügyvezető igazgatója, a másikat pedig Az Állatkert madár- és természetvédelmi tevékenysége: a parlagi sastól a rákosi viperáig címmel dr. Sós Endre, az Állatkert állategészségügyi és természetvédelmi igazgatója tartotta  Az előadásokat Haraszthy László Az MME 50 éve című könyvének könyvbemutatója követte." - olvashattuk a Fővárosi Állat- és Növénykert.közleményében. 

Íme két program a sok közül, de az egész évben nyitva tartó Budapesti Állatkertben folyamatosan követik egymást a jobbnál jobb rendezvények és történetek.

A fotóra kattintva megnyíló fotógalériában egy kis ízelítőt láthatunk, de ahogy mondani szoktam, a személyes élmények mindig mélyebb benyomásokkal gazdagítanak. 

A Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján és közösségi oldalán folyamatosan követhetjük a legfrissebb aktualitásokat. 

Jó szórakozást és kellemes kikapcsolódást  a Budapesti Állatkertben.

 Színpompás lepkék, csodaszép virágok, békés környezetben kellemes program a nyári hőségben.

 

Az egész ország szurkolt a labdarúgó Európa-bajnokságon Varga Barnabásnak, aki a Várkert Bazár szabadtéri kiállításán is ott van a tablófotón

Nézőrekordot döntött a Magyarország-Skócia gól öröme, győzött az összefogás.

Ahogy már korábban beszámoltunk, a Budavári Palotanegyedben is miden a fociról szól, legyen az foci kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, a Budai Vár területén és a Várkert Bazár szabadtéri oldalán. 

A szépséges Duna partján a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpán a színes szabadtéri tárlaton a magyar játékosok fotóival is találkozhatunk, köztük többek között 

Varga Barnabás, Szoboszlai Dominik, és Marco Rossi szövetségi kapitány.

Varga Barnabás kapura fejel a Várkert Bazár szabadtéri foci kiállításának tablóján a 2023. október 14-i Budapest, Magyarország-Szerbia EB-selejtező mérkőzésen Török Attila fotóján – Nemzeti Sport

Marco Rossi szövetségi kapitány 2021. június 4-én, Budapesten, a Magyarország-Ciprus felkészülési mérkőzésén látható Árva Károly felvételén – Nemzeti Sport"

A Nemzeti Sport és a Várkert Bazár  jóvoltából az Öntőház udvara szurkolói táborrá alakult, ahol élőben lehet követni és szurkolni a foci EB idején a mérkőzéseket az élő közvetítéseken.

Szurkoljunk együtt a magyar csapatért!

FOCI-EB 2024
Magyarország : Skócia 1 : 0
Köszönjük Csoboth Kevin!!
Jobbulást, Varga Barnabás!
Hajrá magyarok!

Korábbi beszámoló:

https://kepestukor.blog.hu/2024/06/21/minden_idok_focija_kiallitas_az_orszagos_szechenyi_konyvtarban_es_a_varkert_bazarban_a_nemetorszagi_

 

Minden idők focija címmel nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban és a Várkert Bazárban a németországi labdarúgó Európa-bajnokság alkalmából

Minden meccsnapon SZURKOLJ VELÜNK! - a Nemzeti Sport és a Várkert Bazár szurkolói teraszán az Öntőház udvaron

 

A Budavári Palotanegyedben mindig kapcsolódnak a kulturális ajánlatok az aktuális időszakhoz. Így van ez most is. Szurkoló terasszá alakult a Nemzeti Sport és a Várkert Bazár  jóvoltából az Öntőház udvara, ahol folyamatosan lehet szurkolni a foci EB élő közvetítésein a természet lágy ölén a Duna partján a Várkert Bazár kellemes napos oldalán. 

Mindemellett a focilázhoz leginkább kapcsolódó kiállítások is nyíltak Minden idők focija címmel az Országos Széchényi Könyvtárban és a Várkert Bazár szabadtéri oldalán a németországi labdarúgó Európa-bajnokság ideje alatt.

Kellemes kikapcsolódásban és izgalmas szurkolásban lehet elmerülni a foci világában követve az aktuális mérkőzéseket, séta közben a népszerű focisztárokat  felsorakoztató szabadtéri tárlaton és a focitörténeteket felidéző kiállításon az az Országos Széchényi Könyvtárban,

Foci itt, foci ott, foci mindenütt a foci EB alatt a Budavári Palotanegyedben a Várkert Bazárban számtalan kísérőprogrammal. Érdemes böngészni a kapcsolódó honlapokat és elindulni a helyszínekre, ahol igazi fociélményekkel gazdagodhatunk.

A fotóra kattintva megnyíló képgalériában a nyitónap fotóit láthatjuk.

Minden meccsnapon SZURKOLJ VELÜNK!

2024. június 15. - július 14..

 Helyszín: a Nemzeti Sport és a Várkert Bazár szurkolói terasza az Öntőház udvaron

„Kell egy csapat” Sándor Pál: Régi idők focija

„Minden idők focija” Futball- és kultúrtörténeti időszaki kiállítás nyílt az Országos Széchényi Könyvtárban és a Várkert Bazárban a németországi labdarúgó Európa-bajnokság rajtja alkalmából.

„Minden idők focija” - új időszaki kiállítás az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében

2024. június 15-étől július 14-éig, keddtől szombatig 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Útban a szurkolói teraszhoz, a Glorietthez vezető rámpán látható a „Minden idők focija” szabadtéri tárlat.

A Szurkolói teraszon a Várkert Bazár Öntőház udvarán.élő közvetítésben lehet követni az aktuális mérkőzéseket kellemes környezetben a szurkolókkal közösen.

Minden idők focija - új időszaki kiállítás

Helyszín: Az Országos Széchényi Könyvtár díszterme

A tárlat 2024. június 15-étől július 14-éig,

keddtől szombatig 10 és 18 óra között tekinthető meg.

Budapesten a németországi labdarúgó Európa-bajnokság rajtja alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzeti Sport, a Várkapitányság és Az Egészséges Nemzet Mindannyiunk Közös Ügye Alapítvány együttműködésében a 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságot kísérő programsorozat részeként

Köszöntőt mondott Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.

Beszédet mondott Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és

Papp Gábor, a Várkapitányság turisztikai- és rendezvényigazgatója

Az esemény moderálta Csisztu Zsuzsa, a Nemzeti Sport főmunkatársa.

Szurkoljunk együtt!

 

Mint csillag az égen, annyi program vár a Múzeumok Éjszakáján, amikor minden életre kel...

Esztergom és Székesfehérvár kiemelt helyet kapott az idei rendezvénysorozaton

 

 dsc00041_23.JPG

2024. június 22. szombat éjszaka, amikor minden életre kel... a Múzeumok Éjszakáján

Számos program, számos helyszínen

Szent Iván éjjeléhez legközelebb eső szombaton, 2024. június 22-én immár 22. alkalommal kerül megrendezésre az évek óta nagy sikerrel futó Múzeumok Éjszakája programsorozat, amely nem csak nagykorúvá érett hazánkban, hanem népszerűsége is töretlenül az élen jár, ahogy a fáma is igazolja azt. Ilyenkor látványosan beigazolódik, hogy nagy igény van a kulturális kalandokra.

Közel 450 intézmény mintegy 2500 programmal remekel az egyik legnagyobb és legnépszerűbb kulturális kavalkádon, amelyre minden évben hatalmas az érdeklődés. Mondhatjuk, hogy csak egy karszalaggal mindenhova eljuthatunk, amit kinézünk magunknak a gazdag program kínálatából. Érdemes szemezgetni a több ezer programból és a több száz helyszínből, mert biztosan találunk sok felfedezni való kulturális eseményt, ami az éjszakai fényekben különleges megvilágítást és kalandok sorát rejti magában. 

Nosza hát, rajtra fel, itt az idő megtervezni a Múzeumok Éjszakáját személyre szabottan érdeklődésünk szerint, hiszen hasonlíthatjuk ezt az éjszakát egy nagy utazáshoz, amelyre megtervezzük a sok lehetőség és kínálat közül, melyik helyszínt keressük fel a sok közül, ami belefér az éjszakába, hiszen egész világ nem a mi birtokunk, és akkor leszünk elégedettek magunkkal, ha a célul kitűzött tervekkel a zsebünkben meg is valósítjuk. Mindeközben jóleső érzéssel fejezhetjük be az egész éjszakás kalandot, amely már az előző nappali órákban elkezdődik ás számos meglepetést rejt magában. 

"Gólpassz" az idei rendezvény tematikája, mi is lehet más a labdarúgó EB idején,  de a főszerep idén is a kultúra, melynek gazdagsága szemmel jól látható, jó nagyot lubickolhatunk a tengernyi programkavalkádban.

Bővebben érdemes böngészni már most a https://muzej.hu/ oldalon, vagy egyszerűen csak végig látogatjuk kedvenc helyeinket, ahol már most otthon érezzük magunkat. 

Az ország legnagyobb és legnépszerűbb kulturális rendezvényének részleteiről Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese 2024. június 12-én, szerdán adott tájékoztatót a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban (1033 Budapest, Korona tér 1.), ahol felszólalt még: Csőre Gábor, Jászai Mari-díjas magyar színművész, a Múzeumok Éjszakája nagykövete és arca, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere, Hernádi Ádám, Esztergom polgármesterének képviselője és a helyszín házigazdája, Dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója.

A korai beharangozón hallottakból már kiérződött, hogy a siker idén is szuper biztosnak tudható. A képgaléria fotói a beharangozón készültek, de a programok sokaságával már tele van az internet, a facebook, de még az e-mail fiókok is, és ez így van jól, mert a kultúra nemcsak kiemel de fel is emel a hétköznapokból.

A képgaléria nyitóképén Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere és a beharangozó házigazdája, Dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója látható. A további fotók a képre kattintva megnyíló fotógalériában nézhetők meg.

Részletes program: 

https://muzej.hu/

Több, mint 400 helyszínem több ezer program országszerte...

2024. június 22. szombat Múzeumok Éjszakája

Olyan jól hangzik, hogy a Múzeumoknak is van éjszakája, ami megszólít és hívogat.

Aki már ismeri, annak azért, aki még nem ismeri, annak azért is érdemes bekukkantani ebbe a különleges világba, ahol a múzeumok úgy csillognak, mint a csillagok az éjben.

Szarvas István az Olimpikonok válaszoltak című interjúkötetét dedikálta a Ünnepi Könyvhéten

Pillanatképek az Ünnepi Könyvhétről vasárnap délután.

 

Szarvas István számos interjúkötetet írt már, de a további tervekben sincs hiány.

Lelkesedése, kitartása, interjúinak száma határtalan, Ahány kérdezett, annyi történet, mind emberi oldalról megközelítve. Minden ember titok. Szarvas István ezeket a titkokat nyitogatja, és a kérdezettek válaszolnak. Ez is egy személyre szabott adottság és művészet, megtalálni az utat, a hangot egy másik emberhez. Szarvas István interjú sorozataiból tanulhatunk, hogyan találjuk meg az utat két ember között.

Egy interjúkötetet tart Ön a kezében. Az interjú szubjektív műfaj – még ha a kérdező igyekszik is némi objektivitást csempészni a kérdezz-felelekbe...”  -  Szarvas István

Interjúalanyok voltak többek között Buzánszky Jenő, Dr. Csisztu Zsuzsa, Janics Natasa, Krizsán Edith, Polgár Judit, Polgár Zsuzsa, Dr. Szabó Tünde, Szilágyi Áron és még sokan mások.

A Párizsi Olimpia évében igen aktuális téma, gratulálok. A szerző dedikálásán részt vett Krizsán Edith nemzetközi sakkmester, akivel a kötetben olvashatjuk Szarvas István interjúját. Barátok, ismerősök, kutyusgazda, és érdeklődők szép számmal vették körül a dedikálás alatt a szerzőt, aki vendéglátással kedveskedett a megjelenteknek. 

Itt most az alábbiakban betekintést nyerhetünk a szerző írói credójába is.. Tanulságos, ötletes. További sok interjút kívánunk új  kötetekbe illesztve.

"Szarvas István "Őszintén az interjú készítésről" című könyve egy alapos és tájékoztató útmutató az interjúkészítés művészetéhez, amely a szerző saját tapasztalatain és a Hetedhéthatár szerkesztőségében szerzett évek során felhalmozott tudásán alapul. A könyv nem csupán az interjúkészítés technikai aspektusait tárgyalja, hanem a mélyebb emberi kapcsolatokra és az interjúalanyokkal való őszinte kommunikációra is kiterjedhttps://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=74746.

Szarvas István megosztja olvasóival azokat a stratégiákat és módszereket, amelyeket az évek során sikeresen alkalmazott, hogy értékes és tartalmas interjúkat készítsen. A könyv részletesen bemutatja, hogyan lehet felkészülni egy interjúra, hogyan kell megfelelő kérdéseket feltenni, és hogyan lehet a legtöbbet kihozni az interjúalanyokból, miközben tiszteletben tartják azok személyiségét és magánéletét

https://www.facebook.com/hethatar/posts/5462553847098457/.

Az "Őszintén az interjú készítésről" nem csak újságíróknak és kommunikációs szakembereknek nyújt értékes betekintést, hanem mindenki számára hasznos olvasmány, aki szeretne jobban megérteni az interjúkészítés folyamatát és az emberi interakciók bonyolultságát. Szarvas István könyve segít felismerni, hogy az interjúkészítés nem csupán egy szakmai készség, hanem egy olyan képesség is, amely lehetővé teszi számunkra, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki másokkal, és őszinte beszélgetéseket folytassunk velük.

Összességében Szarvas István műve egy átfogó és inspiráló forrás, amely nem csak elméleti tudást ad át, hanem gyakorlati tanácsokkal is ellátja az olvasót, hogy sikeres és emlékezetes interjúkat készíthessen. A könyv méltán válik az interjúkészítés témájában referenciaként szolgáló művévé.

https://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=74746
https://www.facebook.com/hethatar/posts/5462553847098457/

Szarvas István "Kérdeztem, válaszoltak VII." kötetének recenziója

Szarvas István "Kérdeztem, válaszoltak" sorozatának legújabb, VII. kötete méltán tarthat számot az olvasók figyelmére. A kötet interjúi mélyrehatóan és sokrétűen mutatják be a különböző területeken tevékenykedő személyiségeket, akiknek gondolatai, életútja és szakmai tapasztalatai nemcsak informatívak, hanem inspirálóak is.

A könyvben található beszélgetések Szarvas István alapos felkészültségét és éleslátását tükrözik. Kérdései távol állnak a közhelyektől, így a válaszadók is őszintébben, nyitottabban fejtik ki nézeteiket, ami frissességet és valódiságot kölcsönöz az interjúknakhttps://www.magyarszo.rs/kultura/irodalom/a.309253/Jo-kerdesek-tartalmas-valaszok. A kötet olyan interjúalanyokkal is foglalkozik, mint például Miklenovics Aranka versmondó, akinek személyes történetei és gondolatai különleges betekintést nyújtanak az olvasónak.

Az interjúk során Szarvas István nemcsak a személyes és szakmai eredményekre koncentrál, hanem az interjúalanyok emberi oldalát is megmutatja, kiemelve jellemvonásaikat, örömeiket és jövőképüket. Ezáltal a kötet nem csupán egy interjúsorozat, hanem egy olyan mű, amely a közéleti szereplők mélyebb megismerésére is lehetőséget adhttps://www.magyarszo.rs/kultura/irodalom/a.309253/Jo-kerdesek-tartalmas-valaszok.

Összességében a "Kérdeztem, válaszoltak VII." kötet egy kiváló olvasmány mindazok számára, akik szeretnének betekintést nyerni a magyar közélet, kultúra és tudomány jeles képviselőinek gondolatvilágába. Szarvas István munkája hozzájárul a párbeszéd és a tudás átadásának fontosságához, és emlékeztet minket arra, hogy a jó kérdések és tartalmas válaszok révén közelebb kerülhetünk egymáshoz és a világhoz, amelyben élünk."

 

 

 

 

 

 

A londoni Victoria and Albert Museum „Dívák & Ikonok” kiállítása Budapesten a Magyar Zene Házában vendégszerepel

A nemzetközi utazó kiállítás ikonikus világsztárokat és dívákat vonultat fel az ikonikus helyszínen.

 

Dívák & Ikonok Kiállítás – Világsztárok a Magyar Zene Házában

Adele, Björk, Marton Éva, Cher, Maria Callas, Koncz Zsuzsa, Madonna, Edith Piaf, Rihanna, Karády Katalin, Britney Spears, Rúzsa Magdi, Whitney Houston, Tina Tuner, Amy Winehouse és még sokan mások. Eredeti fellépőruhák, személyes tárgyak és történetek az új kiállításon.

Nagy várakozás után a számos hazai és nemzetközi világsztárokat megidéző tárlat nyílt Budapesten a sokak által kedvelt ikonikus helyszínen, a Magyar Zene Házában a Városligetben.

Megtanultam, hogyan kell harcolni. Soha nem féltem senkitől. Rettenthetetlen vagyok.” Lata Mangeshkar

Soha ne hagyd, hogy bárki a világon azt mondja neked, hogy nem lehetsz pontosan az, aki vagy.” Lady Gaga

Csillag születik

Kivételes tehetség, elhivatottság, tökéletességre való törekvés mellett egy dívának kreatív csapatok támogatására is szüksége van, akik az elragadó személyiségeket láthatóvá és elérhetővé és maradandóvá tesznek, miközben a dívák a ragyogó jelenségükkel egyfajta vágyálmokat és életérzéseket is megtestesítenek. A dívák igazi mércéje az általuk kiváltott hatás, főleg annak a befolyásolása és hatása a gondolkodásra és az életvitelre. Az ilyen csillagok inspirálják közben a következő dívákat, miközben művészi megjelenésük mások mellett önmagukra is kihat. Megszületnek a csillagok, akiknek rajongó tábora egyre csak népesül, miközben befolyásuk és hatásuk kiállja az idő próbáját.

Egyedül

Dívaként a karrier csúcsán a rajongással körülvett állapot közben kijut a magány is, miközben egy bravúros csapat építi az imázst, a hírnév kötelez és hatalmas feszültséggel jár, ami befolyásolja a szereplést és a magánéletet., de mindezt átírja a rajongásig szaladó művészeket körülvevő szimbolikus szeretet. Igazi dívának és ikonnak erre a világra születni kell.

Edith Piaf egy 1955-ben készült felvételen látható egy kiállított fotón párizsi lakásában, miközben a híres énekesnő fellépő ruhája is ott van a tárlaton. Edith Piaf egykori lakása Párizsban előzetes egyeztetéssel ma is látogatható.

Fellépő ruhák, személyes tárgyak jellemző fotók és kapcsolódó elemek sokasága tekinthető meg a szeptember közepéig élvezhető tárlaton, miközben történeteket is megismerhetünk a nagy díválról és ikonikus személyiségeket felvonultató gazdag és nagy érdeklődésre számító kiállításon. A kiállított tárgyak mellett a népszerű dívák és ikonok lényegi idézetei is megtalálhatók és olvashatók.

Szerintem a nők szabadságra vágynak. Azt akarják, hogy hatalmat kapjanak. Reményt akarnak. Mindazt akarják,  amit én is akarok.” Rihanna

A népszerű világsztárok egész nagy korszakát mutatja be a tárlat, akik akár a múltból, akár a jelenben, de beírták magukat a legismertebb művészek közé. Utazó kiállítás révén a Dívák & Ikonok kiállítás London után Budapesten látható a Magyar Zene Házában, ahonnan tovább indul 2024. szeptember közepe után a következő helyszínre, de a magyar bemutatkozás alatt nagy valószínűséggel sokakat fog bevonzani a megnyitása óta töretlen népszerűségnek örvendő Zene Házába.

Szeretek rendezni, mert úgy vélem, hogy egy nő intuitív módon sok olyan érzelmet képes kifejezni, amelyeket ritkán láthatók a vásznon.” Lois Weber

Érdekes belelátni a híressé vált dívák és ikonikus személyiségek világába, történeteibe, személyes tárgyaikon és felvételeken közel jutni hozzájuk, miközben a  gondolataikat is megismerhetjük a megidézett szólásaikon keresztül. 

2024. május 18-tól látható a londoni Dívák & Ikonok utazókiállítás a Magyar Zene Házában egészen szeptember közepéig. Kellemes helyen kedvező körülmények között ismerkedhetünk meg a népszerű dívák és ikonok világával, ami először látható ily módon ilyen formában ilyen gazdagon. 

Soha ennyi nemzetközi és magyar sztárt bemutató tárlat nem volt még itthon így együtt látható.

London után először Budapesten a Dívák & Ikonok kiállítás.

VIDEÓ – Dívák & Ikonok Kiállítás trailer: https://youtu.be/o23KXA5dOHo

Dívák & Ikonok kiállítás

Magyar Zene Háza

Kreatív hangtér

2024. május 18. és  szeptember 15. között látogatható.

Budapest, Városliget

A képgalériában szereplő fotók a megnyitó napján készültek a zárt ünnepségen és a tárlaton, amelyeken keresztül mindenkinek szól a meghívás a tárlat megtekintésére.

A Díva ott él benned. Higgy magadban.

2024. szeptember 10-i új közlemény!

Tovább marad a Dívák & Ikonok kiállítás Magyar Zene Házában a nagy érdeklődés miatt.

2024. szeptember 29-ig hosszabbították meg a népszerű kiállítást.

Százezrek érkeztek Csíksomlyóra Pünkösd ünnepén a lelki megújulás reményében

„Újuljatok meg!” – hirdette a csíksomlyói fogadalmi búcsú idei jelmondata.

 

Áldott Pünkösd, jöjj el!

Elérkezett Pünkösd szent ünnepe és százezrek zarándokoltak Csíksomlyóra a közös ünnepi pünkösdi szentmisére. Pünkösd ünnepe a Szentlélek eljövetele és az Egyház születésnapja, amikor az apostolok elhagyva korábbi félelmüket a Szentlélek erejével megtelve hirdetni kezdték az Evangéliumot és szeretettel voltak egymás iránt. Erről a szeretetről ismerték meg egymást a Krisztushoz tartozásban. Nem volt többé bennük félelem, és életük árán is kitartottak a hitben, a szeretetben, a reményben és Krisztus tanításában, így lett a keresztények vére az Egyház magvetése.

Kis Szent Teréz imája egyik legszebb megfogalmazása annak a vallomásnak, ahogy magában hordozta a szent misszióját az egyház kebelén.

Anyámnak, az egyháznak szívében szeretet leszek. Legfőbb óhajom, hogy Téged szeresselek, hogy Téged szeresselek mindhalálig!” Kis Szent Teréz imája

https://www.youtube.com/watch?v=09XX6oBCBIw

A Bibliában így olvashatunk az Apostolok Cselekedetei 2. fejezetében a Szentlélek eljöveteléről: 

A Szentlélek eljövetele.

2. 1 Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. 2 Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek.

… ez az, amiről Joel próféta szólt: 17A végső napokban – mondja Isten – kiárasztok Lelkemből minden testre. Fiaitok és lányaitok prófétálni fognak, az ifjak látomásokat látnak, az öregek álmokat álmodnak. 18 Még szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom Lelkemet ezekben a napokban, és prófétálni fognak. 19 Csodákat teszek fenn az égben, és jeleket adok lenn a földön: vért, tüzet és gomolygó füstöt. 20 A nap elsötétül, a hold vérbe borul, mielőtt eljön az Úrnak nagy és nyilvánvaló napja. 21 Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.”

Szent István Társulati Biblia Apostolok Cselekedetei 2. fejezet

Higgy, álmodj, szeress, és soha ne add fel a reményt!” hallottuk Ferenc pápa szavait. „Soha ne add fel a reményt! Mindenki, akiben több a remény, mint az emlék, az fiatal marad egészen a haláláig. Higgy, álmodj, szeress!” - mondta Varga László megyéspüspök Homokkomáromban a Pünkösd előtti ünnepi püspöki szentmisén. Ezek a buzdítások jól kapcsolódnak az ünnephez.

 Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=BybWrbycrVU

Soha ne add fel a reményt!” – Püspöki szentmise Homokkomáromban. Kaposvári Egyházmegyei Stúdió. 2024. máj. 14. Varga László megyéspüspök, Homokkomárom

Megpróbálunk minden évben ide eljönni, ahogy ezt a lehetőség megengedi. Feltöltődést és boldogságot okoz az ittlétünk. Azt kérjük a Szűz Máriától, hogy békét hozzon és egyetértést a világon. Ezt jelenti számunkra Csíksomlyó.” Szakács Pap István Szászrégen

Forrás: Maszol

https://www.youtube.com/watch?v=l2n2flV_EL0

 Áldott Pünkösd, jöjj el!

Áldott pünkösdi ünnepet!

 

 

Napsütésben nyílt meg a 31. Szent István Könyvhét a Ferenciek terén és egészen péntekig várja az érdeklődőket

Sok jó könyv, sok találkozás, sok mosoly, sok kedves ismerős dedikálásokkal egy jó helyen!

 

2024. május 13-án, hétfőn, Fatima emléknapján 31. alkalommal nyílt meg Budapesten a Szent István Könyvhét.

Az ünnepélyes megnyitóra a Szent István Társulat Székházában, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Szent II. János Pál Pápáról elnevezett szép dísztermében került sor immár hagyományosan, ahol átadták az idei Stephanus díjakat irodalmi kategóriában Lackfi János költő, író, műfordítónak és teológiai kategóriában P. Barsi Balázs ferences szerzetes, teológus atyának.

A képgalériában látható fotók a 31. Szent István Könyvhét ünnepi megnyitóján és a Ferenciek terén készültek,  készültek, ahol 29 keresztény könyvkiadó várja az olvasókat több ezer kiadvánnyal, árkedvezménnyel, szerzőkkel, dedikálásokkal és könyvbemutatókkal.

További részletek és programok találhatók a Szent István Könyvhétről az alábbi hivatalos oldalakon, de legjobb személyesen ellátogatni 2024. május 13. hétfő és május 17. péntek között a Ferenciek terére, ahol mindenki személyes élményeket kaphat, életre szóló lelki bölcsességeket olvashat és rátalálhat a lelki igényének a legjobban megfelelő olvasmányokra. Minden évben sok az újdonság, és nagyszerű alkalom a testi lelki feltöltődésre, hiszen amikor a lelkünkkel is törődünk, és rendben vagyunk önmagunkkal, és lelkileg erősek vagyunk, befolyásolhatjuk környezetünket, ha szeretnénk, hogy egy kicsit jobb legyen ez a világ.

„A könyvek »ránk találnak«. Hogy milyen úton, az egy csoda, de mégis mindig akkor, amikor szükségünk van rá.” (Barsi Balázs)

https://szentistvankonyvhet.hu

https://szentistvankonyvhet.hu/programok/

https://szentistvankonyvhet.hu/kiadok/

https://szentistvankonyvhet.hu/stephanus-dij/

 

„Vagyok és leszek Neked” Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán történetét idézik meg ma este Bölcskén a Szent András Kastélyban

Különleges élményekben lehet része annak, aki ellátogat Európa közepébe, Bölcskére

 

„Vagyok és leszek Neked”

Szeretni egyszer bolondulásig

Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán

16 év megidézett története

Epizódok a legendás pár szenvedélyes kapcsolatából, levelezésük és visszaemlékezések alapján

Dráma egy felvonásban

Írta: Vészabó Noémi

Rendezte: Pánovics Rajmund

Szereplők: Farkas Viktória és Szalóczy Pál

Időpont: 2024. május 12. vasárnap 19:00 óra

Helyszín: Szent András Kastély

Bölcske Szent András puszta 10. 7025

 További részletek hamarosan ...

A program és a hely magáért beszél, de hamarosan még többet megtudhatunk első forrásból a hely életéről, mely távolságában is egészen közel van és bemutatja, hogy lesz egy álomból valóság.

Bővebben olvashatunk a helyről a Szent András Kastély közösségi oldalán és a saját honlapján. 

https://www.facebook.com/szentandraskastely

Szent András Kastély

A fotók a Szent András Kastély közösségi oldaláról, a Bajor Gizi Színészmúzeum „Embernek röpülni boldogság” című Latinovits Zoltán kiállításáról és az „Amit még nem láttatok… Keleti Éva” című kiállításból származnak, köszönet értük Keleti Évának, a Színészmúzeumnak és az MTVA  Aranytíz Kultúrházban megrendezett kiállítása szervezőinek.

Következhet a Szent András Kastély felfedezése élőben, miközben tartalmas kulturális eseményeknek is részesei lehetünk. 

 meghivo_6.jpg

A CARTE ROUGE filmet Erdélyben is láthatták a Magyar Film Napja eseménysorozatában

Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen közönségtalálkozós filmbemutatót tartottak.

A Magyar Film Napján az összetartozás filmjéről, a CARTE ROUGE című új magyar történelmi dokumentum-játékfilmről is szóltak a hírek Székelyudvarhelyen

Gerebics Sándor rendező-producer új magyar filmjét Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen mutatták be Erdélyben.

A székelyudvarhelyi Művelődési Ház az elmúlt időszakban sokszor vállalta magára a mozi és a mozis szerepét is, ezért örömmel vállaltuk a felkérést, hogy a székelyudvarhelyi partnerei legyünk a Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Csíki Mozi által szervezett a Magyar Film Napja eseménysorozatnak. Hétfőn este újra mozivá alakult a koncertterem és a Carte Rouge Térképpel és érvekkel című filmet nézhette meg az udvarhelyi közönség.

🎞Köszönjük a Carte Rouge alkotócsapatának, hogy nemcsak, hogy megtisztelték jelenlétükkel és meglepetés előadásukkal a film székelyudvarhelyi bemutatóját, és a közönségnek, hogy gondolataikkal gazdagították a filmet követő közönségtalálkozót.” - olvashattuk 2024. április 30-án, a Magyar Film Napján a híreket a Székelyudvarhely Művelődési Ház közösségi oldalán sok fotóval illusztrálva a CARTE ROUGE című új magyar dokumentum-játékfilm kedvező fogadtatását.

Forrás:

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid027jZDLCxsAs4ycRbPNubCrGiep8a2HS4ogks7BVk9FgmtMgvY7eKX3kSavFhUg7bEl&id=100069539463320


A Magyar Film Napját ünnepeljük mi is a Művelődési Házban. Hétfőn, április 29-én este 18 órától vetítjük a Carte Rouge - Térképpel és érvekkel című filmet, amely a trianoni békeszerződés körüli eseményeket dolgozza fel.

🎞"Nem hősöket, hanem igaz embereket akartunk közelebb hozni a mai kor közönségéhez. Meggyőződésünk szerint a történelmi filmek a balladák szerepét átvéve segíthetnek a múltbeli traumák társadalmi feldolgozásában." - vallják a film készítői.” - adta hírül előzetesen Székelyudvarhely Művelődési Ház közösségi oldala.

Forrás:

https://www.facebook.com/photo/?fbid=743491064645536&set=a.486481447013167

Április utolsó hétvégéjén a magyar filmeké lesz a főszerep a Csíki Moziban. Április 26–28. között a magyar film napja keretében olyan filmeket láthatnak a csíkszeredaiak, melyek a terjesztési hálózatokon keresztül nagy valószínűséggel nem jutnának el a moziba.
A premier alkotásnak számító Carte Rouge – Vörös térkép, illetve a Legendárium 2. évadának öt új része mellett vászonra kerül a Magyarázat mindenre, a Látom, amit látsz és a Mesterjátszma című film. Az idei Magyar Film Napján debütál a Magyar Filmklub is, melynek keretében minden hónapban egy régi magyar klasszikus filmet mutatnak be, az elmúlt 100 év mozitermésének legjavából. „Igény van arra, hogy a blockbusterek mellett ínyencségeknek számító filmcsemegéket is vetítsünk a Csíki Moziban” – mutatott rá Korodi Attila polgármester.
🤝 Köszönjük @Magyarország Főkonzulátusa Csíkszereda, @Cinema Csíki Mozi!” - olvashatjuk
Csíkszereda Városháza közösségi oldalán a 2024. április 22-i bejegyzésben. .

Fókuszban voltak a magyar filmek a Csíki Moziban, köztük Gerebics Sándor új filmje, a Carte Rouge.

A CARTE ROUGE című új film a nemzeti összetartozás jegyében született egy összetartó remek alkotó csapattal.

A Magyar Film Napja Erdélyben

Többek között a CARTE ROUGE című magyar filmmel ünnepelték a Magyar Film Napját Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen a Magyar Film Napja eseménysorozatában.

Nagyon szépen köszönjük.

CARTE ROUGE Térképpel és érvekkel - Igaz történet alapján

magyar történelmi dokumentum-játékfilm

Az összetartozás filmprodukciója!

„Az emberek szeretete vesz körül minket és a filmet.” válaszolt a közösségi oldalon egy bejegyzésben egy hozzászólásra a rendező.

https://www.facebook.com/sandor.gerebics/posts/pfbid082Njke6KaA8EUZgJSNkQDxQbBqyfQmFftDaELnKNxbhCMU2yNaGfHhmMpbCws7EGl?notif_id=1714337034978400¬if_t=feedback_reaction_generic_tagged&ref=notif

 Köszönet a fotókért a Carte Rouge Produkciónak és a bemutatást szervezőknek. Köszönet Antal Sándor úrnak, a Cinema Csíki Mozi vezetőjének, aki megszervezte a bemutatót és a közönségtalálkozót.

Korábban már beszámoltunk és ezután is hírt adunk a CARTE ROUGE című új magyar történelmi dokumentum-játékfilmről, amely 2024. április 11-től látható a magyar mozikban. Filmbemutatók, vetítések, közönségtalálkozók kísérik a filmet, és reméljük a film sok emberhez eljut, hiszen olyan történetet dolgoz fel, aminek a hátteréről kevesen tudnak, ami mindenki számára érthető és elfogadható és hiteles módon tárja fel a történetet, és ami már nagyon hiányzott a hiteles és lelki feldolgozáshoz sokak életében, akit érint közelről és belülről. A filmben minden szónak és képnek helye van a történetben, és segíteni tudja az összetartozást békében, amire nagy szükség van. A zenei háttér zseniálisan öleli körbe a filmet. A beszámolók azoktól, akik már látták a filmet, az elismerés szavaival szólnak. Köszönet érte a Carte Rouge alkotói stábnak, a Pannonia Entertainment forgalmazónak.

CARTE ROUGE - 2024. április 11-től a mozikban

Ajánló:

https://kepestukor.blog.hu/2024/05/12/carte_rouge_az_osszetartozas_filmprodukcioja_matol_a_mozikban

https://kepestukor.blog.hu/2024/04/15/carte_rouge_terkeppel_es_ervekkel_igaz_tortenet_alapjan

https://www.pannonia-entertainment.hu/filmek/carte-rouge-voros-terkep/

https://youtu.be/8rMHVhG_2Rk

.. és még számos megjelenés és riport, amit olvashatunk és nézhetünk a neten, de mindezek felett a legjobb, ha a teljes fimet megtekintjük a mozikban és a lehetséges vetítéseken, mert így szerezhetünk saját tapasztalatot saját kézből.

 

 

 

Nemzeti Filharmonikusok évadbemutató a Művészetek Palotájában

Vidd tovább a dallamot... - szólítja meg a zenekedvelőket a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar

 

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar meglepetéseket tartogató évadbemutató tájékoztatót tartott 2024. április 25-én, csütörtökön a Művészetek Palotájában az Üvegteremben, ahol az új évad programsorozatának beharangozása mellett Baráti Kristóf hegedűművész zenejátéka varázsolta el a megjelenteket.

A Nemzeti Filharmonikusok programját Herboly Domonkos főigazgató, Vashegyi György főzeneigazgató és Somos Csaba karigazgató ismertette részleteiben. A bemutatón köszöntöt mondott Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója.

Az új évad programsorozatáról ismertető kiadvány is született, amelyet minden résztvevő kézhez kapott. Az ünnepélyes bemutató alatt az érdeklődők már jegyet is válthattak a kiválasztott kedvenc zenei eseményekre és bérletekre a bőség kosarából csemegézve a gazdag ajánlatokból. A tartalmas választékból könnyedén tájékozódhat az érdeklődő a ismertető kiadványból és a hivatalos internetes oldalakról.

A zene összeköt, felemel és egyetemes, amelyről a zenetörténelem legnagyobb szereplő himnuszokat zengenek.

Idézzük fel a 100 éves Nemzeti Filharmonikusok ünneplésére született köszöntéseket csatlakozva elismeréssel  az őszinte szavakhoz.

Száz éves története során a Nemzeti Filharmonikus Zenekar mindig tiszta szívvel és lelkiismeretes munkával nyúlt a nagy mesterek alkotásaihoz. Erre a zenekarra jómagam csak a legmélyebb tisztelettel tudok gondolni. Hálás vagyok, hogy ötven éven át az együttes tagjaitól tanulhattam a zenei gyökerek feltárásának művészetét. A ragyogó fény Magyarországról érkezett. A Nemzeti Filharmonikusok számomra maga ez a fény. A jövőben is, mindörökké…” Kobayashi Ken-Ichiro karmester

Egy kerek évforduló nem csupán a számvetésre ad lehetőséget, de nagyszerű alkalom arra is, hogy megálljunk egy percre, felidézzük a legszebb pillanatokat, és méltóképpen megünnepeljük az elért eredményeket. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak bőségesen van oka a büszkeségre: olyan páratlan értéket képvisel hazánkban és a nagyvilágban, amelyre teljes nemzedékek gondolnak jó szívvel. Nem feledhetjük a Kocsis Zoltán nevével fémjelzett időszak kiemelkedő, Müpában színre vitt előadásait, a ritkán látható Richard Strauss-operákat: A hallgatag asszonyt, a Capricciót, A béke napját, a Daphnét vagy a József-legendát. Vashegyi György vezetésével ez a kivételes örökség most a legjobb kezekbe került, mi pedig úgy gondoljuk, elemi kötelességünk ápolni azt. Éppen ezért minket is büszkeséggel és boldogsággal tölt el, hogy a Nemzeti Filharmonikusok intézményünk rezidens együtteseként a kezdetektől egyik legfontosabb szövetségesünk abban, hogy a minőségi kultúrát minél többekhez juttassuk el. Büszkék vagyunk arra, hogy a Müpa archívuma számos emlékezetes felvételt rejt a zenekarról, ezek közül is ki kell emelnünk a zenekar etalon-értékű Bartók-felvételeit. Boldogan nézünk a zenekar életében megkezdődött új korszak elébe, és ezúton kívánunk még legalább ennyi, az eddigiekhez hasonlóan termékeny és eredményes évet!” Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója

Az 1960-as évek végétől rendszeres látogatója voltam az Állami Hangversenyzenekar – a Nemzeti Filharmonikus Zenekar elődje – próbáinak és koncertjeinek. A karmesteri pultnál olyan kiválóságokat láttam, mint Ferencsik János, Erdélyi Miklós, Kórodi András, Lukács Ervin vagy például a fiatal Abbado. Később én is lehetőséget kaptam – a tapasztalt muzsikusok elviseltek, segítettek. A nagyszerű együttes Kocsis Zoltán vezetésével képes volt megújulni – azóta is rendszeres vendégük vagyok, és hálával gondolok valamennyi kiváló zenekari hangszeres művészkollégámra, akik alkalmanként baráti tanácsukkal segítik közös muzsikálásunkat. Zenei örömökkel teli újabb 100 évet kívánok ennek a kiváló magyar zenekarnak!” Kovács János karmester

Száz évvel ezelőtt Budapesten Székesfővárosi Zenekar néven olyan együttes alakult meg, amelynek jellegzetességei – s ezt bátran állíthatjuk – minden szempontból eltérnek a mai Nemzeti Filharmonikusok fő vonásaitól. Mi az, amit az egymást követő muzsikusgenerációk egy történelmi megpróbáltatásokban sem szűkölködő, eseménydús évszázad során sikeresen adtak tovább utódjaiknak, s ami ilyenformán eljutva hozzánk s a mi gondjainkra bízva a jelenben hétköznapjaink és ünnepeink féltve őrzött kincse és meghatározó ideálja? Aligha tévedünk, ha azt válaszoljuk: a magyar klasszikus zene hagyománya, a magyar szimfonikus zenekari kultúra az az érték, amelynek őrzése és fejlesztése céljából annak idején néhány tucatnyi muzsikus szövetkezett, s amely ma nekünk, kései követőiknek is szívügyünk és növekvő büszkeségünk tárgya.

A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójaként végtelenül hálás vagyok a sorsnak azért, mert számomra jutott osztályrészül a megtisztelő lehetőség, hogy köszönthetem a zenekart születésének 100. évfordulóján, és persze úgy vélem, sokakkal osztozom ezen a kiváltságon, hiszen szerencsés a közönség is – a mi közönségünk –, hogy velünk együtt élheti át ezt a magyar zenei interpretációtörténet egésze szempontjából kivételes örömünnepet. Hálás vagyok az intézményeknek, amelyek munkájukkal és támogatásukkal segítették albumunk létrejöttét, és hiszem, hogy száz esztendő képei: a dokumentumok, melyeket e kötetben átnyújtunk az Olvasónak, a magyar művelődés történetének egy fontos és sikerekben gazdag, megismerésre méltó fejezetéről tudósítanak. Szép és tanulságos perceket kívánok mindazoknak, akik centenáriumi fotóalbumunkat lapozgatják!” Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója

Forrás:

www.filharmonikusok.hu

https://100evesekvagyunk.hu/

Örömteli zeneválogatást, programfelfedezést és gazdag zenei katartikus élményeket kívánunk a zenekedvelőknek.

Szülinap az Állatkertben. Samu, a kiselefánt már három éves!

Boldog Születésnapot, Samu!

 

Szülinap az Állatkertben. Samu, a kiselefánt már 3 éves!
„A Fővárosi Állat- és Növénykertben ma lesz Samu, a hároméves kiselefánt születésnapi köszöntése, április 27-én, szombaton, 11 órai kezdettel az elefántok kifutójánál. A Budapesti Állatkert legnépszerűbb lakója, Samu, a kiselefánt 2021. április 24-én, hajnalban született a 22 éves Angele és a 23 éves Assam harmadik borjaként, illetve sorrendben a nyolcadik budapesti születésű kiselefántként. Harmadik születésnapja tulajdonképpen szerdára esett volna, de a születésnapi köszöntést inkább szombaton tartjuk, hogy a látogatók közül is minél többen részesei lehessenek az eseménynek. Az ünnepelt természetesen tortát is kap.” Bővebb információval szolgál a Fővárosi Állat- és Növénykert sajtóirodája, Hanga Zoltán szóvivő
A Fővárosi Állat- és Növénykertben ma volt Samu, a hároméves kiselefánt születésnapi köszöntése

Boldog Születésnapot, Samu!

Hatalmas érdeklődés övezte a hároméves Samu kiselefánt születésnapi köszöntését. A sok kedvesség között említhetjük, hogy Hanga Zoltán, az Állatkert szóvivőjének ötletére egyfajta kórussá alakult a nézőközönség, és egyszerre közösen zúgott a Szülinapi jókívánság: Boldog Születésnapot, Samu! Hatalmas megtiszteltetés ért azzal, hogy az elefánti kifutón fotózhattam biztonságosan az ünnepelt kiselefánt és édesanyja beengedése, érkezése előtt a készülő szülinapi tortát.

Csupa érzelem, csupa várakozás, csupa izgalmas pillanat és közös köszöntés. Nagyon kedves volt a születésnap.

Sütött a nap és szép idő volt. Sokan voltak az állatkertben. Csillogott a gyerekek szeme, szaladgáltak az állatok között, lelkesedtek és örültek, és mindezt jó volt látni. A nagyobbak is sokan voltak, mindenki szereti Budapest egyik legnépszerűbb helyét, ahol béke van, csend van, rengeteg látnivaló és sok felfedezés. A csendet megtöri az állatkert lakóinak jellegzetes hangja, rendkívül érdekes, ahogy kommunikálnak. Ahogy haladunk az évben, egyre élénkebb a természet, játszanak az állatok, érzik a jó időt, és a szép zöld növényzet, a pompázó virágok is szépítik a kertet. Sok kis újszülött, csupa csupa élet, temérdek felfedezés és kellemes időtöltés jellemzi a helyet. Az új felfedezésekhez nyitott szemmel és fogékonyan közelítve érdeklődésünk biztos sok sikert arat.

A szülinapok jó dolgok, emberek és állatok életében egyaránt. Csak tudni kell ünnepelni. 

A Fővárosi Állat- és Növénykertben tudnak ünnepelni, és amikor a látogatók felfedezik a jobbnál jobb állatkerti programokat, mindig lelkesednek, és bizonyára elmondhatjuk, hogy ez mindig így is marad.

 

 

„Ki verné föl lelkünkben a lelket?” Lux Ádám székfoglaló előadása a Magyar Művészeti Akadémián

Egy 20. századi rendező és egy 21. századi színész vallomása a színházról

 

Lux Ádám székfoglaló előadása a Magyar Művészeti Akadémián

„Ki verné föl lelkünkben a lelket?” Egy 20. századi rendező és egy 21. századi színész vallomása a színházról

 

Az alábbiakban közreadjuk Lux Ádám székfoglaló előadását, amely igaz vallomás a rendezőtől, a színésztől a színházról.

Elhangzott a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban 2024. április 23-án, kedden 10.00 órakor.

 

„Ki verné föl lelkünkben a lelket?”

Egy 20. századi rendező és egy 21. századi színész vallomása a színházról

József Attila: Ki verné föl lelkünkben a lelket?

A meddő dombok homlokából
Kiemeltük a csillagvizsgáló gondolatokat,
Föl, föl a magasságig
Repülőgépeket hajigálunk
És roppant, visszahulló pályájukkal
Kipányváztuk a madarak birodalmát,
Mozdonyokkal korcsolyázunk messze földre
És kantárt holnap elektromos hajókból dobunk
A sörényes, üvöltő tengerekre,
De emberek, emberek!
Ki venné újból észre,
Hogy le kell sikálni asztalainkat,
Ki mondaná meg az asszonyoknak,
Hogy kisöpörhetik a szomorúságot,
Ki ültetne kerteket szemünkbe,
Ki verné föl lelkünkben a lelket?

Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom, hogy mi a színművészet, az
előadóművészet feladata, erre esne a választásom: József Attila gyönyörű
mondatára: Ki verné föl lelkünkben a lelket?

Ma, az anyagi gyarapodást, a fizikai jólétet sulykoló világban, hihetetlenül, talán
soha nem látott mértékben van szükség a lelki megújulásra, arra, hogy az
emberek szívét, lelkét, szellemét szólítsuk meg, akár szép szóval, akár hangos,
szenvedélyes kiáltással.
Utóbbi jelző, talán a legfontosabb – véleményem szerint – a színészi
hivatásban, a szenvedélyesség.

Szenvedély nélkül semmit sem ér az egész. Ezt a szenvedélyt kerestem,
kutattam, erre törekedtem eddigi szakmai utam során, s ez eztán sem lesz
másként. A színház lényege – mondják –, hogy az emberiség érzékenységét
magasabb szintre emelje. A színház – hitem szerint – első sorban az
érzelmeinken keresztül hat az értelmünkre. Felemel, felráz, felzaklat, feltüzel,
felveri a lelkünkben a lelket. Ma az írókról, rendezőkről, színészekről, a
közönségről, ennek a nagy négyesnek az egymásra hatásáról,
együttműködéséről szeretnék szólni, mely elhozhatja a csodát, a katarzist, ami
nélkül lehet élni, de minek.

Volt pályám legelején, ez még ugye a huszadik században történt, egy színházi
alkotó, rendező, (színész,) akinek meglátásai, a színészekkel, színészettel
kapcsolatos koncepciója, véleménye drámai egyezést mutatott azzal, amit
magam is fontosnak, megkerülhetetlennek tartok abban a mesterségben, amit
úgy hívunk, színművészet.
Ez az ember: Gellért Endre. Színész, rendező, a második világháború előtti
polgári színház, színjátékstílus jeles képviselője, ugyanakkor bírálója is a
Vígszínházban.
„Ott lenni, benne lenni, az lenni, egyszersmind máshol lenni, kívül állni, másnak
maradni, méricskélő kritikai rálátással szemlélni.” – vallja erről az időszakról.
Édesapja, Gellért Oszkár, a Nyugat társszerkesztője, költő, újságíró. Az ő révén
Pest legfelső intellektuális rétegének szelleme hatotta át. Endre előbb ismerte
meg a magyar irodalom nagyjait műveiknél. Az egész Parnasszus kísérte
szemmel növekedését – írják róla. A második világháborút követően a Nemzeti
Színház sikeres rendezője, majd főrendezője, a Színi Akadémia tanára, később a
színész tanszak vezetője lett.

Ha létezik szakmai alázat a színészeknél, ugyanez az alázat várható el a
rendezőktől is. Erről így ír:

„Én a drámát akarom szolgálni az írón, a színészeken, a közönségen és
önmagamon keresztül. Az írót sohasem szabad meghamisítani, legfeljebb nem
kell előadni. Nem vagyok híve az öncélú rendezésnek. Amint az ideális színész
önmagát kövéríti a szerephez, és nem a szerepet soványítja önmagához, úgy a
drámánál sem a művet kell farigcsálni addig, amíg hasonlítani kezd saját, merev 

elképzelésünkhöz, hanem a darabból kiindulva kell megtalálni azt a
formanyelvet, amely a mű szellemét, mondanivalóját a legjobban kifejezi.”

A mai színházi paletta igazán színes, és ez így jó, de Gellért gondolatait, mint
vezérlő elvet azért jó néhány rendezőnek ajánlanám figyelmébe.
Így folytatja:
„Ha ma hozzáfogok egy rendezéshez, az első, amit meg szeretnék teremteni a
színpadon: a rend.”
Ehhez rögtön hozzáteszem: mert ha rend van a rendező gondolataiban, azonnal
rendet képes tenni a színész fejében, játékában, és végül a nézők, a befogadó
oldal lelkében (szívében) is. Gellért így vall a színészekről:

„A színész varázsló, átváltozóművész, aki elképzeli az író által megalkotott
jellemet, s addig gyötri magát, míg hozzá nem soványodik, vagy kövéredik
szerepéhez. Minél közelebb esik a szerep a színész saját egyéniségéhez, annál
könnyebb a dolog, minél távolabb, annál inkább fenyeget az a veszély, hogy
nem a színész fog átalakulni, hanem a szerep. Mert általában kétféle
színésztípus van. Az első a már említett átváltozó-művész, a másik az
úgynevezett egyéniség-színész, akinek rendkívül nagy skálája van, színes,
sokoldalú egyénisége, de hajlik arra, hogy minden szerepet önmagához
formáljon.”


Ezzel a színésztípus felosztással Gellért jóval megelőzte Popper Pétert, akinek
1979-ben megjelent Színes pokol című könyvében – ehhez rendkívül hasonló –
színművész csoportosításról olvashattunk. Varázsló, vagy komédiás? Nagy
általánosságban még egyet is értenék ezzel a kategorizálással, de picit
leegyszerűsítőnek érzem ezt a mindössze két típust, hiszen a legizgalmasabb
éppen az – és erre negyven éves színészi pályám adott néhány példát –, amikor
az egyik skatulyából egy igazán jó rendező mégis képes kirántani a színészt, és
mindenkit megdöbbentő csoda születik. De térjünk vissza Gellérthez.

„Író és színészek után a harmadik lényeges előadáskialakító erő a közönség.
Közönség nélkül nem lehet játszani. A publikum nemcsak nézője az előadásnak,
de tapsával, nevetésével, izgalmával, csendjével, vagy épp mocorgásával,
köhögésével nemcsak kíséri, hanem irányítja is az előadást. Az utolsó próbán
még a rendező a láthatatlan karmester, de az előadáson már a közönség is

dirigál. Csaknem minden darabot át kell rendezni bizonyos mértékben a
bemutató után. Főleg az előadás ritmusába van beleszólása a közönségnek.
Egyes részeket meg kell lassítani, másokat meggyorsítani, vagy esetleg kihagyni.
Néha a húzás az előadás mellett az író érdekeit is szolgálja.”

Az első gondolathoz hozzátenném, hogy még csönd és csönd között is óriási
különbség van. Életre szóló élményt jelentett az a pillanat, amikor Pozsgai Zsolt
Szeretlek, Faust című darabjában, az utolsó jelenetben a bíboros-érsek – jelesül
én – kiejti kezéből a tudatmódosító gyógyszert, ezzel mintegy megtagadva,
hogy a rendszer kollaboránsaként vallomást tegyen a kommunista hatalom
számára, szóval ez volt az a pillanat, az a döbbent csönd, az a nézővel egyazon
időpontban megélt katarzis, ami örök emlék marad, nemcsak nekem, de ahogy
a nézői levelekből megtudtam, a közönség számára is. Nézzünk most meg egy
részletet a Szeretlek, Faust – Mindszenty című filmből, ahol a pápa lemondásra
szólítja fel az érseket a világpolitikai helyzetre való hivatkozással, ám ő ezt
megtagadja.

1. bejátszó: Szeretlek, Faust – Mindszenty

Térjünk vissza Gellért második felvetésére, a bemutató utáni korrigáló próbára.
Egy kezemen meg tudom számolni, hogy ez az elmúlt negyven év alatt hányszor
történt meg velem, pedig – természetesen előadástól függően – szükség lenne
rá, elsősorban a nagyobb szereplőgárdával rendelkező előadások esetén. Nem
arra gondolok, hogy a rendező minden egyes előadáson ott üljön a nézőtéren,
de igenis fontos lenne, hogy időről időre ellenőrizze, hogy az előadás eredeti
szándékai maradéktalanul érvényesülnek-e az idő előrehaladtával.

Gellért írja:
„Rossz színészekkel nem lehet jó előadást csinálni, viszont jó színészek még
nem jelentik azt, hogy az előadás is jó lesz. A legjobb színész is képtelen
eljátszani néha egyes szerepeket. Nem mertem leírni azt a sokat használt
frázist, hogy nem neki való, vagy az egyéniségéhez nem illő szerepet, mert néha
épp az ellenkezője igaz. Hősök remekül játszanak gyávákat, fiatalok
aggastyánokat, és csúnyák sugárzó szerelmeseket.”

Az én személyes véleményem, hogy sok korszakalkotó színészi alakítás született
úgy, hogy remek, jószemű rendezők az eredeti karakterüktől a
legmesszemenőbb mértékben elütő figura ábrázolásának lehetőségét látták
meg egy-egy színészben. Csak néhány példa a régmúltból, ami hirtelen
eszembe jutott. Rátonyi Róbert, akit szinte kizárólag operett táncos-
komikusként szerepeltettek, rám talán a legnagyobb hatást egy Sándor Pál
filmben, a Szabadíts meg a gonosztól című produkcióban tette, amiben nagyon
is drámai figurát játszott, vagy Bilicsi Tivadar, aki jellemzően, de legalábbis igen
gyakran komikusi szerepkörben mozgott, mégis élete egyik legnagyobb
alakítását nyújtotta Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatásának Ill-jeként, vagy
Feleki Kamill, aki tüneményes humorával kápráztatott el egész pályáján, és
utána felejthetetlen, csodálatos élményt szerzett Gárdos Péter: Uramisten című
filmjének idős illuzionistájaként.

Hihetetlenül izgalmas, hogy amit a színpadi beszéd kapcsán Gellért ír több mint
fél évszázaddal ezelőtt, az ma is, talán még hatványozottabban érvényes és
aktuális:

„A színészi beszédkultúra terén igen sok a tennivaló. A magyar kiejtés,
hangsúlyozás és ritmus szabályaival sok színész nincs tisztában. Másképp kell
beszélni egy francia, mint egy angol darabban, másképp egy oroszban, mint egy
amerikaiban. Másképp beszélnek az arisztokraták, a polgárok, másképp a
munkások vagy a parasztok. A megfelelő beszédmodor és főként beszédritmus
megtalálása a színész legszebb feladatai közé tartozik.” Kicsit később, de még
mindig erről a témáról így ír: „Meg kell tanulni színészeinknek lélegezni, és
beszélni. Meg kell tanulniuk az anyanyelvüket. Színészeink nagy része nem
ismeri a szóhangsúlyt, a szólamhangsúlyt, a mondathangsúly törvényeit. Az
értelmi és érzelmi hangsúly közti különbséget. Nem ismerik a magyar nyelvtant.
A helytelen beszéd nem csak szakmai hiba, de meghamisítja a lényeget, a
mondanivalót.”

Nekem nagy szerencsém volt, mert olyan kiváló szakmai és emberi
tulajdonságokkal bíró beszédtanárom volt, mint Montágh Imre, aki
színészgenerációk sorát tanította meg nem csak az érthető, tiszta beszédre –
Tiszta beszéd volt leismertebb könyvének címe –, hanem az igényes művészi
beszéd művelésére is. Versek, balladák, szónoklatok, monológok tanításán
keresztül juttatott el bennünket oda, hogy – és ez egész pályánkon elkísért – ne

ijedjünk meg egy ezer fős nézőtér előtt, de tudjunk megfelelően intim
hangvételben beszélni akár egy stúdiószínpadon is. Nagyon fontos a megfelelő
intonáció. A mai fiatalokat nézve, hallgatva gyakran fordul elő, hogy bár a
színpadi jelenlét ezer fokon izzó, a színész szeme gyönyörű átéltséget mutat,
mégis mikor megszólal, a szöveg intonációja szürke, semmilyen, kopogós.
Képtelen visszaadni hangban azt, amit színpadi jelenlétben, akár mozgásban,
mimikában oly kiválóan mutat meg. Természetesen vigyázni kell az arányokra
is, hiszen a túlénekelt, túlintonált beszéd épp oly rossz és hamis, mint az
alulintonált. Egy magyar színésznek kötelessége, hogy a magyar nyelv
gazdagságát, szépségét megfelelő intonációval, kiejtéssel, helyes tagolással
interpretálja, mutassa meg. Ezzel varázsolva el hallgatóságát. Én -többek
között- magyar szakos szüleimnek és beszédtanáromnak, Montágh Imrének
köszönhetően szerettem meg életre szólóan a verseket, a versmondást. Kérem,
tekintsenek meg egy remek példát arra, hogy a társművészetek, jelen esetben a
képző- és színművészet hogyan erősítik egymást. Megtisztelő volt, hogy
akadémikus társam, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Cakó Ferenc elvállalta,
hogy csodás homokanimációval gazdagítja Dsida Jenő: Édesanyám keze című
költeményének előadását.

2. Bejátszó: Dsida Jenő – Édesanyám keze c. verse

Izgalmas, amit Gellért a színpadi mozgásról ír:

„Meg kell tanulniuk színészeinknek mozogni, mert egyelőre nincsenek tisztában
izmaikkal. A merev izmok merevvé teszik az érzéket is, állandó gátlást okoznak,
s ez megnehezíti, vagy egyenesen lehetetlenné teszi az átélést. Az
emberábrázoláshoz hozzátartozik, hogy minden szerepben a mozgás is
jellemezze a kort, a társadalmat. A színészet az átalakulás művészete. Az író
megír egy alakot, s a színésznek a saját egyéniségéből kiindulva, de mégis attól
elszakadva át kell változnia valaki mássá. Másképp kell mozognia, beszélnie,
éreznie, gondolkodnia, lélegeznie. S a nagy művész valóban ezt csinálja.”

Úgy gondolom, ezen a téren sokkal jobb a helyzet, mint Gellért korában.
Remek, valóban jobbnál jobb mesterek tanítják ma a fiatalokat tánc, színpadi
mozgás, akrobatika tantárgyakban a megfelelő fizikai jelenlétre a színpadon.

Nagyon fontos ponthoz érkeztünk. Gellért a színész-rendező viszonyról így ír:

„Azt hiszem, túl vagyunk már azon, hogy a művészeteket rangsoroljuk, és azon
is, hogy a színészetet csupán reprodukáló műfajnak tekintsük. Amióta akadt
olyan színésznő, aki az ábécét úgy tudta elmondani, hogy a hallgatóság
zokogott, amióta a kritikákban egyre gyakrabban olvashatjuk, hogy a színész
egy papiros figurából is hús-vér embert formált, azóta a színművészet
tekintélye és híre is megnőtt.”

Én ehhez azt tenném hozzá, hogy a színész-rendező közötti kapcsolat akkor
ideális, ha viszonyuk nem az alá- vagy fölérendeltségről, hanem a munkatársi
együttműködésről szól. Természetesen az a jó rendező, aki pontosan tudván,
hogy mit szeretne az előadással elmondani, kíváncsi arra, hogy a színész, akit a
konkrét szerepre kiválasztott, milyen saját gondolatokkal gazdagítja a végső
mondanivalót. Persze az is magától értetődő, hogy a végső szót a rendező
mondja ki, de akkor szerencsés a végeredmény, ha az közös, egymást segítő
munkából születik.

Sőt, Gellért ennél tovább megy:

„Az a színházi előadás jó igazában, amelyben az író játssza a főszerepet. A
rendező, a színészek művészete abban áll, hogy a síkból, a papír lapjairól a
térbe, a színpadkeretbe úgy vigyék az író alakjait, hogy azok ebben az új
közegben is tovább éljenek. Így lesz az írói mondanivaló hús-vér valósággá.”

Hihetetlenül izgalmasan elemzi tovább Gellért a rendező-színész
alkotókapcsolatot:

„Ma már tarthatatlan az az elmélet, hogy a rendező mintegy a darabon kívül
állva irányíthatja a színészi munkát. A rendezőnek mélyen át kell éreznie a
darab, és a szereplők minden problémáját. Az érzéketlen rendező, bármily
tehetséges is, csak formailag alkothat tökéleteset. A rendezőnek legyen forró a
szíve és hideg a feje. Ha nem érzi maga is mindazt, amit a színésznek éreznie
kell, nem fog tudni tanácsokat adni.”

Nagyon egyetértek Gellérttel. A rendezőnek is lelkének, elméjének legmélyére
kell leásnia a próbák alatt ahhoz, hogy aztán az előadásokon a színész tegye
majd ugyanezt, és képletesen belehaljon estéről estére alakításába, a valóban
megélt érzelmek interpretálásába.

Most egy olyan tévéfilmből szeretnék megmutatni egy részletet, ahol színész-
rendező-operatőr-a teljes stáb tökéletes összhangban, szó szerint együtt-
működésben hozta létre alkotását. Következzék Garvai Andor: Farkasasszony
című művének egy jelenete.

3. Bejátszó: Farkasasszony - filmrészlet

Nagyon fontos momentum Gellért rendező-elemzésében a forró szív-hideg fej
együttes jelenléte. Tökéletes párhuzam vonható a színész és a rendező iránti
elvárásban. Őszintén szólva a legszebb, a legösszetettebb és a legnehezebb ezt
az együttes koncentrációt létrehozni. Hadd mondjam el kedvenc példámat,
amit mindig megemlítek, ha a sajtóban erre vonatkozó kérdést kapok. Ha
Rómeót játszom, és megtudom, hogy legjobb barátomat, Mercutiót megölték –
ahogy ez Shakespeare drámájában áll –, és a vívásra kerül a sor, akkor abban az
esetben vagyok jó színész, ha a bosszútól elborult aggyal és feltüzelt szívvel, ám
a vívás koreográfiáját pontosan megvalósítva, hideg fejjel cselekszem. Forró
szív-hideg fej. Sok esetben pokolian nehéz összhangba hozni. Említek is egy
példát arra, hogy ha nincs észnél a színész, mik fordulhatnak elő. Velem történt
meg a Feljegyzések az egérlyukból című monodrámám előadása során. A főhős,
Zuvoljov magából kikelve őrjöng – szerepe szerint – a mű első felében, amit a
teljes átélés állapotában egy vértolulásos agyi állapotba való kerülés kísért. Ez
olyannyira sikerült, hogy a valószínűleg túl magas vérnyomás következtében az
agyam teljes nulla állapotra zuhant. Az önkívület körülbelül 20 másodpercig
tarthatott, ami alatt először azt sem tudtam, hol vagyok. Elsőnek az ugrott be,
hogy talán Magyarországon, aztán, hogy talán a színpadon, és végül, hogy talán
egy előadáson, amit én játszom. Pokoli fél perc volt. Forró szív-hideg fej. Csak
így lehet, de sokszor rettentően nehéz.

Gellért szerint:

„Ugyancsak helytelen, ha a rendező sokat magyaráz, ha agyonbeszéli a
színészeket. A sokat beszélés rendszerint szakmai tájékozatlanságot takar. Első
sorban gyakorlati és megvalósítható tanácsokat kell adnunk, és vigyázni kell az
adagolás kérdésére is. Először csak a szerep legjellegzetesebb tulajdonságait
tudatosítsuk a színészekben, és ha ezeket már hiszi és véli, akkor gazdagítsuk
közösen a szerep jellemét a fontosság sorrendje szerint, fokról fokra újabb és
újabb színekkel.”

Ezen a ponton vitatkoznék Gellérttel. Mi színészek nagyon különbözőek
vagyunk. Különböző műveltséggel, emberismerettel, és ami legalább ennyire
fontos: szellemi, lelki nyitottsággal érkezünk erre a pályára. Lehet közöttünk
olyan, aki annak örül, ha a lehető legalaposabb, legaprólékosabb történeti,
társadalmi, lélektani figuraelemzéssel kezdi a rendező a próbafolyamatot, így
minden a helyére kerül már az elején, és szabadabban, bátrabban
gondolkozhat, próbálkozhat a munka során, és csak később kap konkrét
instrukciókat a rendezőtől. Van persze olyan kolléga is, aki számára a Gellért
által leírt metódus a legcélravezetőbb.

Gellért három pontba gyűjti, hogy mi ellen kell küzdeni a rendezőnek:

„1. A formalista rendezői elvek ellen, amelyek a külsőségek, az öncélú rendezői
ötletek hangsúlyozásában jelentkeznek. A formalista rendező a különlegest, a
meglepőt hajhássza. Tartalom és forma nincs nála összhangban. 2. A
naturalista rendezők ellen, akik gyakran még ma is az egész rendezői problémát
katonai, rendészeti tevékenységnek tekintik. Itt mégy el, ott jössz be, leülsz,
felállsz, de hogy miért történik mindez, arra nem adnak választ. 3.
A rendezőnek küzdenie kell a száraz pedagógus rendezői elvekkel is, amelyek
iskolát akarnak csinálni a színházból, és az ötletrendezőkkel, akik egy-egy
hatásos pillanatért feláldozzák a lényeget.”

Csak egyetlen példát, megtörtént esetet hadd említsek: az az Ember tragédiája
előadás, amelynek a végén nem hangzik el az „Ember küzdj, és bízva bízzál…”
mondat, számomra értelmezhetetlen. Gellért gondolatai ma is aktuálisak.
Számtalan csodás munkaélményem mellett mindhárom rendezőtípussal
találkoztam pályám során. Most ellenpéldát szeretnék felhozni, hiszen az
elmúlt években két alkalommal is volt szerencsém Loyolai Szent Ignácot
eljátszani, előbb filmen, a Megszállottak című moziban, másodszor pedig

színházban, a Legyetek jók, ha tudtok című előadásban. Mindkét produkció
esetében elmondhatom, hogy tökéletes összhang, és együtt gondolkodás
jellemezte a munkát. Kérem, tekintsenek meg egy részletet a Megszállottak
című filmből.

4. Bejátszó: Megszállottak - filmrészlet

Számomra talán az egyik legfontosabb momentumhoz érkeztünk a színész-
rendező viszony kérdésében, amelyről Gellért így ír:

„Döntően fontos az, hogy miképpen próbál a rendező a különböző
színészegyéniségekkel. Minden fajta merev módszer alkalmazása helytelen.
Nincs két színész, akinek azonos módon lehetne instrukciókat adni. Nem csak
azért, mert különböző szerepeket játszanak, de azért is, mert értelmi
képességük, képzelőerejük más és más. Van, aki egy fél szóból is megérti, hogy
mire gondolunk, de van olyan is, akinek újra és újra el kell mondani az
instrukciókat, hogy megértse, mit miért kell csinálnia.”

Őszinte leszek, valóban ritka az a rendező, akinek erre a fajta
megkülönböztetésre érzékenysége, figyelme van. Holott csakugyan, az egyik
színész számára elég, sőt, kívánatos, ha csak a fülébe súgják a legfontosabb
instrukciókat, a másikat viszont szó szerint hangos szóval kell felrázni, vagy
kizökkenteni abból a lelki kátyúból vagy zsákutcából, amelybe éppen tart.
De folytassuk Gellérttel arról, hogy az alkotói folyamat mennyire más és más az
egyes színészeknél:

„Sok esetben ugyanazon művész sem alkot egyformán. Van koraszülés, s a
megszületett mű életképtelen, máskor a hosszú vajúdás ellenére is csenevész
alkotás születik. A művészetben a megszületett mű tartalmi és formai
egészsége, és szépsége a fontos.”

Hozzátenném: nagyon nehéz feladat a rendezőnek, és sokszor a színészeknek
is, hogy türelemmel legyenek egymás munkamódszerével, annak tempójával
kapcsolatban. Van, aki hosszú vajúdás során, apránként alakítja ki figuráját, van,
akinél hirtelen születik meg a kész alak, és van, aki ugyan hamar rátalál a

játszandó jellemre, de nem találja jónak, elveti, és végül egy egészen más
figurát alkot a bemutatón.

De hogy folytatja Gellért:

„A rendező kritikája ne bénítóan, hanem ösztönzően hasson. Adjon ötleteket,
tanácsokat, szóljon közbe, ha színészei helytelen irányban keresgélnek, de ne
vezesse kézen fogva a színészt az úton, hanem mutassa meg az irányt és a célt,
ahová el kell jutnia. Ha a színész maga találja meg az utat, alakítása színesebb
és gazdagabb lesz.”

Annyit tennék hozzá: rendkívül lényeges a magas érzelmi intelligencia. Ez
elengedhetetlenül fontos az együtt gondolkodás során mind a színész, mind a
rendező esetében. Sajnos igen gyakori a rendezőknél, hogy egy megbeszélésen
deklaráltan nem beszélnek a jó megoldásokról, eredményekről, csakis a
hiányosságokat, a hibákat taglalják, tehát kizárólag negatív kritikával illetik az
aznapi munkát. Holott egy színész, – jó esetben – a szívét-lelkét teszi ki a
színpadra, és ilyen nyílt lelki állapotban figyel a megbeszéléseken is, ezért
rendkívül fontos számára, hogy a kétség kívül jogos negatív jelzések mellett
pozitívokat is kapjon, és így építkezhessen tovább a figura alkotás folyamán.

Ismét egy rendkívül fontos ponthoz érkeztünk, amiről korábban már esett szó.
A közönséggel való kapcsolatról, ennek irányításáról Gellért így vall:

„Az igazi színházban a közönség sohasem lehet passzív szemlélője a
cselekménynek. Tetszés és nemtetszés nyilvánításával, könnyével, mosolyával,
felhördülésével, vagy épp hahotájával cselekvően részt vesz az előadásban. A
rendező kötelessége, hogy megragadja a lehetőséget az együtt játszásra, hogy
irányítani tudja a közönséget. Ott figyeljen, ott nevessen és sírjon, ott örüljön
és háborodjon fel, ott szeressen és ott gyűlöljön, ahol kell. De a közönség a
maga cselekvő jelenlétével átrendezheti az előadást. A rendező kötelessége,
hogy a helyes reagálásokat figyelembe véve kijavítsa a hibákat, és minden
erejével harcolnia kell az ellen, ha a közönség rossz partnerként a mondanivaló
kisiklatására, a feszültség meglazítására törekszik.”

Én komoly hiátusnak tartom, hogy – tisztelet a kivételnek – a mai rendezők
nem látják ennek a kérdésnek a jelentőségét, a felvetett probléma veszélyeit.
Nagyon jól látja Gellért, a néző építeni, de rombolni is tudja a színházi est

 varázsát, épp ezért rendkívül fontosnak tartanám, hogy a rendező időről időre
megtekintse korábban bemutatott produktumát, és helyre billentse a
kizökkent előadást. A lényeg, hogy a megteremtett értékek ne vesszenek kárba.
Ahogy mi fogalmazunk, ne essen szét az előadás.

Ide tartozik, és ez egész pályám mottója: Minden este úgy kell játszania a
színésznek, hogy ha az aznap esti néző életében először ül a nézőtéren, és
akkor dönti el, hogy érdekli-e vagy sem a későbbiekben ez a műfaj, akkor annak
az előadásnak a hatására ott, abban a minutumban essen végzetes és
visszafordíthatatlan szerelembe azzal a csodával, amit úgy hívunk: SZÍNHÁZ.

A tudatos emberábrázolás kapcsán így ír Gellért:

„Elengedhetetlen a színésznek önmaga minél alaposabb megismerése. A
színész csak önmagából meríthet. Minden, amit valaha átélt, rejtett tartalékává
válik, amelyet szükség esetén kibányászhat és felszínre hozhat. Minden, amit
megfigyelt, vagy megfigyel, és amit egy-egy emberábrázolásnál felhasználhat,
csak akkor nem válik utánzássá, vagy illusztrálássá, ha előbb megemészti,
magáévá teszi azt. A színész csak a saját egyénisége és a szerep egyénisége
közti különbség felmérése alapján kezdhet hozzá ahhoz a bonyolult feladathoz,
amelyet a színész átlényegülésének nevezhetünk.”

Nagyon izgalmas feladat – teszem hozzá –, amikor a játszott figura
alaptulajdonságai távol állnak a színész egyéniségétől, jellemétől. De ilyenkor
sem szabad feladni, mindig található közös pont az alakítandó figurával, a
többit pedig a külső megfigyeléseken alapulva kell hozzátennie a színésznek. Ez
utóbbi eset illusztrálására kérem, tekintsenek most meg egy részletet a
Feljegyzések az egérlyukból című Dosztojevszkij mű tévéfilm-változatából.

5. Bejátszó: Feljegyzések az egérlyukból - filmrészlet

Rendkívül fontosnak tartom, erről Gellért nem tesz említést, hogy a színész a
kiadott energiákat, saját lelkét-testét újraépítse, feltöltse, hiszen egy jól sikerült
színházi este, vagy épp forgatás után a lelkünk teljesen kiüresedik, elfogy. Nem
véletlenül kérdezik annyit a kívülállók, hogy hogyan lehet estéről estére

megújulni, lelket építeni. Nincs rá általános válasz, kinél-kinél más a módszer.
Én a Jóistentől kapott energián kívül a komolyzene hallgatásra, az olvasásra, és
a magányos sétákra esküszöm, de a testi-lelki akkukat fel kell tölteni.
Mindenáron. Hogy legyen miből újra és újra adni majd a következőkben.

Muszáj egy mondatot beszélnünk a kritikáról is, mint az alkotóművészetet
segítő, vagy épp gátló, de mindenképpen befolyásoló tényezőről.
Hogy fogalmaz Gellért:

„Kritikusaink csak a kész művet, az előadást ismerik, azt bírálják. Még a
legtárgyilagosabb kritika is nagy károkat okozhat a színház területén, ha a bíráló
nem ismeri eléggé az előadást létrehozó művészek korábbi eredményeit és
fogyatékosságait. Az ilyen bírálat képtelen felismerni a számtalan összetevőből
kialakult eredményt. Mivel nem változásukban, fejlődésükben vagy
visszafejlődésükben vizsgálja a művészeket a művészetben, kénytelen az általa
várt megoldást összehasonlítani az elért eredménnyel, s bírálatát csak erre
alapozza.”

Őszintén szólva Gellért több mint fél évszázada leírt mondatai tökéletesen
helytállóak ma is. Az azóta eltelt 50-60 év is hemzsegett – a számtalan építő
kritika mellett – az öncélú, sokszor személyeskedő, a művészi alkotáshoz eleve
vagy pozitívan, vagy negatívan hozzáálló műbírálatoktól. Sok esetben az volt a
céljuk, hogy magáról a megjelent kritikáról beszéljenek az emberek másnap, és
ne az előadásról.

„Ki verné föl lelkünkben a lelket?”

Assisi Szent Ferenc szerint az ember méltósága abban rejlik, hogy képes
munkájával, a világra gyakorolt hatásával emberibbé formálni azt.

Én azt gondolom, az embernek – amíg él – épülnie kell.
A szellemünket, a szívünket-lelkünket építő hatások által.

Ehhez építőkockákra van szükségünk.

Életünk legfontosabb építőkockái: szüleink, tanítóink, mestereink.
De ugyanilyen építőkockává kell válnunk nekünk is, hogy a művészet csodás
eszközével, a fentről kapott tálentumunkkal gazdagítsuk egymást, és – nagyon
fontos – ezáltal önmagunkat is.

Aki ezt a szakmát választja, prófétaságot vállal, a kultúra, a lélek, a nyelv, a
magyarság prófétaságát.

A magyar irodalom, költészet, drámairodalom olyan kimeríthetetlen kincsestár,
melynek felfedezése, felfedeztetése állandó feladata egy magyar színésznek.

Gellért szerint:

„Tudjuk, hogy a mi művészetünk nagy alázatot és önzetlenséget kíván, de
minden áldozat végső fokon kamatostul megtérül, mert ha jól tartjuk a tükröt a
természetnek, akkor az ma csodatükörré változhat a kezünkben, amely nem
csak a múltat és a jelent, de a jövőt is megmutathatja.”

Én hiszem azt, hogy ezt a különös és megfogalmazhatatlan valamit, amit
tehetségnek hívunk, kötelességünk arra használni, hogy szóljunk, adjunk, hogy
felhívjuk a figyelmet.

Csendes szóval, vagy ha kell, hangos kiáltással, de valóban azok legyünk, akik
felverik lelkünkben a lelket.

Ez akkor valósulhat meg, ha a magunkét is odaadjuk, teljesen, maradéktalanul.

Most, hogy akadémiai tagságom küszöbén állok, nem feledkezhetek meg arról,
hogy kitől kaptam életem során a legnagyobb erőt, bátorítást, szeretetet, ki
volt az, aki átsegített életem buktatóin, és úgy tudott örülni a sikereimnek, mint
senki más. Ki nem engedte soha, hogy feladjam a céljaimat, és ha elértem őket,
boldogabb volt, mint én: az Édesanyám.

Ő már sajnos nem lehet velem, de tudom, hogy összes Akadémikus társam
édesanyjához hasonlóan nagyon büszke most.

Ezért engedjék meg, hogy székfoglalóm befejezésképpen a mindenkori
édesanyák, testünk-lelkünk, szellemünk legfőbb támogatóinak emlékére –
hiszen a legtöbben sajnos már nem lehetnek velünk – Csukás István gyönyörű
versével búcsúzzam: Istenke, vedd térdedre édesanyámat.

Csukás István: Istenke, vedd térdedre édesanyámat

Istenke, vedd térdedre édesanyámat,
ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt,
ki adtál életet, adj neki most álmot,
és mivel ígértél, szavadat kell állnod,
mert ő mindig hitt és sose kételkedett,
szájára suttogva vette a nevedet.
Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen,
s szemem gyönge hogy a semmibe tekintsen,
hová a fény is csak úgy jut, hogy megtörve:
helyettem nézzél be a mély sírgödörbe,
próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb!
Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod,
amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel,
csak csont, csak por, ami volt valamikor ember,
mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány,
magadat operálod e földalatti ambulancián.
Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod
a semmiből a semmibe a létező világot,

anyát és gyereket, az élőt s a holtat,
s mert Te teremtetted, nem is káromolhat,
csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét,
nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét;
én sem káromollak, hallgasd meg imámat:
Istenke, vedd térdedre édesanyámat!

Köszönöm a figyelmet.

(Lux Ádám)

Lux Ádám színművész „Ki verné föl lelkünkben a lelket?" címmel tartott székfoglaló előadást a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban 2024. április 23-án, kedden 10.00 órakor.  

Laudátor Blaskó Péter színművész, az MMA rendes tagja. Levezető elnök Nagy Viktor rendező, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője. Az elnökség képviselője Rátóti Zoltán, az MMA alelnöke volt..

Képes Tükör: Köszönöm Lux Ádám Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művésznek, hogy megoszthattam a.székfoglaló előadását, amely önmagában olyan érték, ami önmagáért beszél. Gratulálok őszintén.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anna Margit életmű kiállítása a Nemzeti Galériában, ahogy még soha nem láttuk

Nagy hatással volt Anna Margitra Marc Chagall kézfogása és Waszary János, akinek tanítványa volt.

 „Kegyednek festék folyik az ereiben!” – mondta Vaszary János egykori tanítványának, a fiatal festőnek, Anna Margitnak pályája kezdetén.

Anna Margit is az a festőművész, aki festőnek született és rendkívül egyedi életművet alkotott, amelyben ecsettel és szénnel írta ki magából életének tragédiákkal teli történetét. Van az a pillanat, amikor a képekkel többet mond a művész, mint a szavakkal, mert olyan időket és fájdalmakat él át, amelyekben elvész a szó és megmarad az alkotással történt kifejezés, amely tökéletesen tükrözi a gondolatát, az üzenetet, és a véleményét a történelem azon szakaszáról, amelybe született. Ezért történik, hogy a bábuk szólalnak meg, és az önarcképbe rejti a szavakat, amit már kimondani nem akart, csak a vásznon keresztül. Anna Margitnak csak kevés alkotását ismertük, de a mostani tárlat méltó módon mutatja be az alkotót és életműve gazdagságát. Egészen új Anna Margitot ismer meg a látogató, és a felfedezés lenyűgöző és elismerő. Sokkal több, mint amit korábban tudtunk róla.

A 20. század magyar festészetének kiemelkedő alakja Anna Margit, és az életmű bemutatásával sikeresen járul hozzá a művész megismeréséhez a Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítása. A kiállított kétszázhúsz műalkotást befogadó tárlat minden korábbinál teljesebb életművet tár a látogatók elé, amelyet először lehet így együtt látni a maga részletességében.

A képre kattintva megnyíló képgalériában részleteket láthatunk a kiállításról és a megnyitóról.

A stílusomat nem választottam, ő választott engem.”  mondta Anna Margit egykoron.

A bábu megszólal

Anna Margit életmű-kiállítása

2024. április 10. – 2024. szeptember 1.

Magyar Nemzeti Galéria.

Földszint, időszaki kiállítótér

2024. április 10. – 2024. szeptember 1.

 A kiállítás kurátora: Kolozsváry Marianna, művészettörténész

Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery

süti beállítások módosítása