A világnak szüksége van Árpád-házi Szent Margit imádkozó lelkületére most is a járványokkal teli időben! Nem csak egy ország küzd a pandémiával, hanem az egész világ van bajban.

A legkedvesebb virágszál Te voltál, Te vagy és Te leszel hazánk szívében, aki királylányi születésed nem tartottad fontosabbnak, mint az engesztelést és az imát, amelyet egészen rövid életedben oly buzgón gyakoroltál, mint aki erre született.

Tisztaságod, erényed legszebb kifejezése a liliom, amely életed jelképévé vált, és amely tisztasága oly ragyogó, mint a frissen hullott fehér hó, amely hol is lehet olyan szép, mint a rólad elnevezett Margitszigeten, amikor a természet megajándékoz minket a hófehér téllel.

Összejöttek a tisztelők azon a helyen, ahol Szent Margit élt Krisztus jegyeseként az egykori domonkos kolostorban, amelynek romjainál 1979 óta találkozik a magyar főpásztor a híveivel, hogy közösen vegyenek részt szeretett Jézusa oltáránál a szentmise áldozaton.

Maradj mindig velünk, szolgálj életmintául nekünk, és könyörögj értünk ma is, hogy közelebb kerüljünk a Te Jézusodhoz, akit életed szent társául fogadtál.

Legyél velünk, Szent királylány! Magyarország királylánya, kedves szentünk, szép Margitunk!

Margit imái vezekelve szállnak az Ég Királya felé, és imaáldozata meghallgatásra talál.

Árpád-házi Szent Margit Árpád-házi Szent Erzsébet testvérének, IV. Béla magyar királynak és Laszkarisz Mária magyar királynénak és bizánci császári hercegnőnek a leánya. Két testvére Szent Kinga és Boldog Jolán.

1242. január 27-én született abban az időben, amikor királyi szüleinek menekülnie kellett. Születendő gyermeküket a jó Isten szolgálatába ajánlották annak a reményében, hogy így megmenekül az ország a támadásokkal szemben.

Az ima meghallgatásra talált. Margit egész életében hű maradt szerzetesnői hitvallásához és ettől senki és semmi nem választhatta el. Gyermekkorában kezdte meg szerzetesi életét és ebben haláláig a legnagyobb alázattal kitartott. Vezekelt és imádkozott hazájáért, engesztelt azok bűneiért, akik a szegényeket elnyomták és az egyház egységét megbontották. Sokat imádkozott a békéért. és csordultig megtelt igaz szeretettel égi jegyese iránt.

1270. január 18-án halt meg a Margitszigeten a Domonkos rend kolostorában, ahol tízéves korától élt. Kitartó vezeklése és erejét felülmúló életáldozata az egészségét meggyengítette. Közelgő Égi születésnapját előre megjósolta. Halála után nem sokkal, 1276-ban avatták boldoggá. Szentté avatása azonban évszázadokra elhúzódott. Margit szentté avatási pere már 1271-ben elkezdődött, de végül csak XII. Piusz pápa kanonizálta őt 1943. november 19-én, rokona, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepnapján.

A Margitszigeten bemutatott ünnepi szentmisén a Szent Margitot ábrázoló műalkotás előtt a megjelent lovagrendek képviselői vették közbe Szent Margitnak az oltár elé elhelyezett vezeklőövét, amelyet az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárból hoztak el az ünnepi megemlékezésre.

 Megemlékezésként itt egy kedvenc vers Szent Margitról.

Sík Sándor: Himnusz Szent Margitról

Mosogat a konyhán a királylány,

Szívében az égi bárány.

Halat is tisztít, követ is súrol.

Példát vesz a szelíd Úrtól.

Margit! Sápadtnak látszol, Sápadtan virágzol,

Ugye, valaki vezet, Valaki fogja a kezed,

Szíved lánggal ég, Jézus, Jézus a tiéd!

Kihalt a város, sötét a föld és messze még az ég.

De nem magányos, akinek Jézus fogja a kezét.

Oltár előtt térdel a királylány, Nézi őt az égi bárány.

Hazája bűnét egymaga bánja, Hajnalig tart az imája.

Szegény királylány, magyar hazádért égő áldozat.

A bárány lakomáján a mérhetetlen boldogság fogad!

Sillye Jenő megzenésítésében és előadásában hallgassuk meg a Szent Margitról írt szép verset.

https://www.youtube.com/watch?v=vuCF7-yEqZ8

További szavak helyett szóljanak a képek, amelyek a Margitszigeten készültek ezen a szép napsütéses ünnepen, ahol Árpád-házi Szent Margitra emlékeztünk, és közösen kértük a közbenjárását. A fotógaléria a fotóra kattintva nyitható meg.