Elérkezett a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésének ünnepi ülésének napja
Új fejezet kezdődik a tudomány vezető intézményének az életében a jubileumi évben.
Nagy várakozás előzi meg a Magyar Tudományos Akadémia jövőjét az elkövetkező 200 évre. Az akadémikusok kitartására az utóbbi időben nagy szükség volt és várhatóan az elvárható megbecsülés és lehetséges kutatótér új fejezettel vonul be az intézmény életébe a 200. ünnepi közgyűlés után.
A kiemelt előadást Prof. Dr. Monok István, az MTA doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója tartotta Gondolatok a Könyvtárról – Az Akadémia Könyvtárának megalapítása címmel.
„Az MTA székházának Dísztermében tartott ünnepségen Freund Tamás akadémiai elnök azt mondta, hogy az MTA nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak a közjó érdekében kifejtett tevékenységében, Magyar Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy szabad tudomány nélkül nincs szabad ország, és bárki lesz is az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben a tudományért dolgozni.
A „Közös szolgálat” eszménye csengett össze Freund Tamás leköszönő akadémiai elnök és Magyar Péter leendő magyar miniszterelnök köszöntőjében a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésén.
„Széchenyi István és társai Akadémiánk létrehozásával szellemi irányt is kijelöltek, amely szerint a tudás nem önmagáért való, hanem a haza javát kell szolgálnia; a kutatás nem elszigetelt, hanem közösségbe ágyazott tevékenység, a műveltség pedig nem dísze, hanem megtartó ereje a nemzetnek” – mondta Freund Tamás. Az Akadémia feladatáról pedig úgy vélekedett, az ma sem kisebb, mint alapításakor volt. „Sőt talán még nagyobb. Korunk a maga gyors technológiai változásaival, járványokkal, klímaválsággal, fenntarthatósági kényszerhelyzettel, társadalmi és geopolitikai megrázkódtatásokkal minden korábbinál sürgetőbben teszi fel a kérdést: képesek vagyunk-e tudásunkat közös javunk szolgálatába állítani? Képesek vagyunk-e úgy megőrizni önazonosságunkat és önrendelkezésünket, hogy közben nyitottak maradunk a világra és a megújulásra?”
Az MTA hétfőn megkezdődött tisztújító közgyűlésének ünnepi ülésén részt vett Magyar Péter leendő miniszterelnök és Tanács Zoltán, aki az új kormányban a tudományos-technológiai tárcát vezeti majd. Az MTA székházának Dísztermében tartott ünnepségen Freund Tamás akadémiai elnök azt mondta, hogy az MTA nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak a közjó érdekében kifejtett tevékenységében, Magyar Péter pedig azt hangsúlyozta, hogy szabad tudomány nélkül nincs szabad ország, és bárki lesz is az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben a tudományért dolgozni.
A közgyűlésen az MTA-t az elmúlt hat évben vezető Freund Tamás szerint az, hogy a nemzet szolgálatára napokon belül felesküdő új kormány és a tudományt 200 éve képviselő nemzeti intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia között a kapcsolat jó irányba – a közös szolgálat, a partneri viszony irányába – indul el, biztosítékot jelenthet, hogy a Tisza Párt elnöke, a leendő miniszterelnök, valamint a tudományért és technológiáért felelős leendő miniszter is elfogadta az Akadémia meghívását az ünnepi közgyűlésre.
A most záruló hatéves ciklusról mérleget vonva Freund Tamás arra emlékeztetett, hogy az Akadémia 2018–2019-ben olyan súlyos veszteségeket szenvedett el, melyeket Lovász László és az Akadémia akkori vezetésének heroikus erőfeszítései ellenére sem lehetett megakadályozni. A veszteség az Akadémia önmeghatározását, közéleti pozícióját, lelkiállapotát is próbára tette. Éppen ezért volt történelmi jelentőségű a 2019 decemberében megtartott rendkívüli közgyűlés.
Mint mondta, „az akkor elfogadott küldetési nyilatkozat fogadalomként is értelmezhető, amely kimondta: megváltozhatnak a körülmények, elvehetnek tőlünk intézményeket, forrásokat, lehetőségeket, de nem vehetik el tőlünk a hivatásunkat. Vezetőtársaimmal ebben a szellemben vállaltuk a megtépázott, de meg nem tört Akadémia vezetését. Meg kívántuk mutatni, hogy a megváltozott helyzetben is meg lehet őrizni az Akadémia méltóságát, hogy nem bénít meg bennünket a veszteség, nem oszt meg a politikai bizalmatlanság, és meg lehet úgy őrizni és újítani ezt a nemzeti intézményt, hogy közben megtartja önbecsülését, és hű marad történelmi küldetéséhez. Reményeinket erősítette, hogy a közvélemény-kutatások ekkor is azt jelezték: minden támadás, konfliktus, közéleti feszültség ellenére a Magyar Tudományos Akadémia maradt a legnagyobb társadalmi bizalmat élvező közintézmény. De akiben bíznak az emberek, annak a felelőssége is nagyobb.”
Az MTA leköszönő elnöke az elmúlt hat év eredményeit összegző rövid számvetésében az elmúlt évek egyik legnagyobb reményű kezdeményezésének nevezte a Középiskolai MTA Alumni Programot. Mint mondta, több mint 1600 kutató fejezte ki csatlakozásával felelősségérzetét aziránt, hogy a következő nemzedékekhez személyesen is eljuttassa a tudomány szeretetét, tapasztalatait, a kutatás módszertanából fakadó hitelességét. Ez a program a jövő közgondolkodását formáló befektetés.
Kitért arra, hogy az MTA doktora cím mellett elindult az egyetemi, kutatóhálózati és ipari kutatóhelyek minősítése is, az MTA Kiváló Kutatóhely program. Sikeresen működnek az Akadémia kiválósági pályázatai, ösztöndíjai, köztük az új nemzeti programok.
Freund Tamás úgy fogalmazott, hogy „az Akadémiát ugyanaz a nemzeti akarat hozta létre és élteti immár kétszáz éve, amely időről időre megbízást ad az ország kormányzására. Az Akadémia a nemzet akaratából nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak a közjó érdekében kifejtett tevékenységében. Felelősségünk a tudományos ismeretek és tapasztalat rendelkezésre bocsátása, a felelősségteljes és konstruktív kritika, de nem a döntéshozatal. Az elmúlt hat évben ezt következetesen képviseltük, és sérelmeink ellenére sem hanyagoltuk el nemzeti kötelességeinket. Nem rajtunk múlt, hogy a közpolitika és a tudomány partnersége nem tudott kibontakozni, közmegelégedésre működni."
Bizonyosnak nevezte, hogy az Akadémia élén az új vezetőkkel, felelősségvállalásra kész, konstruktív partnere lesz az új kormányzatnak a magyar tudomány és felsőoktatás valamennyi sürgető problémájának megoldásában. „Az elmúlt hat év alatt megőriztük készségünket és alkalmasságunkat arra is, hogy szerepet vállaljunk a kutatóhálózat stabil, kiszámítható, a legmagasabb minőségi elvárásokat is kielégítő működtetésében és fejlődésében. Az Akadémia és az általa mozgósított magyar tudósok, kutatók és szakemberek minden olyan szakpolitikai és társadalmi kérdésben rendelkezésre állnak, amelyben a tudományos ismeretek nélkülözhetetlenek a politikai döntéshozatalhoz és a társadalmi párbeszédhez.”
A hatékony feladatellátáshoz szükséges társadalmi beágyazottságot szerinte igazolja a Medián által végzett legfrissebb közvélemény-kutatás is, amely megmutatta, hogy miközben az elmúlt években számos közintézmény jelentősen vesztett a társadalom előtti hitelességéből, az Akadémia továbbra is őrzi vezető helyét, a legnagyobb közbizalomnak örvend. Hasonlóan fontos visszaigazolás, hogy a magyar kutatók is nélkülözhetetlennek és fontosnak értékelik az Akadémia létét, szerepét és nagyon sokat várnak tőle a jövőben is.
„Közös szolgálat” – Freund Tamás és Magyar Péter köszöntője a Magyar Tudományos Akadémia 200. közgyűlésén
https://mta.hu/kozgyules200/kozos-szolgalat-freund-tamas-115366
Magyar Péter leendő miniszterelnök szerint nem megszokott, és napjainkban legtöbbször aggodalmat szül a tudományos közösségben, ha politikust látnak köreikben. „Szeretnék megnyugtatni mindenkit: ez nem az Önök hibája, az elmúlt 16 év bőven adott erre okot. Pedig nem is volt ez mindig így: volt idő, amikor a politika sokat vitte előre a tudomány ügyét” – mondta.
A leendő kormányfő azt mondta, hogy nemzetünket a legnehezebb, legembert próbálóbb helyzetekből is a kiművelt emberfők vezetik ki,
és akik ezt lehetővé teszik, azok minden tiszteletünket megérdemlik. Az Akadémia megalapítása körüli éveket sokan a reformkor kezdeteként tartják nyilván. Ma, 200 évvel később újabb korszakhatárhoz értünk. Magyarország történelmi lehetőséget kapott arra, hogy végrehajtson egy valódi rendszerváltást, és ebben a tudománynak és a tudósok közösségének fontos szerepe lesz.
Magyar Péter emlékeztetett arra, hogy Szent-Györgyi Alberttől Karikó Katalinig, Neumann Jánostól Krausz Ferencig sok tudományos kiválóság útja indult Magyarországról. „Közösen kell dolgoznunk azért, hogy egy szabad, megfelelően megbecsült tudományos szférában megérje legkiválóbb intellektuális utánpótlásunknak itthon kamatoztatnia a tehetségét.”
Felidézte, hogy 1990 májusában, harminchat évvel ezelőtt, Antall József a rendszerváltás utáni első miniszterelnökként szólt az MTA 150. Közgyűléséhez, ami akkor szintén tisztújítás előtt állt. Akkor két kiváló történész, Kosáry Domokos és Szabad György voltak a jelöltek. Az akadémiai elnök végül Kosáry Domokos lett, Szabad Györgyöt pedig nem sokkal később az Országgyűlés elnökévé választották meg.
A frissen hivatalba lépett miniszterelnök ezt kérte akkor az Akadémia Közgyűlésétől és vezetésétől, hogy: „Mindent kövessen el az Akadémia, hogy a tudomány, a tudományos élet és a kutatók közötti igazságot szolgálja, ne maradhassanak ki nagy tudósok a testületből, s ne kerülhessenek be arra érdemtelenek.” Antall József az Akadémia szellemisége előtt tisztelegve megígérte, hogy kormánya nem irányítói, hanem koordinálói szerepet vállal az Akadémiával való együttműködésben.
Magyar Péter szerint „szomorú, de szembe kell nézni a ténnyel, hogy a tudományos, kutatói szféra az elmúlt évek és évtizedek politikai kurzusainak a kárvallottjává vált. Az antalli hozzáállás az utóbbi 16 évben szinte nyomtalanul eltűnt a magyar kormányzat filozófiájából. A kormány inkább ellenségként, mint partnerként kezelte tudományos közösséget. Hasonlóan más társadalmi alrendszerekhez, az akadémiai szférában is irritálta a hatalmat az autonómia. A kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása, az adatvezérelt érvelés sem volt kívánatos a döntéshozatal számára. Az akadémiai szféra maga alá gyűrésétől remélték, hogy eltéríthetik, engedelmességre kényszeríthetik vagy akár el is lehetetleníthetik a nekik nem tetsző kutatókat vagy szakterületeket, a számukra kedveseket pedig felemelhetik. Az akadémiai képviselőkkel folytatott egyeztetések álságosak voltak, és nem is törekedtek egy mindenki számára kedvező kompromisszumos megoldás elfogadására.
Erőből lenyomták akaratukat az akadémiai világ torkán, melynek fontos bizonyítéka volt az akadémiai kutatóhálózat 2019-es erőszakos átszervezése – a tudósok megkérdezése, bevonása nélkül, az érdemi egyeztetés teljes mellőzésével.” A leendő miniszterelnök azt mondta: e hónapban felálló kormánya tudja, hogy komoly strukturális és szemléletbeli változásra van szükség a kormányzati tudománypolitikában.
Kiemelt prioritásként kezelik a szektor kihívásait és nemzetstratégiai potenciálját. Ezért is hozzák létre a Tudományos és Technológiai Minisztériumot Tanács Zoltán vezetésével. E tárca feladata kizárólag a tudomány és a digitalizáció fejlesztése, valamint az innováció támogatása. A tárca vezetője a kormányzatban a legmagasabb szinten képviseli majd a tudomány szempontjait.
Kiemelte, hogy a bárki is lesz az MTA új elnöke, a Tisza-kormány kész lesz vele konstruktív együttműködésben a tudományért dolgozni. A Tisza-kormány és az Akadémia új vezetése együtt ugyanis történelmi lehetőséget kap arra, hogy végre jó irányba fordítsa a hazai tudományos életet. Hogy egy olyan pályára állítsa a magyar tudományt, amely Magyarországot a sereghajtók közül ismét az éllovasok közé sorolhatja.
„A tudományos eredményeket beépítjük a kormányzat működésébe. Minden fontos szakpolitikai döntés — legyen szó egészségügyről, energiáról, oktatásról, közlekedésről vagy éghajlatvédelemről – tudományos megalapozottságon nyugszik majd. Tényeken. Adatokon. Az érintett szakterületek legjobb tudásán. Folyamatos párbeszédre törekszünk a tudóstársadalommal – nem csak a mostanihoz hasonló, ünnepi évfordulókon, hanem rendszeresen, intézményesített formában, az MTA új vezetésével szoros együttműködésben.”
Akadémiai elismeréseket adtak át az MTA 200., ünnepi közgyűlésén - Lovász László kapta az Akadémiai Aranyérmet
A hagyományoknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia májusi közgyűlésén átadták a nagy múltú intézmény legrangosabb elismeréseit. A 200., ünnepi közgyűlésen – mint minden évben – az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, illetve az Arany János-életműdíjat vehették át a kitüntetettek.
Az Akadémia éves közgyűlésein hagyományosan minden évben átadott akadémiai kitüntetések közül az Akadémiai Aranyérem a legrangosabb. Az életműdíjként adományozható kitüntetéssel a Magyar Tudományos Akadémia a díjazott teljes tudományos munkásságát ismeri el.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége a 2026. évi Akadémiai Aranyérmet Lovász Lászlónak, az MTA rendes tagjának, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának adományozta a matematika és a számítógép-tudomány területén elért, világszerte elismert, kimagasló tudományos eredményeiért és áldozatos tudományszervezői munkájáért.
Részletesebben Lovász László kitüntetéséről ebben a cikkben írunk. Alább pedig a most bemutatott portréfilm látható:
https://mta.hu/kozgyules200/lovasz-laszlo-kapta-az-akademiai-aranyermet-115347
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az MTA rangos kitüntetését, az Akadémiai Díjat tudományos tevékenységet végző kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozza az elmúlt években elért kiemelkedő kutatási munkájuk és eredményeik, valamint szakkönyveik, publikációik elismeréseként. 2026-ban az alábbi kutatók kapták meg a nívós díjat:
Benczes István Zsolt, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a globális közgazdasági elmélet és a hazai társadalmi hasznosság szempontjából is kiemelkedő kutatási eredményeiért, a szilárd költségvetési politika igénye, a kormányközi integráció és az újfajta gazdaságpolitikai populizmus hatásainak tárgyilagos és elmélyült vizsgálatáért, valamint eredeti és használható megoldások kimunkálásáért.
Böröczky Károly, az MTA doktora, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézet Geometriai Tanszék egyetemi tanára, a matematika több területén, mindenekelőtt a geometriai egyenlőtlenségekkel kapcsolatban elért, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeiért.
Dévai Kata, a HUN-REN- Eötvös Loránd Tudományegyetem Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, az ókori Pannonia provincia mai magyarországi területén feltárt, római kori üvegedények szín, minőség, gyártástechnológia, díszítés és részletkialakítások alapján való komplex elemzéséért, valamint a modern elveknek megfelelő, könnyen és jól használható, egyben bővíthető magyar nyelvű terminológia és új tipológia kialakításáért.
Fekete Csaba Attila, az MTA doktora, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezető kutatója, a pajzsmirigyműködés agyi szabályozásának mélyebb megértéséhez, valamint új szabályozási modell kidolgozásához jelentős mértékben hozzájáruló kutatásaiért, az alacsony T3 szindróma kialakulásához vezető mechanizmusok feltárásában végzett munkájáért, a szöveti pajzsmirigyhormon hatásának vizsgálatára szolgáló diagnosztikus eljárás kidolgozásában való részvételéért, valamint a GLP-1-receptor-agonista gyógyszerek hatásmechanizmusával kapcsolatos vizsgálati eredményeiért.
Gáspár Attila, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Kémiai Intézet Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a kapilláris elektroforézissel kapcsolatos kutatások és bioanalitikai alkalmazásaik területén elért kimagasló, nemzetközileg is elismert eredményeiért és az utánpótlás-nevelésben végzett magas színvonalú munkájáért.
Kovács Tamás György, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi tanára, az erős kölcsönhatás rácstérelméleti leírása terén elért, a nemzetközi közösség gondolkodását jelentősen formáló, nagy hatású eredményeiért, valamint a fermionok és a mértékterek tulajdonságainak és egymással való kapcsolatának kvark-gulon plazmafázisban való vizsgálatáért.
Kubinyi Enikő, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet Etológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, a kutyák egészséges öregedésének megértéséhez és a modern társállattartási gyakorlatok tudományos megalapozásához hozzájáruló, a kognitív és összehasonlító etológiát, a viselkedésgenetikát és a nem invazív neurobiológiát újszerű módon összekapcsoló kutatásaiért, az ember-társállat kapcsolat érzelmi és kognitív alapjainak feltárásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért.
Ősi Attila, az MTA doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Földtudományi Központ Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, Európa kréta időszaki szigetvilágának faunisztikai, ősállatföldrajzi és paleoökológiai, valamint a mezozoós őshüllők paleobiológiai kutatásaiért, különös tekintettel a táplálkozásmód vizsgálatára, továbbá az iharkúti felső kréta ősgerinces-lelőhely felfedezése és teljes körű dokumentálása során elért nemzetközileg is elismert eredményeiért.
Varga László, az MTA doktora, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar egyetemi tanára, az élelmiszer-tudomány, azon belül a tejtudomány, a tejipari mikrobiológia és higiénia tudományterületén elért, hazai és nemzetközi szinten is elismert tudományos eredményeiért, a PhD-képzésben, a tudományos utánpótlás nevelésében való aktív részvételéért; oktatói, kutatói és fejlesztői munkája elismeréseként.
Volk János, az MTA doktora, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet tudományos tanácsadója, laborvezetője, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézet címzetes egyetemi docense, a nanoszerkezetek és nanorendszerek technológiája terén elért, nemzetközileg is kimagasló, iskolateremtő kutatási eredményeiért, aktív közéleti tevékenységéért, valamint a szabadalommal védett találmányok ipari együttműködésben való hasznosításáért.
A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként megosztott Akadémiai Díjban részesítette a magyar népi kultúra emblematikus tájává váló Kalotaszeg társadalmi és kulturális folyamatait feltáró, több évtizedes terepmunkával végzett alapkutatás eredményeinek monumentális összegzéseként megjelent, Történeti idő és jelenlét Kalotaszegen című könyvért:
Balogh Balázst, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja főigazgatóját, a Néprajztudományi Intézet igazgatóját és Fülemile Ágnest, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Humán Tudományok Kutatóközpontja Néprajztudományi Intézet Történeti Néprajzi Osztály tudományos főmunkatársát, osztályvezetőjét,
A Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudomány eredményeit és a tudományos élet kiemelkedő személyiségeit hitelesen bemutató és népszerűsítő újságírók, riporterek vagy munkacsoportjaik elismerésére hozta létre az Akadémiai Újságírói Díjat. Az MTA Elnöksége a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseként 2026-ban Akadémiai Újságírói Díjat adományozott
Kovács Imre publicistának, a HVG, a Hócipő és a Klubrádió írójának, az ökológia, a természet- és környezetvédelem, valamint az állatvédelem területén kifejtett ismeretterjesztő munkásságáért, továbbá az áltudományos nézetek elleni fellépése elismeréseként.
Vajna Tamásnak, a Qubit újságírójának a magyar sajtó történetében a média világát formáló, maradandó értéket teremtő három évtizedes kitartó tudománykommunikációs tevékenysége elismeréseként, a HVG Szellem rovata és a Qubit hasábjain a felelős közéleti tájékoztatáshoz meghatározó módon való hozzájárulásáért.
A Magyar Tudományos Akadémia minden évben Wahrmann Mór-éremmel jutalmazza a tudomány és a kutatásfejlesztés támogatása terén a gazdasági, kereskedelmi, ipari és állami életben tevékenykedő, kimagasló érdemeket szerzett személyeket vagy szervezeteket. Az Akadémia 2026-ban Wahrmann Mór-érmet adományozott
Lakatos Mihálynak, az Izotóp Intézet Kft. nyugalmazott ügyvezetőjének, több mint két évtizedes, a magyar radiogyógyszer- és diagnosztikumgyártás piacvezető szervezetének irányításában és fejlesztésében betöltött meghatározó szerepéért.
Az életük során jelentős tudományos munkásságot végző és kiemelkedő eredményeket elérő külhoni magyar tudósokat, kutatókat megillető Arany János-életműdíjat 2026-ben a Magyar Tudományos Akadémia
Pap Endrének, az MTA köztestülete külső tagjának adományozta a nem additív mértékelmélethez és a speciális operátorok megalkotásához, valamint alkalmazásához kapcsolódó, a döntéselmélet és a mesterségesintelligencia-modellek területén elért kiemelkedő tudományos eredményeiért.
A Magyar Tudományos Akadémia a 200. ünnepi közgyűlés második napján az Akadémia új tisztségviselőket választ. Ekkor dönt a Közgyűlés az MTA új elnökének, főtitkárának, főtitkárhelyettesének, alelnökeinek és választott elnökségi tagjainak személyéről..”
Forrás: MTA Kommunikációs Főosztály
Ahogy mindig, úgy most is bősége részleteket találunk a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos honlapján és az kapcsolódó oldalakon.
Drukkolunk a Magyar Tudományos Akadémia következő 200 évéhez. Reméljük, hogy beteljesednek azok a remények, amelyek elérhető lehetőséget biztosítanak a tudományos élet művelőinek a szakmai kiteljesedéshez a haza, a nemzet és a világ javára. Ha jól alakul, a magyar tudósok útja a Nobel díjasok sorában a régi fény ragyogásában tündököl.
