Mindig is kedveltem Barabás Miklós portréit, de a Magyar Nemzeti Galériában bemutatott kiállítás egészen elbűvölt. Gazdag a tárlat, és sokat megtudunk az elismert magyar művészről, aki úgy alkotott, hogy kedvét lelte benne, és saját életérzését adta a képekhez. Megannyi országban járt, és úgy örökítette meg a tájakat és helyeket, hogy jó érzést kelt a látogatókban, különösen, ha olyan helyeket mutat be, amit magunk is ismerünk és kedvelünk. A korabeli ábrázolásaiban a történelmünk lenyomata is benne van.
A 125 éve meghalt Barabás Miklós (1810–1898) előtt 125 művel tiszteleg az évforduló alkalmából Magyar Nemzeti Galéria. A 19. századi magyar képzőművészet egyik legismertebb művészének a portrék mellett a táj ábrázolásai is meghatározó jelentőségűek, és érdemes felfedezni őket, mert számos meglepetést tartogatnak.
1810-ben az erdélyi Kézdimárkosfalván született, Szebenben és Nagyenyeden tanult. Másfél évig látogatta a bécsi akadémiát. Két évet töltött Bukarestben, ahol számos portrémegrendelést kapott és ismertségre tett szert. Itáliában másfél évig járt tanulmányúton. Hazatérése után Pesten a reformkori irodalmi élet képviselői karolták fel. 1836-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett. Erdélyben járt, majd Petre visszatérve egyetlen „akadémiai művészként” elhalmozták megrendelésekkel. Letelepedve Pesten a „nemzeti festészet” megteremtőjévé vált. Nyugat-európiai körutazáson vett részt.Az 1840-es években számos portrémegrendelésnek tett eleget. Nyomon követte és megörökítette a Lánchíd építésének folyamatát.
Már hétéves korától legkedvesebb időtöltése volt a rajzolgatás. Tizenegy éves korában készült rajza Zrínyi Miklósról, a szigetvári hősről J. F. Binder 1793-as metszetet utáni másolat után a tárlaton is látható. Iskoláskorától rajzaival tartotta el magát. Édesapját tizenhárom évesen vesztette el.
Önéletrajz címmel megírta visszaemlékezéseit, amely lebilincselő olvasmány lett, és egyben a korabeli művészeti életnek egyedülálló forrása. A kiállításon az alkotáshoz kapcsolódó történetek is elolvashatók. 1898-ban, 88 évesen hunyt el.
Barabás Miklósnak A rajz mestere című időszaki kiállítása igazi kulturális felüdülést tartogat mindenkinek, aki felfedezi magának a tárlatot, és az alkotásokhoz kapcsolódó leírásokat is elolvassa. A portrékat ábrázoló Barabás Miklós már nem ismeretlen a látogatók előtt, de A rajz mestere című időszaki kiállítás egy másik oldaláról mutatja be az alkotót, amelyiket ilyen részletesen most ismeretünk meg igazán,
A leginkább portréiról ismert mester egy másik oldalát mutatja be a tárlat. Utazások, fontos történelmi pillanatok és sok kedves ismerős hely kerül előtérbe a kiállító teremben, miközben önéletrajzi történeteket is megismerhetünk. Szép kiállítás, kellemes program.
Barabás Miklós: A rajz mestere című időszaki kiállítás
2023. szeptember 15. – 2024. január 14.
Magyar Nemzeti Galéria
C épület, II. emelet
Csak ízelítő a tárlatból a fotógalériában látható képek mellett jól illusztrálja a kiállítás gazdagságát és hitelességét.
Márkosfalvi kúria (Barabás szülőháza) 1860 körül
Barabás Miklós városmajori villája, 1853
Művész a tengerparton, 1834
Velence alkonyatkor, 1834
Palota a Canal Grandén, 1834
Ponte Rialto, 1834
Enteriőr a Dózse-palotában, 1834
A velencei Lido kikötője, 1834
A Boboli-kert Firenzében, 1834
Maecenas villája Tivoliban, 1834
Kirándulás Tivoliba (Bánffy Ilona grófnő szamárháton), 1835
Kék barlang – Grotta Azzura, 1835 Capri szigetének természeti látványossága
Olasz tengerpart, 1835
Olasz tengerpart, 1835
Lago Maggiore, 1835
A Vezúv Capri szigetéről, 1835
A háborgó tenger háttérben a Vezúvval, 1835
A Vezúv kitörése Nápolyban, 1835
Róma a Ponte Rottónál, 1835
A görög könyvtár romjai Hadrianus villájában, 1835
A Csáklyakő Alsófehér megyében, 1838
A Normafán, 1840-es évek
A Lánchíd építése 1864-ben, 1841
A városligeti-tó, 1842
Clark Ádám vitorlás csónakja, 1842
Tervezet az Alagúthoz, 1850 köról
A Lánchíd alapkőletétele, 1842
Zugligeti szikla, 1843
A Mont Blanc vidéke, 1843
Döbrentei Gábor arcképe, 1844
Clark Ádám arcképe,1845 körül
William Clark arcképe,1845 körül
Gellérthegyi mulatság húsvéthétfőn, 1845
Br. Eötvös József, 1845 körül
A család virágai – Barabás gyermekei, 1856
A meny megérkezése, 1856
Magyar írók arcképcsarnoka, 1860 köról
