Saxlehner Andrásnak köszönhetjük az egészséget segítő keserűvíz alapú gyógykultúrát, amelyet mind a mai napig használunk, mégis kevesen tudják, kinek köszönhetjük a csodálatos hatású gyógyvizet. Őrmező kincse vissza talált Őrmezőre a családtörténeti emlékkiállítás útján. A történet nagyszerű. Érdemes arra, hogy megismerjük.

Ki volt Saxlehner András? (Kőszeg, 1815. február 19. - Bécs, 1889. május 24.) Nagykereskedő, ásványvízforrás tulajdonos, a Buda környéki keserűvízforrások felfedezője és első tulajdonosa. 1862-ben fedezte fel a budai keserűvíz-forrást, amelyet elemeztetett. 1863-ban alapította meg és tette híressé a Hunyadi János keserűvíz-telepet.

Vagyonát és szerencséjét annak a véletlennek köszönhette, hogy 1862-ben betért az üzletébe egy budaőrsi parasztember posztót rendelni, aki elpanaszolta neki, hogy tehéntenyésztéssel foglalkozik, de a legelőn ásatott kút vize használhatatlanul keserű és a teheneknek hasmenésük van tőle. Saxlehnernek ez szöget ütött a fejébe ás analizáltatta a vizet. Kiderült, hogy igen magas a víznek a glaubersó tartalma, és kitűnő minőségű gyógyvíznek számít az emésztési problémákkal küzdők számára.

Megvásárolta a területet és újabb kutakat ásatott. 1863-tól Hunyadi János márkanév alatt nagy sikerrel kezdte forgalmazni a gyógyvizet. Halála évében már évente 6 millió üveg Hunyadi János keserűvizet hozott forgalomba idehaza s külföldön egyaránt. Halála után felesége tovább folytatta az üzleti tevékenységét.

Saxlehner András tette világhírűvé az Őrmezőn található forrásvizeket, a Hunyadi János és a Ferenc József keserűvizet. Munkásságáról, életéről, a gyógyvizekről ad képet a tárlat.

Kevesen tudják, hogy ki is volt valójában Saxlehner András. Nevéhez olyan gyógyvizek elterjesztése fűződik, mint a Hunyadi János-, vagy a Ferenc József gyógyvíz.

Ősei a XVI. század végén költöztek Türingiából Magyarországra, ahol Sopron és Kőszeg után végül Budapesten állapodtak meg. A Váci utcában „Fekete kutyához” néven nyitott posztókereskedést, ahol egyszer felkereste őt Bayer József budaörsi gazda, és panaszkodott, hogy a kutak vize keserű ízű, alkalmatlan a tehenek itatására. Saxlehner ezután bevizsgáltatta a vizet, majd úgy döntött, hogy megveszi a Dobogó- és Péter-hegy húzódó őrsödi és őrmezői területet. Őrmezőn beindította a gyógyvíz kitermelést és szállítást. Intenzív reklám és marketing segítségével népszerűsítette és terjesztette világszerte az azóta számos országban ismert ásványvizeket. Német származását nem felejtette el, ugyanakkor magyarnak vallotta magát, ahogy ezt a gyógyvíz források elnevezése is mutatja.

A kiállítást, amely ezt az életutat mutatja be eredeti felvételekkel és kordokumentumokkal, a Saxlehner András Egyesület, a Viadukt Alapítvány, az Újbudai és a Budavári Német Nemzetiségi Önkormányzatok, az Őrmezei Közösségi Ház szervezte meg.

A belépés ingyenes.

A kiállítás e héten még látogatható a Kréher Péter teremben
az Őrmezei Közösségi Házban (1112. Budapest, Cirmos utca 8.).