Dominika01 • 1 hónap
Jaschik Álmos (Bártfa, 1885. január 5. – Budapest, 1950. szeptember 12.) grafikusra, festő- és iparművészre, művészpedagógusra és jelmeztervezőre emlékezünk születésének 140. és halálának 75. évfordulója alkalmából néhány, eddig talán kevésbé ismert alkotása bemutatásával.
Jaschik Álmos díszlettervei Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai költeményének színpadi bemutatójához. Bemutató: Nemzeti Színház, 1941. május 10. Peer Gynt erdei háza. Díszlettervrészletek. 1. KD 1699; 2. KE 4911; 3. KD 1702 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjtemény
Jaschik Álmos nevét ma iskola is viseli, a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikum, melyben a névadó komoly követőire találnak a képzés során. Ennek a sokoldalú, nagy hatású művésznek és tanárnak az életrajza az iskola honlapján is olvasható.
Németh Antallal, a Nemzeti Színház igazgatójával való együttműködése különösképp fontos a számunkra, hisz számos érdekes és izgalmas dokumentumot őriz Színháztörténeti és Zeneműtárunk színháztörténeti gyűjteménye, melyből gazdag válogatást ad a nemrég megjelent blogbejegyzésünk is.
Szintén különleges egy meg nem valósult történelmi felvonuláshoz készített terve is, melyet digitalizált formában már a szélesebb közönség is megtekinthet.
A „legnagyobbtól” a „legkisebbig” kimagaslót alkotott. Színpadi díszlettervezőként is, könyvillusztrátorként, pénztervezőként s exlibris-rajzolóként is. Jaschik Álmosról mint exlibris-készítőről eddig még kevés szó esett. Gazdag gyűjteményünk is több szép darabot őriz tőle.
Jaschik Álmos: Ex libris Delej László. Jelzet: Exl.D/62 (Két színváltozatban) – Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár
Más gyűjteményekben, magángyűjtőknél is fellelhető még néhány érdekes kisgrafikai műalkotása.
Ezúttal egy már régtől dédelgetett tervének képi megvalósulását is bemutatjuk.
A Nemzeti Színházban az 1940–41-es évadban bemutatott Ibsen Peer Gyntjéhez készített tervek színpadművészetének egyik csúcsát jelentették. Ahogy maga a művész vallott erről egy Németh Antalnak írt levelében, régóta tervezte illusztrálni a művet, s végre a hozzá gyűjtött adatokat is felhasználhatja munkájában.
S míg Jékely Zoltán hihetetlen gyorsasággal, szűk egy hónap alatt lefordította Goethe művét, az Ős-Faustot, édesapja, Jékely Lajos, vagyis közismert költői nevén Áprily Lajos Ibsen Peer Gynt című drámai költeményét fordította le, mindketten a Nemzeti Színház, azaz Németh Antal megbízásából.
A Peer Gynt nagy sikert aratott a Nemzeti Színházban. Bemutatója 1941. május 10-én volt Németh Antal rendezésében, parádés szereposztással. Ez a mű még ebben az évben megjelent nyomtatásban, míg az Urfaust, vagyis az Ős-Faust csak 1942-ben, Kolozsvárott.
„Ibsen drámai költeményének új magyar megszólaltatására a Nemzeti Színház megbízásából vállalkoztam.
Munkám közben az előttem járt fordítók közül Christian Morgenstern német és Sebestyén Károly magyar műfordítását haszonnal és okulással figyeltem. Az értelmi tolmácsolásban legnagyobb segítségemre az a magyar prózai nyersfordítás volt, melyet a Nemzeti Színház munkám megkönnyítésére Marchis György úrral, a budapesti közgazdasági egyetem skandináv lektorával készíttetett. Ezért a segítségért és a szövegem átnézése során kapott értékes tanácsokért Marchis György úrnak köszönetet mondok.
Az eddig megjelent műfordításokkal szemben különbözetet jelentő új sorok, Ibsen pótlásai, a nyersfordítás kiegészítő szövegrészei alapján épültek bele a drámai költemény menetébe.
Budapest, 1941 március hava.
Áprily Lajos
Áprily Lajos: Előszó. In: Ibsen Henrik: Peer Gynt. Drámai költemény, fordította Áprily Lajos, Budapest, Révai, 1941, 5. – Törzsgyűjtemény
S ide kívánkoznak a rendező – a Nemzeti Színház akkori igazgatója – Németh Antal szavai is:
„[…] Marchis György Ibsen örököseitől megkapta azt a kéziratos Peer Gynt-öt, amelyet az ősz költő a mű megjelenése után évekkel sajátkezűleg javított és beszúrásokkal látott el. Ezt az Ibsentől javított Peer Gynt-öt fordítottuk le, majd hosszas dramaturgiai tanácskozások után úgy vontuk össze, hogy a mű két része, a reális és az irreális világban lejátszódó kalandfejezetek egyensúlyban legyenek. A meglepetéshez csatlakozik Jaschik Álmos színpadterve, aki a nyár óta foglalkozik a Peer Gynt plasztikus díszleteinek és vetített háttereinek összehangolásával.”
Ibsen „javított” Peer Gyntje a Nemzeti Színházban. Németh Antal nyilatkozata a felújításról. Pest, 1941. május 6.
Jaschik Álmos kedves levélben köszönte meg a felkérést:
Budapest, 1940. augusztus 12.
Kedves Barátom,
miután nem szeretnélek hivatalos idő alatt – és főleg nagy elfoglaltságod között megzavarni, engedd meg, hogy ezúton köszönjem meg Neked, amiért a Peer-Gynt kapcsán rám gondoltál.
Ibsennek ez az egyetlen darabja, amelyet még ma is szeretek s amely egykori tanárom fordításának megjelenése – 1903 óta – nekem máig visszatérő olvasmányom.
Egy ízben már illusztrálni is akartam és akkor az adatokat is összegyűjtöttem hozzá. Örülök, hogy ezt a munkámat most részben felhasználhatom. Nagyon hálás vagyok Neked érte.
Kedves feleségednek tiszteletteljes kézcsókomat küldve, –
szeretettel üdvözöl
Jaschik Álmos
Jaschik Álmos Németh Antalhoz. Fond 63/1523 – Kézirattár
Jaschik hajdani tanára, Sebestyén Károly (1872–1945), színikritikus, irodalomtörténész, író, műfordító volt. 1895-től tanított a VII. kerületi Madách Imre Főgimnáziumban. Jaschik Álmos 1895-től 1903-ig volt az iskola diákja.
Sebestyén Károly Peer Gynt-fordítása 1903-ban jelent meg, a Franklin-Társulat kiadásában.
Németh Antal felesége Peéry Piri színésznő volt.
Van Jaschik Álmosnak egy szecessziós képe Peer Gynt címmel. A keltezetlen festmény stílusjegyei alapján feltehetően 1910 körül készülhetett. A képen szereplő szövegrészek Sebestyén Károly 1903-ban megjelent fordításából valók.
Jaschik Álmos: Peer Gynt. Festmény – Kieselbach Galéria és Aukciósház, 4. aukció/ 64. tétel (1998. 06. 12.)
Németh Antal így írt a Peer Gynt 1941. május 10-i bemutatójáról:
„A technikai nehézségek leküzdésére felhasználtuk azt az előnyt, amit a vetített díszletek alkalmazása nyújt. Jaschik Álmos nagy művészi elmélyüléssel készült, szép színpadképei lehetővé teszik a színterek gyors változását.”
Németh Antal: Peer Gynt új előadása. In: Magyar Színpad, 44. évf. 127–133. sz. (1941. május 7–13.), 2. – Törzsgyűjtemény
A korabeli kritikák, színházi tudósítások között pedig ezt olvassuk:
„A rendezés nagy munkájába ezúttal különösen szerves kapcsolatot tart a díszlettervező Jaschik Álmosné [!] is, akinek terjedelemben és komplikáltságban egészen rendkívüli föladat jutott. Mert míg egyrészről a sötét és hideg északtól a tüzesen szikrázó trópusi tájig terjedő való és álmodott világ példátlanul gazdag galériáját kellett megkomponálnia, másrészt kénytelen volt lehetőség szerint féket vetni a veszedelemnek, hogy a hatás domináló tényezőjévé a látványos elem emelkedjék. A föladatot művészi érzékkel oldotta meg.”
Sz. Zs.: Peer Gynt. Ibsen drámai költeménye a Nemzeti Színházban. In: Újság, 18. évf. 107. sz. (1941. május 11.), 13. – Törzsgyűjtemény
Természetesen itt tévesen szerepel Jaschik Álmosné, de Jaschikné Müller Mária (1898–1954) maga is díszlettervező, sőt ebben az időben a Nemzeti Színház díszlettervezője, a díszlettár, a bútor- és kelléktár és a díszletműhelyek vezetője. Tehát ő irányította a díszlettervek színpadi kidolgozását is.
Másutt még ezt jegyzik meg:
„A gyorsan változó díszleteket Jaschik Álmos tervezte. Sajnos, a technikailag még nem tökéletes vetített díszletrészek elmosódó, átvilágított vízfestményszerű lágysága még nem tud teles illúziót adni.”
Szegedi Pál: Peer Gynt. Ibsen drámai költeménye a Nemzeti Színházban. In: Pesti Hirlap, 63. évf. 107. sz. (1941. május 11.), 7. – Törzsgyűjtemény
A színháztörténeti gyűjteményünkben nemcsak a színpadi feldolgozás 33 jelenethez készített összes díszletterv, vetített háttérkép terve van meg, hanem az ezekhez készült vázlatfüzet is, melyen a gondos művész már a felkérés pillanatában nagy műgonddal kezdett el dolgozni, hisz a címlapon szereplő dátum 1940. augusztus 10. A köszönő levél kelte pedig, ahogy olvastuk, 1940. augusztus 12-e.
[Jaschik Álmos]: Peer Gynt, (színpadképek.) 1941. augusztus 10. – Jaschik Álmos vázlatfüzete. Címlap. Jaschik limbus 22 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye
![[Jaschik Álmos]: Peer Gynt, (színpadképek.) 1941. aug. 10. – Jaschik Álmos vázlatfüzete. I. rész, 1., 2., 3. szín. 1. o. Jaschik limbus 22 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/9_01_15_jaschik_almos_140.jpg)
![[Jaschik Álmos]: Peer Gynt, (színpadképek.) 1941. aug. 10. – Jaschik Álmos vázlatfüzete. II. rész, 4., 5., 6., 7., 8. szín. Jaschik limbus 22 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/10_01_15_jaschik_almos_140.jpg)
![[Jaschik Álmos]: Peer Gynt, (színpadképek.) 1941. aug. 10. – Jaschik Álmos vázlatfüzete. II. rész, 12., 13., 14. szín. Jaschik limbus 22 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/11_01_15_jaschik_almos_140.jpg)
![[Jaschik Álmos]: Peer Gynt, (színpadképek.) 1941. aug. 10. – Jaschik Álmos vázlatfüzete. II. rész, 15., 16., 17., 18. szín. Jaschik limbus 22 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/12_01_15_jaschik_almos_140.jpg)
![[Jaschik Álmos]: Peer Gynt, (színpadképek.) Keresztútnál. 1941. aug. 10. Jaschik Álmos vázlatfüzete. II. rész, 18. szín. Keresztútnál. Jaschik limbus 22 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/13_01_15_jaschik_almos_140.jpg)
![[Jaschik Álmos]: Peer Gynt, (színpadképek.) 1941. aug. 10. – Jaschik Álmos vázlatfüzete. II. rész, 19. szín. Jaschik limbus 22 – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/14_01_15_jaschik_almos_140.jpg)
„1. kép. Erdő a hegyoldalon.”; „A háttér-vetítés rajzfotója.”; „Teljes színpadkép.” – Peer Gynt. Nemzeti Színház, 1941. Album 12. – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye
Így a rendező és a díszlettervező együttműködése, vagyis a színpadtervezés bonyolult összmunkája jól tetten érhető. Ez az, ami megmaradt az előadásból, de ez sem kevés, ha belegondolunk, hogy magáról a játékról a korabeli visszaemlékezések és jelenetképek alapján csak eléggé hiányos, mondjuk ki, elképzelhetetlen, és élvezhetetlen benyomást szerezhetünk.
„(Éjszaka. Lapos terület. Fenyves a laposon. Erdőtűz pusztításának nyomai mindenfelé. Üszkös, fekete fatörzsek mérföldnyi mélységben. Fehér ködök lebegnek itt-ott az erdő felett. Peer Gynt a laposon szaladva jön.)
Peer:
Köd, hamu, por. Építésznek
itt anyag bőven terem!”
Ibsen Henrik: Peer Gynt. Drámai költemény, fordította Áprily Lajos, Budapest, Révai, 1941, 205. – Törzsgyűjtemény
![[28. kép.] Peer Gynt. Nemzeti Színház, 1941. Album 12. – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjteménye](https://m.blog.hu/ne/nemzetikonyvtar/image/22_01_15_jaschik_almos_140.jpg)
„Fel a tetőre! Hadd várjam meg ott
s lássam még egyszer a kelő napot,
ragyogásában hadd gyönyörködöm,
míg elborít egy lavina-özön.
Írják fölébe: Senki sírja ez.
De aztán! – Aztán: légyen, ami lesz.”
„Ne nézd! A csend ott óriásra nőtt.
Félek: meghaltam halálom előtt.”
Ibsen Henrik: Peer Gynt. Drámai költemény, fordította Áprily Lajos, Budapest, Révai, 1941. 234, 235. – Törzsgyűjtemény
[„31. kép. Hangavirágos halom.”]; „Teljes színpadkép.” Peer Gynt. Nemzeti Színház, 1941. Album 12. – Színháztörténeti és Zeneműtár színháztörténeti gyűjtemény
Külön érdekesség, hogy bár mindenütt egybehangzóan az áll, hogy a jelmezeket Nagyajtay P. Teréz tervezte, s az előadás fényképei is alátámasztani látszanak ezt a tényt, de maga Jaschik Álmos is elképzelte, megrajzolta a szereplőket, a tőle megszokott jellegzetes vonalvezetéssel. Ezekből is bemutatunk néhányat.
Ezzel, mindössze egy darab középpontba állításával is jól be lehet mutatni a díszlettervező szép és lelkiismeretes munkáját, azaz Jaschik Álmos és Németh Antal gyönyörű összedolgozását egy ennyire nagy előmunkálatokat igénylő, mondhatni Az ember tragédiájához hasonló kihívást jelentő drámai műnél.
„Az összhatás biztosítására természetesen szoros összefüggésnek kell fennállnia darab és díszlet között.
[…] a rendezőnek szcenikai formában is ki kell tudnia alakítani elképzeléseit, másfelől pedig, hogy a díszlettervezőnek szigorúan a rendezői utasítások alapján kell a színpadterveket elkészítenie. Kettejük legszorosabb összeműködése nélkül elképzelhetetlen az egységes és teljesen kielégítő színpadi hatás is.
A díszlettervezés célművészet volta nem jelenti azonban alacsonyabbrendűségét […] Ahhoz, hogy alkotását maradék nélkül a közös nagy művészi hatás szolgálatába állíthassa, a díszlettervezőnek fölényes és sokoldalú képzőművészeti és technikai készséggel kell rendelkeznie, s ezenkívül hajlékony fantáziával is, hogy ne rabszolgája, hanem mindig szuverén ura maradjon az anyagnak, amellyel, s a sok gátló körülménynek, amelyek között dolgozik.
A jó díszlettervezőnk tudnia kell, hogyan igazítsa a nyers valóságot a színpad perspektívájához, ha a rivalda világításában az élet illúzióját akarja adni.”
Németh Antal: Hogyan keletkezik a színházi előadás? In: Nemzeti Színház. 1941. Budapest, A Nemzeti Színház igazgatósága, 1942, 15–17.
Székely György pedig, ki ekkor, még egész ifjan lett a Nemzeti Színház segédrendezője, erről a nagy összhangról, a Peer Gynt 1941-es bemutatójáról hosszabb tanulmányban számol be:
„A tagolás elsősorban szcenikai okokból történt: az eredeti öt felvonásban éppen ennyi kép szerepelt, de ott – olvasásról lévén szó – nem volt szükség az egyes képek világosabb szétválasztására. A 33 kép ezen az előadáson két nagy részre oszlott: a mű belső felépítése és az egységes hatás igénye is megkövetelte ezt a tagolást. Az első rész egészen természetesen fejeződik be, Ase anyó halálával és a fiatal Peer tengerre menekülésével; a második rész jó 30 év múlva kezdődik és a sikeres, de lassan önmagában kétkedni kezdő, majd később a megtört, bűnbánó, öreg Peert mutatja meg. Ez a dramaturgiai alapokon nyugvó beosztás természetesen továbbra is éreztette hatását: színpadkép megtervezésében és a szereposztásban is. Harminchárom képet egyetlen előadásba technikailag beleszorítani csak a legmodernebb eszközök felhasználásával lehetséges. A mai színpadon a leggyorsabb képváltást forgószínpaddal és háttérvetítéssel lehet meg oldani. A rendezés ez alkalommal egyesítette e két módszert és a színpadkép készítőjével majd egyéves előzetes megbeszélések során úgy terveztette meg az egyes színeket, hogy ezekben a kétfajta díszlet: vetítés és forgó talaj mindenkor a legteljesebb összhangban legyen. A hátterek képe nagyjából már a próbák megkezdése előtt elkészült, a talajtagolás azonban a játék kívánalmainak megfelelően csak a rendelkező próbak alatt alakult ki végleges formájában.”
Székely György: Peer Gynt a színpadon. In. Nemzeti Színház. 1941. Budapest, A Nemzeti Színház igazgatósága, 1942, 4.
A Peer Gynt előadásának főszerepe hármas szereposztásban ment. Jávor Pál a darab mind a két részében játszott, ő volt az ifjú és az öreg Peer Gynt is, a másik szereposztásban viszont az ifjút Apáti István, az öreget viszont Lehotay Árpád alakította.
E különleges bemutató, a Peer Gynt képeinek felelevenítésével bizonyságot szerezhetünk arról, hogy Jaschik Álmos mint díszlettervező valóban nagy művészi alázatról tett tanúbizonyságot, a rendező elképzeléseihez alkalmazkodó rendkívül hajlékony fantáziával, fölényes és sokoldalú technikai készséggel rendelkezett, de a kiszemelt anyagnak, mellyel dolgozott, szuverén ura maradt.
Végezetül, Jaschik Álmosra emlékezve, most a Peer Gynt 1941-es színpadi feldolgozásának összes díszlettervét bemutatjuk, melyek minden egyes darabja megvan Színháztörténeti és Zeneműtárunk színháztörténeti gyűjteményében.
Irodalom:
Kis Domokos Dániel (Színháztörténeti és Zeneműtár)
