A Rotary 100 jubileum után betekintést nyertünk a XXII. század rejtelmeibe
Mit hoz a XXII. század?
Bölcsesség kézben tartani a múltat, a jelent és a jövőt. Ismerni a múltat, megélni a jelent és keresni a jövőt, mindig előre visz, tanulunk belőle, nyitottan és hittel haladva a jelenben a jövő felé.
A XXII. század volt a középpontban a Pázmányon megvalósult konferenciának.
Nagyszerű előadásokat hallottunk, amely előrevetítette a várható jövőt tudományos megközelítésben.
Az RC Budapest-Akadémia, RC Budapest-Sasad és RC Budapest-Szent Gellért közös konferenciát tartott A XXII. század címmel 2026. március 6-án, pénteken a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál pápáról elnevezett dísztermében a Szentkirályi utcában. Köszöntőt mondott: Molnár Júlia, a Rotary Magyarország kormányzója és Pazaurek Piros, a Hungarian Hub alapítója, közép-floridai tiszteletbeli konzul.
A délelőtti programban prof. dr. Horváth Attila jogtörténész, alkotmánybíró: Szent István és kora; prof. dr. Náray-Szabó Gábor kémikus, akadémikus: Megmaradni. Magyarok a Kárpát-medencében; prof. dr. Csejtei Dezső filozófiatörténész, műfordító: Transzhumanizmus és Kerek István Al szakértő, ChatGPT magyarul csoport alapítója: Az ember, mint érték a mesterséges intelligencia korában című előadás szerepelt.
Dr. Horváth Attila nem tudott eljönni s helyette Dr. Braun László a Regina Gisela Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem docense tartotta meg az előadást.
Délután dr. Rádi Vilmos Gábor senior kiberbiztonsági tanácsadó, Al-jogi és gov. szakértő: Mesterséges intelligencia: megvéd-e a jogrendszer? Nagy Balázs kiberbiztonsági szakértő, a NewPush alapítója és vezérigazgatója: Project NoéMI – Magyarország vezető szerepe az oktatási paradigma váltásban; dr. Roosevelt Harris, a Daytona Heart vezérigazgatója: Gondolatok az RC Budapest – Sasad centenáriumáról és a közös Rotary projektek értékéről; dr. Major Gyöngyi közgazdász, a Kortárs Női Reflexiók Fórumának alapítója: Emberközpontú jövővízió? című előadások vártak minket a zárszó előtt.
A konferencia választ keresett arra, hogy mit hoz a következő évszázad, megváltozik-e a Rotary szellemisége? A Rotary centenáriumi eseményei után a jövőbe mutató beszélgetésekkel körvonalazták azokat az irányokat, amelyekben nem visszatekintünk, hanem értelmezzük a változásokat, amelyek alakítják majd a következő évtizedeket, évszázadot. Lényegi és civilizációs feladat végig-gondolnunk azt, hogy a szingularitás küszöbén hogyan tudjuk életben tartani mindazt, amit ma barátságnak, jószolgálatnak, emberségnek nevezünk!
Jelentős korszakváltás zajlik: a nyugati világrend átalakul, új geopolitikai szereplők jelennek meg, a technológiai fejlődés felgyorsítja a környezetszennyezést és az erőforrások fogyását. A mesterséges intelligencia és a biotechnológia új kihívásokat hoz, miközben egyre fontosabbá válik a tudás és a fenntartható szemlélet. Milyenek az esélyek az algoritmussá váló civilizációs működés emberarcúságának megőrzésében? Mit sugall a tudomány, a művészet, a társadalompolitika?
A konferencia előadásai a jövő esélyeit és veszélyeit tárgyalták, elemezve a nyugati társadalmak erősségeit és gyengeségeit és az új kihívások menedzselésének koordinátáit. A téma általános érvényű. A következő évszázad kihívásai közt veti fel a Rotary szellemiségének korszerűsítését, egyben irányadó kezdeményezés is lehet a jövő emberközpontúságának koordinálásában.
Az alábbiakban Dr. Major Gyöngyinek, a Rotary-Budapest Sasad klub tagjának és korábbi elnökének köszöntőjét adjuk közre, aki szerint felfoghatatlan változások előtt állunk. Zárszavában kiemelte, hogy Nagy Balázs előadása nagyon előremutató volt, ahogy mindegyik előadás is. A konferencia kicsengése pozitív volt. A remény pedig a tudatosságban van. Ezt hangsúlyozta minden előadó.
„Tisztelt Hölgyek és Urak! Kedves Kormányzó Asszony, Elnök Asszonyok és Elnök Urak, kedves Barátaim!
Major Gyöngyi vagyok a Rotary-Budapest Sasad klub tagja és tavalyi elnöke.
Tavaly ünnepeltük a magyarországi Rotary fennállásának 100. évfordulóját. S habár egy centenárium mindenkor nemcsak alkalom a visszatekintésre, az eredmények számbavételére, hanem ezt szinte kötelezően meg is kell tennie minden 100 évet megért társadalmi szerveződésnek – ha igényt tart a saját identitásának megerősítésére –, mégis a valóságos tétellista hossza miatt itt most nehéz lenne indokolatlan megkülönböztetés nélkül felsorolni mindazokat a pozitív nyomokat, amelyeket magunk mögött tudhatunk. Tekintsük úgy, hogy a nagy elődök eredményei elsősorban súlyos kötelességet rónak ránk a jövőt illetően. S ezért nem annyira a múltra, mint inkább a jövőre érdemes fókuszálnunk.
Korfordulóban vagyunk. A tudomány és a technológiák olyan áttörés előtt állnak, amely eddig soha nem látott mértékben fogják átalakítani az ember életterét. Az emberiség még az itt jelenlévők életében átkerül egy olyan világba, amelynek környezeti és működési feltételeit saját maga határozza meg. Másképpen fogalmazva kilép a történelemben átfogható néhány ezeréves, és az archeológiában kutatott néhány százezer éves természeti feltételrendszerből, és saját kezébe veszi saját sorsát.
Ez az előttünk álló fordulópont csak első hallásra felhőtlenül pozitív. Mert szétnézve a világban, látva a jelenleg is folyó súlyos konfliktusokat, ebben a “saját kézben” nincs módunk önfeledten megbízni. És ennek a saját kéznek a legkisebb hibája a megváltozott önrendelkezés következményrendszerében erős kockázati tényezőt jelent. Ezért, ha a Rotary eszme következő száz évére igyekszünk emelni tekintetünket, már az is nagy kérdéseket vet fel, hogy vajon miféle aktivitás lesz az, ami a “jót cselekvés” jegyében megtörténhet.
Vajon működni fog-e az a jelenleg még egyszerű képlet, hogy anyagiakkal segítjük az arra rászorulókat, amikor mindenkit azonos feltételek szerint gépek fognak kiszolgálni? Vajon megmarad-e az emberiség olyan humánus arca, amilyennek még mi megismertük és szerettük? Vajon mit jelent majd 100 év múlva a barátság?
Vajon nem az emberi arc – a humánum – megőrzése válik-e a Rotary-eszme legfőbb feladatává?
Úgy ünnepeljük az elmúlt 100 évet, hogy egyben vessük fel ezeket a súlyos kérdéseket. Itt ma a válaszkeresésre irányítjuk a figyelmet. A jövőre.
A RC Budapest Sasad tavaly a Szent István királyunknak felszentelt Bazilikában ünnepelt, hagyományos jótékonysági orgonahangversenyével. A maga korában pedig Szent István is hasonlóan súlyos kérdésekre kereste a választ. Az ő válasza sikeres volt, hiszen ma mi itt vagyunk, a magyarság hazát nyert a következő 1000 évre. A nagy elődre nézve, nem tehetünk mást, mint hittel fordulunk a jövő felé.
A Rotary 100 éves magyarországi évfordulóját a jövő szellemében, a Rotary szellemében ünnepeltük tavaly.
Képességeink szerint tegyünk meg mindent ennek a 100 éves nyomvonalnak a folytatásáért a következő 100, 1000 évre!
Gyöngyi Major”
