Trianon ma is fáj.
A Nemzeti Összetartozás napjának programsorozata a Carte Rouge - Vörös Térkép című film premier vetítésével kezdődött Los Angelesben. A Nemzeti Összetartozás Napjáról és a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szól a 2010. évi XLV. törvény. A Carte Rouge, azaz a Vörös Térkép történetét mutatja be a CARTE ROUGE című magyar történelmi dokumentum-játékfilm.
A Nemzeti Gyász és a Nemzeti Összetartozás Napja belesajog a fájdalomba és az összmagyarság összetartozására hív. Nemzeti Összetartozás Napjáról és a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szól a 2010. évi XLV. törvény.
A Carte Rouge, azaz a Vörös Térkép történetét mutatja be a CARTE ROUGE című magyar történelmi dokumentum-játékfilm
„Vannak olyan történetek, amiket nem tudunk, nem ismerünk, mert valami miatt nem ismerhettünk, és abban van egy igazság, amit az egyik történész mondott, hogy a történelmi filmek a balladák szerepét vették át valahol, és segítenek a traumák feldolgozásában.
A forgatókönyvíró Szalóczy Pál és ő beleásta magát a felfedhető irodalomba. Az az igazság, hogy nagyon érdekes memoárok, naplók, visszaemlékezések vannak, különböző, ott jelenlevő emberektől, Bethlen, Apponyi. Ezekbe beleásta magát, és azon kívül is nagyon sok forrás anyagot talált, ami izgalmassá tette a dolgot, ráadásul társultak hozzánk történészek, térképész szakértő, aki ennek a témának a legnagyobb ismerője az országban és valahogy így mentünk tovább.”
A Nemzeti Összetartozás Napja, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap, gyásznap.
A Carte Rouge, azaz Gróf Teleki Pál Vörös Térképe története, amelyet Gróf Apponyi Albert vitt Párizsba a Külügyminisztériumba a béketárgyalásokra 1920. január 16-án.
Június 4-ét, az 1920-as trianoni békediktátum napját az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi XLV. törvényben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává.
A sokak által nem ismert CARTE ROUGE - Vörös Térkép jelentőségét mutatja be Gerebics Sándor filmje, a CARTE ROUGE:
Eltelt több, mint 100 év a trianoni békediktátum aláírása óta. A Szalóczy Pál forgatókönyvíró által szorgalmazott magyar történelmi dokumentum-játékfilm kezdete lehet a sokáig elhallgatott történet feldolgozásának. A magyarok történetének ez a nap örökké fájó részeként íródott be a történelem lapjai közé oly módon, hogy a mai napig sokan inkább hallgatnak róla. Sokan nem tudnak, nem akarnak vagy képtelenek beszélni róla.
Amikor elveszítünk valakit, a gyászban, a közösségben a fájdalomban még jobban összetartozunk. Amikor a nemzeti összetartozás napjára emlékezünk, akkor egy nagyon nagy összetartásra van szükség, amelybe belefér minden magyar testvérünk, akiket nem aszerint nézünk, hogy hova sodorta az élet, hanem azt, hogy magyar és egy testvér, mert egy nép, egy nemzet vagyunk.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. A törvény a békeszerződés aláírásának 90. évfordulóján, 2010. június 4-én lépett hatályba.
A törvény preambuluma így szól:
"Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alaptörvényben rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk:"
Forrás:
https://konyvtar.parlament.hu/archiv/-/asset_publisher/OTYxpZQhAHFt/content/a-nemzeti-%C3%96sszetartoz%C3%A1s-napja
Emlékezésképpen egy az akkor íródott versek közül:
JUHÁSZ GYULA: TRIANON
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet,
Jog és igazság, becsület, remény,
Hogy volt nekünk egy országunk e földön,
Melyet magyar erő szerzett vitézül,
S magyar szív és ész tartott meg bizony.
Egy ezer évnek vére, könnye és
Verejtékes munkája adta meg
Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt a kedves Pozsony,
Hol királyokat koronáztak egykor,
S a legnagyobb magyar hirdette hévvel,
Nem volt, de lesz még egyszer Magyarország!
s nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt legszebb koszorúja
Európának, a Kárpátok éke,
És mienk volt a legszebb kék szalag,
Az Adriának gyöngyös pártadísze!
És nem lehet feledni, nem, soha,
Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol
Ferenczy festett, mestereknek álma
Napfényes műveken föltündökölt,
S egész világra árasztott derűt.
És nem lehet feledni, nem soha,
Hogy Váradon egy Ady énekelt,
És holnapot hirdettek magyarok.
És nem lehet feledni, nem, soha
A bölcsőket és sírokat nekünk,
Magyar bölcsőket, magyar sírokat,
Dicsőség és gyász örök fészkeit.
Mert ki feledné, hogy Verecke útján
Jött e hazába a honfoglaló nép,
És ki feledné, hogy erdélyi síkon
Tűnt a dicsőség nem múló egébe
Az ifjú és szabad Petőfi Sándor!
Ő egymaga a diadalmas élet,
Út és igazság csillaga nekünk,
Ha őt fogod követni gyászban, árnyban,
Balsorsban és kétségben, ó, magyar,
A pokol kapuin is győzni fogsz,
S a földön föltalálod már a mennyet!
S tudnád feledni a szelíd Szalontát,
Hol Arany Jánost ringatá a dajka?
Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt,
Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcső,
Bírnád feledni Kassa szent halottját?
S lehet feledni az aradi őskert
Tizenhárom magasztos álmodóját,
Kik mind, mind várnak egy föltámadásra?
Trianon gyászos napján, magyarok,
Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos,
Rossz csillagok alatt virrasztva járók,
Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan
S őszintén, s a nagy, nagy sír fölött
Ma fogjatok kezet, s esküdjetek
Némán, csupán a szív veréseivel
S a jövendő hitével egy nagy esküt,
Mely az örök életre kötelez,
A munkát és a küzdést hirdeti,
És elvisz a boldog föltámadásra.
Juhász Gyula versét Hegyi Réka szavalja el a Carte Rouge című filmben. Úgy szavalja, ahogy még senki. Tele átérzéssel.
A CARTE ROUGE mindazoknak szól, akik nem akarnak örökké hallgatni. Mindazoknak szól, akik még nem hallottak arról a Vörös Térképről, amelyet Gróf Teleki Pál szorgalmazott és Gróf Apponyi Albert mutatott be 1920. január 16-án Párizsban, a francia Külügyminisztériumban a magyar hon védelmében a békediktátum aláírását megelőző béketárgyaláson. Nemes szívvel, erős akarattal tettek meg mindent a haza megmentésére, megpróbálva a lehetetlent. Az, hogy nem tudták megakadályozni a hazánkat ért súlyos terhekkel teli békediktátumot, nem róható fel, mert mindent megpróbáltak, amit tudtak, és a döntés már előre eldöntetett.
A gyász és az összefogás édes testvérek. Nem szabad elfeledkezni róla. A történelmet végképp eltörölni nem lehet. Csak akkor tudunk egy hazában, egy népben, egy nemzetben gondolkodni, ha tudjuk, mi történt valójában, és ennek a tudásnak még nagyon a kezdetén vagyunk. Elengedni egymás kezét azonban nem szabad, mert akkor nem gyógyulnak a sebek, és nem nézhetünk egymás szemébe értőn és nyitottam.
Majd ha egyszer megértjük, mi miért történik, és mit ad az nekünk, akkor megszületik az igazi béke és beköszönt az emberi méltóságba vetett biztonság, történjék bármi is.
Amikor a szeretet dobog majd a szívekben és jóleső érzés fog attól, hogy mi mind magyarok vagyunk, amikor felismerjük történelmünk születésétől kezdve, hogy milyen sok megpróbáltatásokon keresztül vitt az út, amikor megértjük, milyen különös küldetés és gének hordozói vagyunk, akkor fogjuk úgy szeretni hazánkat és véreinket, ahogy az elrendeltetett.
Amikor úgy nézünk egymás szemébe, hogy összefogjunk, és összeadjunk a tudásunk legjavát, amikor nem feledkezünk meg arról, hogy magyar vérből való nép vagyunk, akkor tudunk elindulni azon az úton, ami a megbékéléshez vezet.
A Nemzeti Gyász fájdalmas napja és a Nemzeti Összetartozás napja közös szívdobogás és a legszélesebb összefogás mindenkinek, akinek ma is fáj Trianon.
Egy vérből valók vagyunk.
Annyi mindent kéne még elmondanom
S ha nem teszem, talán már nem is lesz rá alkalom
Hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk
S mint a régi jó barátok egyet mondunk s egyet gondolunk
Mint a villám tépte magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél
S bár a lényeget még nem értheted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk
Mint a leszakított haldokló virág
Mint az öt millió magyar, akit nem hall a nagyvilág
Mint porba hullott mag, mi többé nem ered
Ha nem vigyázol ránk olyanok leszünk mi is, nélküled.
S bár a lényeget még nem érthetted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk!
Forrás: Ismerős arcok - Nélüled
https://www.youtube.com/watch?v=iibOGU8KKYw&t=25s
Különleges alkalom volt Floridában a Carte Rouge közös megtekintése közben a Magyar Keresztény Templomban az összetartozás érzését megélni a Magyar Házban a Magyar Közösségben.
Magyar, Szeresd a magyart! -olvasható a Magyar Templomban.
Forrás: https://www.facebook.com/HungarianChristianChurch?locale=hu_HU
